Magyar foci

Lehet-e a Fradiból Bayern München?

Mohos Márton / 24.hu
Mohos Márton / 24.hu
A vasárnap esti derbin a Ferencváros 2-1-re legyőzte az Újpestet, és ezzel megszerezte a bajnoki címet. Sorozatban a negyediket. Vajon folytatódik-e a széria, lesz-e annyira domináns idehaza az FTC, mint a Bundesliga rekordbajnoka, amely zsinórban tízszer nyert Németországban?

A vasárnapi derbin a Ferencváros 2-1-re legyőzte az Újpestet. Ezzel 29 forduló után 13 pontos előnyben van az üldözőkkel – a Kisvárda FC-vel és Puskás Akadémiával – szemben, és mivel már csak négy forduló van hátra az NB I-es szezonból, a csapat megszerezte a klub 33. bajnoki címét. A Fradi úgy nyerte meg utcahosszal a bajnokságot, hogy idény közben még edzőt is váltott: Peter Stöger helyére Sztanyiszlav Csercseszovot nevezték ki decemberben.

A Fradi egymást követő negyedik évben végzett az OTP Bank Liga élén. Az ilyen dominancia a modern idők focijában ugyan egyre ritkább, ám nem példa nélküli. Példának mindjárt ott is van a Bayern München, amely az idén a 32. bajnoki címét ünnepelheti – utoljára 2012-ben Jürgen Klopp Dortmundja tolta le a bajorokat a dobogó tetejéről, azaz zsinórban tizedik Bundesliga-elsőségét szerezte meg idén Julian Nagelsmann csapata.

A kérdés az, lehet-e a jelenlegi Ferencváros a magyar futball Bayern Münchene, avagy meddig tartható fenn az NB I-ben a 2019 óta érvényesülő zöld-fehér erőfölény, dominancia?

Európában egyértelműen a pénz az úr

A modern futballt az adott klub rendelkezésére álló anyagi forrásnak a mértéke, annak kiszámíthatósága, hosszútávú stabilitása határozza meg. Piaci értékével a Bayern München (804 millió euró) például majd 250 millió euróval veri a Bundesliga második Borussia Dortmundot (560 millió euró). Ha hinni lehet a statista.com oldal összeállításának, úgy az is szembetűnő, hogy a bevételeknek köszönhetően Münchenben bő másfélszer akkora egy játékos átlagos éves fizetése (8,12 millió dollár/fő), mint az őket folyton üldöző jelenlegi ezüstérmesnél (4,97 millió/fő).

Azaz a képlet látszólag egyszerű. Ha a futballpiaci bevételeidet (televíziós jogdíj, jegyeladás, szponzoráció, merchandising, BL/EL-bevételek, stb.) a vetélytársaiddal szemben folyamatosan és nagyságrenddel – közel másfélszer-kétszer – magasabb szinten tudod tartani, úgy alighanem egy 34 meccsből álló bajnoki sorozat alatt ez behozhatatlan előnyt jelent.

Futballszakmai téren a több pénz több és jobb képességű játékosban manifesztálódik,

  • ezáltal nem csak erősebb lesz a kereted,
  • de hosszabb lesz a kispadod,
  • nagyobb a taktikai variációs lehetőséged,
  • és a sérülések sem befolyásolják úgy a bajnoki címhez elengedhetetlen, egész éven át tartó egyenletes, jó teljesítményt.
Mohos Márton / 24.hu

A félkarú rablótól a Quaestorig

Az általános szabály – miszerint „kis pénz, kis foci, nagy pénz, nagy foci” – a magyar futballra is érvényesnek tűnik. Az átkosban az Újpesti Dózsa és Budapesti Honvéd uralta labdarúgásunkat. A Belügyminisztérium által az átlagosnál jobban dotált lilák hétszer nyertek egymás után (1969–75), de a katonacsapat, a Honvéd is összehozott 11 aranyat 1945–1989 között.  Ha csak a 2000 utáni éveket figyeljük, az NB I-re továbbra is igaz maradt, hogy általában a legnagyobb éves költségvetéssel, vagyis a legerősebb játékoskerettel rendelkező klub nyerte a bajnokságot.

