Adrián Zoltán / 24.hu
Magyar foci sport

A kevés magyar stadion egyike, ahol a tervezésnél „nem ültek háttal a tévének”

A Szolnoki MÁV FC színe kék-fehér, a Tiszaligeti sportkomplexum mégis zöldebb, mint a Ferencvárosé. A város 2016-ban átadott stadionja mellett az egész ingatlant termálvízzel fűtik, az áramot metánból és napelemmel állítják elő. Riport Szolnokról, ahol, ha a rezsiárak elszabadulása okán nem is járnak örömtáncot, de viszonylagos nyugalommal szemlélik az eseményeket.

Napnál is világosabb, rezsibajban van a magyar futball (és a sport úgy általában). Az elektromos áram ára háromszorosára, a gáz ára több mint tízszeresére emelkedett, mindez pedig az elmúlt évtized alatt felújított több ezer kis sporttelep, a több tucat teljesen átépített vagy vadiúj stadion üzemeltetőjének jelentős problémát okoz.

Kapcsolódó
Nagy rezsibajban a magyar futball, mindenki a megoldást keresi
A válogatott és a Fradi eredményei láttán úgy tűnhet, tán az ötvenes évek óta nem látott módon rózsaszín a focijövő, holott a helyzet árnyaltabb.

Mindenki a megoldást keresi, és a hírek szerint a többség épp úgy az államtól várja a segítséget,  mint az elmúlt 77 évben folyamatosan.

Ehhez képest Szolnokon, ha a rezsiárak elszabadulása okán nem is járnak örömtáncot, de viszonylagos nyugalommal szemlélik az eseményeket.

Szolnokon nem álmodoztak, mert a foci ott csak a harmadik sport

A hétközi délelőttön béke és csend fogad a teljesen átépített, felújított szolnoki Tiszaligeti stadion előtt. Fotós kollégámmal a megbeszélt tíz órás időpontban nagy lendülettel nyitnánk be a klubház ajtaján, ám az épületet zárva találjuk. Telefonos segítséget kérünk Földi Sándortól, az idén nyártól az NB III közép-csoportba csúszó Szolnoki MÁV FC ügyvezetőjétől. Egy percen belül kulccsal a kezében érkezik. „Kis költségvetésű klub vagyunk, nincsenek állandó alkalmazottak az irodában” – szabadkozik.

Adrián Zoltán / 24.hu

Az 1910. május 11-én alakult Szolnoki MÁV FC-t évtizedeken át stabil NB II-es csapatként tartották számon, mígnem a másodosztály 2009-10-es győzteseként kivívta az NBI-es jogot. Ferenc Gábor, a csapat akkori tulajdonosa úgy döntött, kizárólag az első csapatra koncentrál, ezért az utánpótlás üzemeltetését 2010 nyarán átadta Nyerges Zsoltnak és Földi Sándornak. A felnőtt csapat azonban csak átszálló jegyet váltott az első osztályba, az évad végén kiesett. 2011-nyarán pedig Ferenc a felnőtt csapatot is eladta az utánpótlásklub tulajdonosainak, akik egyúttal 15 éves használati és üzemeltetési szerződést kötöttek a városi az önkormányzattal, a Tiszaligeti sportingatlanra.

„Szolnokon a vízilabda és a kosárlabda a két fő sport. Mellettük mi, a foci, picik vagyunk. Ezért fontos kiemelnem, amikor elvállaltuk az egész futballklub, és az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan üzemeltetését, nem álmodoztunk. Nem azzal a szándékkal vágtunk bele, hogy azonnal visszajussunk az elitbe, majd ragadjunk is ott. Azt tartottuk fontosnak, hogy legyen egy olyan minőségi sportingatlana a városnak, ahol

a 21. századnak megfelelő körülmények között sportolhat az immár 19 csapat, a napi 350-400 gyerek, akik közül, ha kikerül 1-2 extra tehetség, annak örülünk, s reméljük, a többiekből sportot szerető szurkoló válik. Mivel a szerepvállalásunk szinte egybeesett az MLSZ stadionrekonstrukciós programjának kiírásával, ezzel a fő céllal kezdtünk bele azonnal az ingatlan felújításának megtervezésébe

– mesélte Földi, miközben felbaktattunk klubház a méretét tekintve már-már puritán VIP fogadóterébe.

Érkezésünkre az irodákból tényleg nem ugrott elő senki, egy árva lélek sem leste az ügyvezető szavát, így a sportklub kisebbségi tulajdonosa maga állt a kávéfőző mögé. Miközben kicsorgott az illatos „fekete”, folytatta a „zöld stadion” történetét.

