A Vasas utolsó bajnokiján, a Honvéd elleni rangadó 96. percében Radó András tette le a labdát, hogy elvégezzen egy szabadrúgást. A kispestiek kétszer is vezettek már a találkozón, ám a feljutásért csatázó hazaiak mindkétszer egyenlítettek, és ekkor felsejlett a győzelem lehetősége is. Márpedig egy újabb gól NB I-et ért volna, ugyanis közben a Kazincbarcika döntetlent játszott Kisvárdán, aminek a híre futótűzként terjedt a stadionban – a Vasas előzhetett volna a tabellán. Molnár Zsombor kapus is előre szaladt, az egész szezon ezen az egy szabadrúgáson múlt.
Radó beívelése a hosszú oldalra szállt, Otigba Kenneth megdöbbentően tisztán fejelhetett – talán rosszul találta el, talán az érkező Zimonyi Dávidot akarta megjátszani, mindenesetre a bólintás a kapura nem volt veszélyes, a csapattársának esélye sem volt elérni, így a Fáy utca közönsége lélegzetét visszafojtva figyelte, ahogy a meccslabda kipattog az alapvonalon túlra. A helyzet kimaradt, a feljutás pedig elúszott.
Ami Budapesten bánat, az Kazincbarcikán öröm volt. A győzelem ugyan nem sikerült a már bajnok Kisvárda otthonában, a pontszerzés is elégnek bizonyult, a KBSC a mennybe meg az NB I-be ment, és abszolút újonc lesz az élvonal következő szezonjában.
Sokáig úgy tűnt, nem csak két-három csapat versenghet a feljutásért: az őszi tabella élén záró Kozármisleny, a parádésan kezdő Szentlőrinc is ígéretesnek tűnt, sőt, a végül kieső Gyirmót is remekül állt az idény elején. Az utolsó fordulókra azonban igazából egy kérdés maradt: Kazincbarcika vagy Vasas? Erős Gáborék pedig elbírták a fokozódó nyomást még úgy is, hogy ők voltak az üldözöttek.
Bajnokaspiránsok, kihívók és a magaslati levegőn elszédülők
Az idényt megelőzően arra lehetett számítani, hogy a Kisvárda és a Vasas is megcélozza a feljutást, előbbi ennek érdekében még az MLSZ-ajánlásra fittyet hányva külföldieket is játszatott: a 33 éves bosnyák Jasmin Mesanovicnak volt a csapatból a legtöbb játékperce a bajnoki szezonban, de a tíz legtöbbet foglalkoztatott játékosnak a fele szintén légiós volt. Ami a várható kihívókat illeti, az előző évben középmezőnyben is átlagosnak tűnő Budapest Honvédtól nem lehetett arra számítani, hogy most táltosodik meg, a korábbi három évben tűz közelébe érő, de mindig negyedik helyen záró Szeged-Csanád Grosics Akadémia pedig nem tűnt meggyőzőnek.
Az idénykezdet meglepően alakult: a Kisvárda az első öt meccséből hármat elveszített, a Honvéd ugyanennyi mérkőzés után kieső helyen állt, a Szentlőrinc pedig veretlenül vezette a bajnokságot. A Vasas eközben már a negyedik fordulóban kirúgta Gera Zoltánt egy Tatabánya elleni 1-0-s vereséget követően. Gera 2024 februárjában vette át az angyalföldi kispadot, ám a feljutásért vívott harcot elveszítette. A mérlege így sem volt rossz, összesen 17 tétmeccsen tíz győzelemmel és három döntetlennel átlagosan 1,94 pontot gyűjtött, ami egy bajnokaspiránstól elvárható, de tény, hogy nem játszott meggyőzően az együttese.
A Vasas szerencséje az volt, hogy egyetlen csapat sem emelkedett ki magasan a többi közül. Tíz fordulót követően hiába veszítette el meccsei majdnem felét a bajnokaspiráns, annyira nem akadt kiegyensúlyozott teljesítmény a mezőnyben, hogy a rosszul kezdő Kisvárda első helyen találta magát – és csupán öt ponttal előzte meg a 11. helyezett Vasast.
Az őszi félév végül a Kozármislenynek sikerült a legjobban, 29 pontot gyűjtve első helyen telelt annak ellenére, hogy a liga legkisebb büdzséjéből dolgozhatott Pinezits Máté és stábja. A klub tulajdonosa, Feleki Attila azt mondta lapunknak novemberben, hogy egy dobogós hely már a legmerészebb álmokat is felülmúlná, de már akkor hangsúlyozta, a realitás nem ez.
A szintén nyáron kinevezett Erős Gábor is erőn felül teljesített a Kazincbarcikával, amely egyetlen pontra maradt csak el a kozármislenyiek mögött. A KBSC viszont begyűjtötte a debreceni lepattanót, vagyis a 30-szoros válogatott Varga Józsefet és a DVSC-vel összevesző Bódi Ádámot, ami komoly fegyverténynek számított. Kettejük tapasztalata és minősége érezhetően kifejtette hatását az NB II-ben, de nem lehet kizárólag nekik betudni a remek idényt.
Eleinte abszolút nem volt cél a feljutás, a cél az volt, hogy minél jobb pozícióba kerüljünk. Ez a félévnél kezdett körvonalazódni, amikor második helyen fordultunk, ott gondolták a vezetőink úgy, hogy álmodjunk egy merészet, aztán szépen haladtunk végig a tavaszi szezon folyamán
– mesélte Erős az M4 Sportnak.
A magyar lebonyolítás kuriózuma, hogy három hónapos téli szünetre vonul a bajnokság, vagyis ugyanakkora pihenő jut a kluboknak, mint nyáron. Tekintettel arra, hogy az átigazolási piac is beindul, tavasszal szinte új idény kezdődik, ez pedig idén is átrendezte az NB II erősorrendjét.
