Sallói István, a ZTE sportigazgatója a Sportrádió műsorában arról beszélt, nem várt akadály nehezíti a bajnokság 11., azaz kiesést érő utolsó előtti helyén telelő, ezért jelentős erősítésre szoruló csapata sorsát. Persze nem csak a ZTE, hanem a többi NB I-es klub téli átigazolásait is befolyásolja az a 2023. évi XC. törvény, amely alapján az idegenrendészet 2024. január 1-jétől február 29-ig nem állíthat ki tartózkodási engedélyt az Európai Unión, illetve az Európai Gazdasági Térség nem EU-tagjain (Izland, Liechtenstein, Norvégia) és Svájcon kívüli állampolgár részére. A törvény pontosan így kezdődik: „Az újra növekvő migráció miatt idegenrendészeti szigorításra van szükség!”
„Az MLSZ szabálya szerint csak abban az esetben lehet új játékost regisztrálni, ha az érintett rendelkezik magyarországi tartózkodási engedéllyel. A nem uniós országból érkezhetnek olyan labdarúgók, akik belépéséhez az államközi egyezmények szerint nem szükséges vízum – például szerbek, brazilok. Ők ugyan jogszerűen tartózkodhatnak hazánkban 90 napig, így akár még edzhetnek is a csapattal, de a rendelet szerint nem tudjuk őket leigazolni, TAJ- és adószámot sem kaphatnak, így biztosítást sem köthetünk rájuk, még fizetést sem tudunk adni nekik. Azokból az országokból érkezőknek, akiknek kötelező a vízum – például afrikai nemzetek állampolgárai –, be sem léphetnek február 29-ig az országba.
A felkészülés már minden klubnál elkezdődött, az átigazolási időszak február közepéig tart, és persze adott a lehetőség, hogy március 1-jével szabadon igazolhatóként szerződtessünk játékost. De őszintén, ki az, aki bevállalja, hogy csak később, márciusban, az ötödik tavaszi forduló után csatlakozik a kerethez, és addig ingyen, biztosítás nélkül edzeget? Nincs ilyen labdarúgó, és megjegyzem, egy ilyen szerződtetésnek a szakmai értelme is nulla
– érvelt a 24.hu megkeresésére Sallói.
Mindez azért tűnt is érdekesnek, mert volt olyan klub, amely mindezek ellenére szerződtetett érintettnek látszó labdarúgót. A Kubatov Gábor elnökölte Ferencváros például bejelentette az elefántcsontparti Habib Maiga leigazolását. A Fradinál rákérdeztünk, rendelkezik-e a 13-szoros elefántcsontparti válogatott középpályás magyarországi tartózkodási engedéllyel, ergo érvényes játékengedéllyel, de nem kaptunk választ, ám lényegében felelt a zöldek helyett a Belügyminisztérium szombati közleménye, amely azt rögzítette: a látványcsapatsportágak csapataiba igazolók kivételek lehetnek. Hogy milyen gyorsan reagált a kormány a problémára, azt jelzi, hogy az MLSZ a hét közben még azt a választ adta lapunknak az ügyben feltett kérdésére:
A jelenlegi szabályok szerint a csapatok igazolhatnak játékosokat bárhonnan, de EU-n kívüli játékosok esetében játékengedélyt csak február 29-e után kaphatnak. Az MLSZ a problémát jelezte a sportállamtitkárságnak.
Úgy tudjuk, az MLSZ-ben égtek a héten a telefonok, mert a szövetség is Sallói rádiónyilatkozata előtt nem sokkal értesült erről a róka fogta csuka helyzetről.
Akkor a sportállamtitkárságtól is megkérdeztük, foglalkoznak-e a probléma megoldásával. Bár megkeresésünkre nem érkezett válasz, már volt információnk arról, hogy a sportot felügyelő Honvédelmi Minisztérium és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt felügyelő Belügyminisztérium dolgozott az ügy kezelésén. Olyannyira rapid megoldást találtak, hogy már szombaton közzétette tehát közleményét a Belügyminisztérium, amelyben rögzítette, hogy a törvény
által bevezetett tilalom a sport szektorban – különösen a látvány-csapatsportoknál –jelentős hátrányt okozhat, több sportágban ugyanis a nemzetközi sportszövetség által meghatározott, korlátozott ideig fennálló téli átigazolási időszak egybeesik a Harmtv-ben foglalt tilalmi időszakkal, így e sportágak klubcsapatainak nem lenne lehetősége harmadik országbeli állampolgársággal rendelkező játékosokat igazolni.
Ennek nyomán Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár és Bolcsik Zoltán rendészetért felelős államtitkár abban maradt:
a 2024 évi kiemelkedő jelentőségű sport világeseményekre való felkészülés fontosságának szem előtt tartásával, Magyarország sportérdekére tekintettel az érintett sportolók kérelmezhetik a belügyminisztertől a tartózkodási engedély kiadását.
És így az NB I-es csapatok problémája máris megoldódott.
