Hanacsek Attila, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) játékvezető bizottságának elnöke szerint jelentősen javult a bírók teljesítménye, ugyanakkor az OTP Bank Liga utolsó fordulójában a bennmaradásért vívott küzdelmet jelentősen befolyásoló hiba nagy árnyékot vetett az előző szezonra.
A sportvezető arról számolt be a játékvezetésről tartott háttérbeszélgetés alkalmával, hogy a videobíró (VAR) segítségével jelentősen sikerült csökkenteni a súlyos hibák számát. Ezt érzékeltetve elárulta, hogy amíg az utolsó VAR nélküli idényben 60 súlyos tévedés történt az élvonalban, addig az előzőben mindössze 17 ilyen eset volt.
A bírói hiba olyan, mint a közúti baleset, egy is sok. A VAR ugyan lehet még mindig kicsit furcsa, kicsit idegen a futballban, de egy dolgot nem lehet rá mondani, hogy rossz
– jelentette ki Hanacsek Attila azzal kapcsolatban, hogy a VAR nélkül nem tudták volna soha nem látott alacsony szintre csökkenteni a mérkőzések eredményére közvetlen hatással bíró hibákat.
Hanacsek kiemelte, nemcsak a VAR-bevezetésének köszönhető a játékvezetés színvonalának emelkedése, ugyanis az első idényhez képest a másodikban 30 százalékkal csökkent a beavatkozások száma, azaz a pályán is jobb ítéletek születtek. Ezt támasztja alá, hogy 18-ról 35-re emelkedett a rendkívül eredményes – 8,5 feletti – bírói osztályzatok száma. Szintén jelentős eredménynek tekinti, hogy a hosszú, legalább háromperces vizsgálatok száma – amiért sok kritika érte a rendszert az első, 2021-2022-es idényben – 43 százalékkal visszaesett.
A tájékoztatás során kiderült, hogy az NB I 17 súlyos hibájából tíz írható a VAR számlájára, ezek közé tartozik a nagy visszhangot kiváltó eset is, amikor az utolsó fordulóban a Puskás Akadémia-Budapest Honvéd találkozó hajrájában a bennmaradásért küzdő, de végül kieső kispestiek 0-0-s állásnál nem kaptak 11-est Szolnoki Roland kezezése után.
Hanacsek megemlítette, hogy a bajnokság hajrájában felhívták arra a figyelmet, hogy inkább eggyel több visszanézés legyen, mert „az időszerűség nem mehet a pontosság rovására”, ennek ellenére a VAR végül nem hívta ki a bírót, hogy videón megtekintse az esetet.
„Sok álmatlan éjszakát okozott a játékvezetőknek” – összegzett Hanacsek, aki megjegyezte, emberi hiba mindig lesz, ez alól a VAR sem kivétel, mivel ott is emberek döntenek.
A többi bajnokságról szólva kiemelte, hogy a másodosztályban 47-ről 27-re csökkent a súlyos hibák száma, ami azért is kiemelkedő, mert a Merkantil Bank Ligában nincs VAR. Az NB III-ban ugyanakkor 26,4 százalékos növekedés volt tapasztalható.
Hanacsek a tervekről szólva arról beszélt, hogy a férfiaknál jelenleg hat nemzetközi bíró van, de egyikük sem tagja a top kategóriának, ezen szeretnének változtatni, noha ez nem ígérkezik könnyűnek, mert ötszázan akarnak bekerülni a harmincfős elittársaságba. Hozzátette, női vonalon is ez a cél.
Szabályváltoztatások az új idényre
A tavalyi, katari világbajnokságon tapasztaltaknak megfelelően jelentősen nőhet a hosszabbítások átlagos időtartama, mivel az IFAB legfontosabb szabályváltoztatása az volt, hogy a gólörömök során eltelt időt hozzá kell adni a félidőkhöz. Hanacsek Attila érdekességképpen megjegyezte, hogy az OTP Bank Ligában a videobíró bevezetésével átlagosan mindössze 1,6 perccel lettek hosszabbak a mérkőzések az előző két idényben.
Hanacsek megemlített olyan módosítást is, hogy a 11-esek előtt a kapusok nem zavarhatják a rúgó játékost. Az már korábban is benne volt a szabályban, hogy nem érinthetik meg a kapufát és a hálót, mert ez a játék késleltetésére és az ellenfél megzavarására irányul, így sportszerűtlen cselekedetnek minősül. Szintén 11-esekkel kapcsolatos megfogalmazásbeli különbség, hogy továbbjutásról döntő párbajt eddig „büntetőpontról végzett rúgásokkal” döntötték el, mostantól pedig „büntetőrúgásokkal”.
Az UEFA szabályváltoztatásokról nem dönthet, de a szervezet évről évre iránymutatásokat ad, hogy a játékvezetők mire figyeljenek oda hangsúlyosan a következő időszakban, ennek megfelelően „az alkalmazás terén határozott és következetes fellépést vár el”.
Az egyik legfontosabb ilyen terület a sportszerűtlen viselkedés szankcionálása a „játék imázsának védelmében”, ahogy az UEFA fogalmazott: „elérkezett a tisztelet ideje”. Ennek alapján ki kell állítani azt a csapatvezetőt, aki a „tisztelet hiányát mutatja, goromba, durva vagy sértő egy játékvezető irányába”, „provokatív vagy ingerült módon cselekszik”, illetve „agresszív vagy konfrontatív módon lép be az ellenfél technikai zónájába”. A játékosok esetében pedig sárga lapos figyelmeztetés jár azért, ha tiszteletlenül, teátrális mozdulattal tiltakoznak, vagy megrohamoznak egy játékvezetőt. Az UEFA szintén felhívta a figyelmet azon játékosok szankcionálására, akik megpróbálják megtéveszteni a játékvezetőt sérülés vagy szabálytalanság eljátszásával.
A másik fontos iránymutatás a kezezés megítélésére vonatkozik. Mostantól a játékos testéről vagy a csapattársáról a karjára pattanó labdát nem fogják szabálytalanságnak minősíteni a játékvezetők még akkor sem, ha „nem természetes helyzetben tartotta”. A szankcionálásban is lesz változás, mivel a nem szándékos, de büntetőt eredményező kezezések esetében nem kell sárga lapot felmutatnia a bírónak.
Hanacsek Attila úgy vélte, az UEFA ezzel az értelmezéssel próbál visszatérni ahhoz a korábbi, egy évszázadon túl is fennálló értelmezéshez, amely elsősorban a szándékosságot bünteti kezezés esetén, azaz a világ legjobb játékvezetőjének négyszer megválasztott Puhl Sándort idézve, elsősorban azt kell vizsgálni, hogy kéz keresi-e a labdát.
