Magyar foci

Gyere haza, fiatal: megéri légiósként az NB I-re váltani?

pfla.hu
pfla.hu
Az MLSZ, illetve NSMI által felállított új követelményrendszer alaposan megkavarta a magyar futball állóvizét: a klubok – ha nem akarnak sok pénzt veszteni – magyarosításra kényszerülnek, a szabályozás nem teljesen transzparens, a bevezetés mikéntje megkérdőjelezhető. A változtatások egyben elindíthatnak több folyamatot is, az egyik közülük az, hogy a légióskodó, megfizethető magyar játékosok hazacsábítása vonzó alternatíva lehet a kluboknak. De megéri hazajönni?

Azt nem mondhatni, hogy csendeskén kezdődött volna a labdarúgó NB I 2025/26-os szezonja: az Újpest–DVTK nyitómeccs kommentálása miatt a volt diósgyőri sportigazgató, Horváth Csenger jelezte, feljelentést tesz ifj. Knézy Jenő ellen becsületsértés miatt; több klubtól érkezett kritika az MLSZ, illetve a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet felé a magyar játékosokkal és hazai fiatal futballistákkal szemben támasztott elvárások és ösztönzők bevezetésének mikéntje miatt, potyogtak a gólok, „emeleszeztek” a szurkolók, a szövetség pedig eljárást indított egy sor klubbal szemben.

A legnagyobb hullámok a magyar futballisták játszatását ösztönző rendszer(ek) körül kavarogtak, érthető módon: az MLSZ már korábban, dokumentumtárában a nyilvánosság számára is elérhetővé tette a szabályozást, ám az NSMI a kiemelt akadémiákkal szemben újabb – eltérő – követelményt támasztott. Innentől aztán a végtelenségig lehet vitatkozni, és látszólag egymásnak ellentmondó állítások is igazak lehetnek. Kérdés pedig rengeteg van.

  • Igazságos-e és egyenlő feltételeket biztosít-e az ösztönzőrendszer? (A kiemelt akadémiákkal együttműködő proficsapatok eltérő megítélés alá esnek.)
  • Korábban mekkora előnybe hozta az érintett klubokat az, hogy kiemelt akadémiára építhettek?
  • Megfelelő volt-e az „output” (azaz a kinevelt játékosok számának, minőségének) számonkérése a támogatás fejében?
  • Ugyanazokkal a feltételekkel játszhatnak a kiemelt akadémiás csapatok, vagy – ahogy a Nemzeti Sport értesült – egyedi megállapodásokat köthettek, köthetnek?
  • Hogyan tervezhetnek így a klubok középtávon, főleg a keret összeállításánál?
  • Jó-e, ha a stábok úgy meccselnek, hogy a cseréket alapvetően a magyarszabályok határozzák meg?
  • Hasznos, ha a szakmai döntéseket felülírja a szabályozásnak megfelelés kényszere?
  • Miért ily módon és miért ilyen későn tudták meg a klubok az NSMI feltételeit?
  • Miért nincs egyértelmű, transzparens, a közönség számára is követhető szabályozás? (az MLSZ kommunikálta az ajánlást hivatalos dokumentumai között, az NSMI feltételeit a kluboktól lehetett megtudni)
  • Mit csináltak évekig a tehetséggondozást végző, rengeteg pénzt és támogatást kapó akadémiák és a fiatalokat (elvileg…) beépítő klubok, ha egy szigorúbb követelményrendszer ekkora problémát okoz?

Ennyi elsőre elég a nyitott kérdésekből, foglalkozzunk egy – az új ösztönzőrendszer bevezetéséhez kapcsolódó – másik „magyaros” témával!

A szabályozás értelemszerűen felértékeli a magyar – pláne a fiatal magyar – futballistákat, az utóbbiak játékperceinek kiemelt fontossága lesz. Emiatt

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk? Akkor a folytatáshoz!

Már előfizető vagyok,

Olvasói sztorik