Adrián Zoltán / 24.hu Földi Sándor

„Az előzetes építési tervek készítése idején még úgy tudtuk, a taotámogatás 2016-ig lesz. Ezért csak addig néztünk előre, és az első pillanatól kezdve a fenntarthatóságot tartottuk szem előtt. Azt tudtuk, hogy a sportlétesítménynek amúgy is nagy az energiaigénye és költsége – 2011-ben csak a gázszámlánk 12-13 millió forintra rúgott. Ám amikor megismertük az MLSZ előírásokat, az is kiderült, a 3750 férőhelyes, UEFA B-kategóriásra tervezett stadionunkat csak úgy engedélyezik, ha annak a gyepét is fűteni tudjuk. Hogy a laikusok is értsék, a rendszer működési elve gyakorlatilag megegyezik egy normál lakásban a padlófűtésével. A gyep alatt tekeredik egy csőrendszer, abban meleg víz kering, csak nem 80-100, hanem a talajszint alatt 30 centivel 8500 m2 felületet kell lefedni vele.

Csak 2016-ig láttunk előre, fogalmunk sem volt, utána lesz-e tao. Ezért feltettük a kérdést: ha nem lesz, miből fogjuk a nyilvánvalóan sokszorozódó rezsiköltséget kifizetni?

– magyarázta a hosszú éveken át a Szolnoki MÁV FC-ben futballozó, hétköznapi szakmáját tekintve vízmérnök Földi.

Nem árt nyitott szemmel járni

Éppen ezért Tiszaligeten elővették a kockás füzetet. Amikor az új stadion és a teljes sportingatlan világításához, fűtéséhez szükséges energia-költségbecslés végére értek, százmilliónál is nagyobb tételt láttak.

„Leestem a székről. A következő hétvégén a gyerekemmel éppen egy utánpótlástornán jártam Lipóton, ahol azzal szembesültem, hogy februárban gyönyörűen zöldell a gyep. Kiderült, a polgármester termálvízzel fűti az ingatlant és a pályát is. Vízügyi mérnökként rögtön elindult az agyam, hiszen tudtam, a szolnoki városi strand is termálvizes” – mutatta be az ügyvezető, miért nem árt nyitott szemmel járni az országban.

Nagyjából az ezredforduló óta egyre inkább megkerülhetetlen téma a zöld energia. Pár éve az új házak tervezésénél már kikerülhetetlen, de egy szimpla lakásfelújítási álom megfogalmazása pillanatában is megnézi az ember, mennyit költött eddig villany és gázszámlára, megéri-e zöldre váltani.

Adrián Zoltán / 24.hu

Ráadásul a termálvízről, amely Magyarország teljes területe alatt tekintélyes mennyiségben található, évtizedek óta mindent tudunk. Hazánk felszíni, és domborzati térképe mellett létezik a mélységi térképe is, mivel az ’50-es, ’60-as években a kutatók feltérképezték a földfelszín alatt található vízrendszert, csak ez a tudás éppen nem képezi részét normál iskolai tanmenetnek. Ez a térkép nagy pontossággal tartalmazza, hol, milyen mélyen és milyen minőségű vizet lehet találni.

Úgy látszik, a magyar stadionrekonstrukciós program évtizede alatt sajnálatosan kevesen jártak Lipóton, vagy ahogy futballberkekben mondani szokás, a többség „háttal ült a tévének”, esetleg szimplán csak legyintett, mondván, az állam adja a pénzt, abból felépítjük, aztán majdcsak lesz valahogy, legrosszabb esetben megint az állam segítségét kérjük, mint évtizedek óta mindig.

Ennek egyszerű az oka: magyar futballt – és a sportot úgy általában – már a szocializmus 45 éve alatt is az állam működtette, és jelenleg is jelentős százalékban a belepumpált adóforintnak köszönhetően él és virágzik. A rendszerváltás utáni kormányok visszafogottan finanszíroztak, az ezredforduló magasságában kísérletet tettek a piaci alapú működésre, de a magyar gazdaság állapota, teljesítőképessége, a lakósság fizetőképessége nem tette lehetővé, hogy a futball megálljon a saját lábán. Mindezek okán 1989-től többször is konszolidálták, elengedték a magyar labdarúgás folyamatosan halmozódó milliárdos adótartozását. A büntetlenség velejárójaként alakult ki a „fogd a pénzt és fuss” szemlélet.

