Németh András higgadtan begurította a büntetőt, a 2002–2003-as korosztály pedig szép búcsúnak örülhetett: a jóval erősebb csapatként számon tartott belgák legyőzésével köszönt el az utánpótlásfutballtól. No meg egy negyedik hellyel: az előbb Gera Zoltán, majd Szélesi Zoltán által irányított U21-esek Spanyolország, Belgium és Skócia mögé szorultak, és az már az utolsó két forduló előtt eldőlt, hogy nem jutnak ki a kontinenstornára. Nem jutott ki a 2024-es Európa-bajnokságra az U17-es válogatott sem (az elitkört még kivívta, de ott pont nélkül végzett egy nagyon nehéz csoportban), az U19-esek pedig az elitkörbe sem jutottak be. A 2025-ös torna kvalifikációs sorozatában még mind az U17-esek, mind az U19-esek versenyben vannak.
Mivel a 17 éven aluliaknál létszámcsökkentésről döntött az UEFA – 2025-től csak 8 csapat vehet részt az Eb-n 16 helyett –, így a jövőben mindkét kisebb korosztályban bravúr kell a kijutáshoz (az U19-esek Eb-mezőnye eddig is nyolccsapatos volt). A két lépcsőben 16-osra bővített mezőnyű U21-es Európa-bajnokság hagyományosan gyenge pontja a magyar futballnak:
A változás nem a sikeresség hirtelen megugrását vetíti előre, de remélhetőleg az U-csapatok másként vélekednek – és cselekednek.
A mostani U21-esekkel kirepült a fészekből az utolsó átmeneti korosztály, mely még a 2010-es kormányváltás és a 2011-től induló taokorszak előtt indult, de már haszonélvezője volt a futballba irányuló rengeteg pénznek, illetve infrastrukturális fejlesztésnek. A 2004–2005-ösök már eleve abban az időszakban léptek be a magas(abb) szintű futball világába, amikor elkezdett meglátszani a változások hatása, a most szárnyaikat bontogató korosztályokat már egy új éra játékosainak is nevezhetjük.
Nehéz az utánpótlásban mérleget vonni, hiszen nem csak az elért eredmények számítanak. Egy jól működő futballrendszerben az U-válogatottak teljesítménye nem élet-halál: legalább annyira fontos a játékosáramoltatás a nagyválogatott felé, illetve a tehetségkutató és fejlesztő munkát az is jelzi, mennyire piacképesek az adott ország fiatal játékosai. A világfutball táplálékláncának tetején álló klubok ugyanis egyre többet költenek fiatal játékosokra, a FIFA adatai szerint 2023-ban a nemzetközi, átigazolási díj fizetésével együtt járó transzferek több mint fele a 18–23-as korosztályban történt. A klubok közel 5 milliárd amerikai dollárt költöttek el a világ transzferpiacán tehetségek felvásárlására. A jelentős fejlődési potenciállal bíró, töretlen pályaív esetén profittal továbbadható, már utánpótláskorban sok tapasztalatot szerzett fiatalok minden korábbinál értékesebbek – ennek a fényében is érdemes nézni a szereplést.
