Korábban beszámoltunk róla, hogy a válogatott korábbi csapatkapitányát, Szalai Ádámot választották meg a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) harmadik, utánpótlásért felelős alelnökének. A 74 érvényes mandátummal rendelkező küldöttből megjelent 64, akik egyhangúlag szavazták meg a 38 éves sportvezető új megbízatását. A korábbi 86-szoros válogatott Szalai azt a célt tűzte ki, hogy minél több fiatal játékos kerüljön az élvonalba és külföldre egyaránt. Az éves beszámolóban azonban nem csak erről esett szó.
Pénzügyek és bírságok
Csányi Sándor elnök az éves értékelő beszédét azzal kezdte, hogy az MLSZ 2,1 milliárd forintos eredménnyel zárta a 2025-öt, azaz ennyivel több bevétele volt, mint kiadása. Az élvonalbeli csapatok átlagos költségvetése 5,4 milliárd forint volt, a saját tőkéje pedig 1,1 milliárd, ugyanezek a számok a másodosztályban 1,1 és 0,3 milliárd. Negatívumként megjegyezte, hogy nem erősödik a klubok tőkéje, amit a túl kevés meccsnapi és játékoseladásokból származó bevételekkel indokolt.
Sikerült békét kötni a szurkolókkal, sok dologban igazuk volt, jogosan háborodtak fel bizonyos szigorításokon. Amiben nem tudunk engedményt tenni, az a rasszizmus kérdése
– mondta a klubok és a válogatott szurkolói kapcsán is.
A nemzeti csapat meccseiről 12 év alatt lejátszott 133 válogatott meccsen 41 fegyelmi eljárást indítottak a szövetség ellen, melyeken hét zárt kapus büntetést, öt szektorbezárást és 520 millió forint értékben 37 pénzbüntetést kapott. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, nem volt megfelelő a kommunikáció az MLSZ és a drukkerek között, de a jövőben rendszeres kapcsolattartás lesz legalább negyedévente.
A fiatalszabályról és az NB I-es lebonyolításról
A Fizz Liga kapcsán arról beszélt, hogy nem akar Kubatov Gáborral, a Ferencváros elnökével vitatkozni, mert nem érdemli meg, ugyanis a magyar bajnokság elsősorban a zöld-fehérek remek meneteléseinek köszönhetően már a 22. az európai rangsorban. Reményei szerint lesz olyan klub, amely felzárkózik FTC-hez. Azt viszont hangsúlyozta, hogy a tavalyi küldöttgyűlés egyhangúlag fogadta el az ötéves stratégiát, ami tartalmazta az úgynevezett magyar- és a fiatalszabályt is.
„Tavaly itt fogadtuk el az egy hónappal korábban kiküldött írásos anyagok alapján az ötéves stratégiát, ami tartalmazta azt a fiatalszabályt, tervezetet, amit végül bevezettünk. Egyhangúlag szavaztuk meg. Azt kérem, hogy akár bizottsági ülésekre, akár ide olyan emberek érkezzenek, akik döntésképesek, vagy fel vannak hatalmazva az adott klub érdekeinek vagy a véleményének a képviseletére” – idézte a Csakfoci ezzel kapcsolatban az elnököt.
Tehát az nem megy, hogy itt megszavazzuk egyhangúlag, és utána újságban meg tiltakozunk. Ezek történtek egyébként NB I-es bizottsági üléseken is, elküldték az ügyvezetőt a klubok, megvolt az egyetértés, majd a tulajdonos elkezdett háborogni, hogy hogy lehet ilyen hülye döntést hozni, amit az ő ügyvezetője is megszavazott. Tehát azt kérem, hogy vegyük komolyan, ha valóban együttműködést akarunk és jó együttműködést, ezeket a bizottságokat és megfelelően felhatalmazott képviselők jelenjenek meg.
Az NB I versenykiírásáról elmondta Csányi, hogy nem változik a lebonyolítás, mert bár „nem teljesen igazságos”, mégis ezt szavazták meg a csapatok.
„De egyszer elérjük, hogy újra 16 csapat legyen az élvonalban, ehhez a kluboknak több bevételt kell generálni jegyből, játékoseladásból.”
A válogatottról és a Puskás Arénáról
Csányi Sándor elnök az eseményt követő sajtótájékoztatón elárulta, hogy az MLSZ szeretné rendezni a Konferencia Liga döntőjét, ezért a 2028-as és 2029-es fináléra is jelentkett. Kiemelte, hogy ezzel lenne teljes a paletta, mivel a 2020-as európai Szuperkupa-döntő, a 2023-as Európa Liga-döntő és az idei Bajnokok Ligája-döntő után már csak ez „hiányzik”.
„Számomra is meglepő, de kinőttük a Puskás Arénát, el tudnánk adni 100-120 ezer jegyet, néha akár többet is. A 2024-es Eb és aztán vb-selejtezők nem sikerültek jól, utóbbin három meccs ment el a mi hibánkból. A következő négyéves ciklusban kétszer lesz Nemzetek Ligája, illetve három kijutás után remélem, nem szakad meg az Eb-részvételre vonatkozó sorozatunk, de ami minden sebet be tudna gyógyítani, ha a következő, 2030-as vb-n ott lehetnénk” – tért rá a válogatottra Csányi.
Kifejtette, erre azért lát a korábbiaknál nagyobb esélyt, mert egyre több a külföldön játszó futballista és javult a magyar bajnokság színvonala is. Marco Rossi szövetségi kapitány kapcsán kijelentette, nemcsak ők bíznak benne, hanem a játékosok is. Szerinte nem az olasz szakember rontotta el a három mérkőzést a vb-selejtezők során. Azt ugyanakkor megemlítette, hogy a jövőben már lesz pszichológus a válogatott mellett, eddig azért nem volt, mert Rossi azt mondta, megoldja ezt.
Egy felszólaló volt
Csányi azzal zárta a küldöttgyűlésen elmondott beszédét, hogy köszönetet mondott a kormánynak és Orbán Viktor miniszterelnöknek, mert szerinte nélküle az elmúlt másfél évtized eredményei és infrastruktúra-fejlesztése nem valósulhatott volna meg. A közgyűlés a beszámolókat egyhangúlag elfogadta.
Egyedüliként Kiss Norbert, a Budafoki MTE ügyvezetője kért szót, mert azt javasolta, hogy az NB II-nek is legyen képviselete a szakmai bizottságban, emellett nagyobb marketing támogatást kért az élvonal és a másodosztály számára is. Ezeket Csányi támogatta.