Szolnokon másképp gondolkoztak.

Adrián Zoltán / 24.hu

„Felkerestünk egy szakembert, aki elmondta, ha az önkormányzattól – mert az ingatlan alatt lévő föld szintén az önkormányzaté és a szerződésünk szerint nem fúrhattunk le csak úgy több száz méter mélyre – és a bányakapitányságtól – mert amit kiveszel a földből, az az államé – kapunk rá engedélyt, úgy azon a ponton, ahol javasolja a fúrást, körülbelül milyen mélyen és milyen összetételű termálvizet találunk. Kértünk és kaptunk egy próbafúrási engedélyt, és 2,5 hónap munka után ezer méter mélyen elértük a termálvizet. A pontos bevizsgálása után kiderült, hogy minden egyes felhozott liternek a fele metán gázt tartalmaz. Mindezek, és annak tudatában készítettük el ezután a kivitelezési költségvetést, és

az ötéves fenntarthatósági tanulmányt, hogy nem csak a stadiont, illetve a 8500 m2-es gyepét, hanem a majdani utánpótlás épületet, és a kosárlabda-utánpótlásunk által használt saját sportcsarnokunkat is alternatív megoldással tudjuk fűteni és világítani

– mesélte Földi, miközben előbb megmutatta a főépületben lévő hőcserélőt, majd lekísért minket az ingatlan területén elkerített termálvizes kúthoz, ahol a karbantartók éppen a napi rutin szerint ellenőrizték a nyomást.

„Az önkormányzat rábólintott az építési- és kivitelezési tervre, viszont bárhogy is lapoztuk a rendkívül szigorú taoszabályzatot, nem találtunk benne olyan sort, amely lehetővé tette volna, hogy a tao terhére számoljuk el azt a gépparkot, illetve az összeszereléséhez, működtetéséhez szükséges eszközök összességének költségét, amely leegyszerűsítve előbb

  • felhozza a 61 fokos termálvizet a mélyből,
  • egy gáztalanító segítségével különválasztja belőle a metánt,
  • az így megnyert gázt beteszi egy tartályba, majd a metán elégetésével meghajtanak egy olyan gázmotort, amely villamosenergiát állít elő,
  • a különválasztott termálvízzel megy a fűtés, de nem közvetlenül beleengedve az épületek és a pálya alatt futó csőrendszerbe, mert annyira agresszív ásványi anyagokat tartalmaz, nagyjából egy év alatt enné meg a teljes csőrendszert, ezért előbb egy hőcserélőben landol, ahol a 61 fokával felmelegíti azt a normál vizet, amelyik a fűtési rendszerben kering.

Ezért az MLSZ taoosztályához külön kérvényt kellett benyújtanunk, amely végül hosszas egyeztetés után zöld utat kapott. Ennek köszönhetően minden akadály elhárult a kivitelezés előtt, hogy a társasági adóból megvalósíthassuk, és annak terhére elszámolhassuk a mini termálvizes hő- és áramerőművet is”.

Adrián Zoltán / 24.hu

Két legyet egy csapásra

A termálvíz ráadásul dupla hasznot hoz, ugyanis nem csak a fűtést lehet vele megoldani, hanem mivel a feljövő gázzal áramot is lehet termelni, a sportingatlanok esetében a legnagyobb fix áramköltség is minimalizálható. Ugyanis ahogy Szolnokon, úgy az összes stadion, sportingatlan esetében nem az okozza a jelentős költséget, hogy a srácok égve hagyják-e a lámpát az öltözőben, vagy sem.

A stadionokban, és utánpótlás-központokban a havi villanyszámla legnagyobb tételét annak a feszültségnek a folyamatos biztosítása teszi ki, amelyet egy-egy bajnoki mérkőzés 3 órája, vagy az edzőpályák szürkület utáni, téli időszakban napi 4-6 órás használata alatt a reflektorok igényelnek. Ezt nevezik rendelkezésre állási költségnek, amit az üzemeltetőnek akkor is fizetnie kell, ha egy másodpercet sem égnek a reflektorok. A várható összáramfogyasztás, és a rendelkezésre állási díj ismeretében a szolnoki terv tartalmazott még két, az akkori szabályok szerint egy helyrajzi számra adható 50 KW teljesítményben maximalizált napelemparkot is, amit annak rendje és módja szerint fel is szereltek, és azóta is termeli az áramot az időjárás függvényében. Tavaly például 156 ezer kilowattot.

Volt olyan évünk, amikor a gázmotor és a napelempark betermelte a szolgáltatónk rendszerébe az egész éves elektromos áram fogyasztásunkat, egyszer cirka 400 ezer forintot vissza is fizetett az E.ON

– éreztette Földi, mennyire jó érzés, amikor szól a könyvelő, hogy nem neked kell utalnod az elektromos áramért, hanem még a klub állíthat ki számlát a „talált” pénz érdekében.

Adrián Zoltán / 24.hu

Az 1974-ben átadott, tehát majd 40 éves, hagyományos földhalomra épített lelátós, de erősen leromlott állapotú Tiszaliget stadion felújítását 2012-ben kezdték el. A beruházás több ütemben négy éven át zajlott, és 2016 áprilisában adták át. A hat éve használt komplexum „teljes beruházásának összköltsége több mint 2 milliárd forint volt, amelyből a stadion építése 1,2 milliárd forintot tett ki. Ebből a klub, a Szolnoki MÁV Utánpótlás FC Kft. mintegy 600 millió forintot teremtett elő, a többit a taorendszerből – a társasági adóból befolyó forrásból – biztosították, az állam pedig 400 millió forinttal támogatta a beruházást a nemzeti stadionfejlesztési program keretében” – olvasható az átadás ceremóniájáról beszámoló írásban az mlsz.hu-n..

Egy kéz elég, hogy a fenntartható stadionokat összeszámoljuk

Úgy tudni, az elmúlt tíz év stadionrekonstrukciói, ezernyi pályafelújítása során a szolnoki példának egyetlen követője akadt. A Cser-Palkovics András által 2023-as évre jósolt 100-120 millióról 1-1,2 milliárd forintra növekvő stadion és edzőpálya energiaköltségek kapcsán

Szolnokon kívül még Gyirmóton nem pánikolnak.

A tavaly még NB I-es, idén újra a feljutásért küzdő másodosztályú klub tulajdonosai is szisztematikusan, átgondolt terv szerint fejlesztették évek alatt a stadionjukat, és edzőközpontjukat, szintén a fenntarthatóság szemléletében. Gyirmóton hasonló termálvizes rendszer fűti, és látja el energiával a sportingatlan egészét, mint Szolnokon.

Budafokon gondolkodtak még zölden, jövőbelátó módon, bár ott a viszonylag magasan fekvő stadion miatt végül elálltak a termálvíz kereséstől, ám helyette komoly napelemparkot telepítettek a sportingatlan összes szabad felületére. Mert ha van (nap)energia, úgy van olcsó világítás, fűtés és meleg víz is.

„Azt nem tudjuk mondani, hogy a miénk ingyenes, teljesen önfenntartó modell. A termálvizes rendszernek volt bekerülési költsége – beruházás teljes költségének kicsit több, mint tíz százaléka – és van üzemeltetési költsége is. Nekünk is növelte a rezsinket az, amennyit a szolgáltató emelt a rendszerhasználati alapdíján, illetve az a tétel is nőtt, amennyit az infláció okán a termálvizes rendszer folyamatos működtetési, karbantartás díján emelt az a 0-24-es szolgálatot adó cég, amelyikkel szerződésben állunk. Az optimális működés érdekében négy hónapon át van villany- és gázszámlánk is, de minimális.

Összességében a földgáz, és az elektromos áram árának jelenlegi igencsak drasztikus emelkedése valóban alig érint bennünket

– összegezte búcsúzóul a jelent az ügyvezető-tulajdonos.

Adrián Zoltán / 24.hu

Ahol a futball esze és szíve találkozik!

Válogatott írások a legjobbaktól.

Minden hónapban legalább 24 kiemelkedő színvonalú tartalom havi 990 forintért. Próbáld ki 490 forintért az első hónapban!

Ahogyan szerzőgárdánk összetétele ígéri, a legkülönfélébb műfajokban, témákban jelennek majd meg szövegek: lesznek elemzések, interjúk, kisprózák, riportok, lesznek hazai és nemzetközi témák, adat- és véleményalapú cikkek egyaránt.

Tartsatok velünk minél többen, hogy együtt alakíthassuk, építhessük az új magyar futballújságot, amely leginkább az írások nívójával és egyediségével akar kitűnni! Fizessetek elő, olvassatok, kövessetek minket, vitatkozzatok velünk, adjatok ötleteket! Várjuk ebbe a közösségbe mindazokat, akiknek a futball csak egy játék, s mindazokat, akiknek a futball több mint egy játék.

KIPRÓBÁLOM!