Nyílt titok, Szima Gábor, a DVSC korábbi tulajdonosa, a vendéglátóipari egységekben elhelyezett több száz játékgépének bevételéből, illetve jelentős részt a saját vagyonából épített az Oláh Gábor utcában olyan csapatot, amely hét bajnoki címet nyert (2005 és 2014 között).

A DVSC ezekben az években nagyságrenddel nagyobb erőforrással rendelkezett vetélytársainál, a közismertebb nevén „félkarú rablóknak” viszont nem sok köze van a futball piaci alapú bevételeihez. Így miután

  • a magyar kormány 2012 októberében betiltotta a pénznyerő iparágat,
  • a DVSC-szurkolók furcsa módon beleuntak a folytonos sikerbe, és egyre kevesebben jártak meccsre, ergo nem áldoztak a csapatukra,
  • ráadásul a klub az évek alatt a BL- és EL-eredményei után kapott jelentős UEFA-eurómilliókat nem megfelelő módon forgatta vissza,

a Debrecen hirtelen elvesztette dominanciáját. Ugyanígy járt a Győri ETO, amely Tarsoly Csaba tulajdonos gavallér finanszírozásának köszönhetően nőtt minden téren vetélytársai fölé, és lett bajnok 2013-ban. Aztán jött a Quaestor-botrány, és az ETO hirtelen összeesett, mint zokni a mosásban.

A Fradi pénzügyi előnye nagy, de…

Azt sem szabad elfelejteni, hogy a 2010-es években elkezdődő jelentős futballtámogatás, és tao-kedvezmény elosztási aránya borított az addigi erőviszonyokon, és helyzetbe hozott addig a fasorban sem lévő klubokat. Például az 1985-ös tündöklés, az UEFA Kupa-elődöntő után többnyire középcsapatnak számító Videoton FC-t (ma ismert nevén a MOL Fehérvár FC-t), vagy éppen a megye I-ből induló, de tavaly – és idén is egészen biztosan – nemzetközi porondra lépő Puskás Akadémiát, de ide sorolhatjuk a csodás futballhagyománytól és sikerektől szintén mentes Mezőkövesdet vagy a momentán második Kisvárdát is.

A sportközgazdász, Muszbek Mihály 2009–2018 között készítette el önszorgalomból a magyar futballgazdaságot átvilágító éves Sportgazdasági Nagyítóját. Ebből az derül ki, hogy míg 2010-ben

  • az akkor még 16 NB I-es csapat 10,912 milliárd forintos,
  • addig 2018-ban az immár csak 12 élvonalbeli sportvállalkozás 31,5 milliárd forintos árbevételt ért el.

Az elmúlt évtizedben a dominanciához, a bajnoki címhez szükséges klubköltségvetés is folyton nőtt.

  • 2010-ben a debreceniek éves pénzügyi beszámolója 1,5 milliárd forint nettó árbevételt mutatott (a zuhanyhíradó szerint a „félkarú rablók” további egy milliárd forinttal járultak hozzá).
  • A Vidi 4,5–6 milliárd forintból gazdálkodva nyert bajnoki címet 2015-ben és 2018-ban.
  • A Fradi mintegy 10 milliárd forintból (30 millió euróból) gazdálkodott a 2021-es naptári évben.

Összehasonlításként: a Németországban tíz éve uralkodó Bayern Münchennek 750 millió eurós (260 milliárd forintos) főképp piaci alapú árbevétele volt 2018-ban, az utolsó Covid-mentes évben, amihez képest a nekünk hatalmasnak tűnő Fradi-költségvetés maga a szegényház.

Pont e nagyságrendi különbség miatt a Fradi pénzügyi előnye nem olyan atombiztos a többi, átlagosan 2–6 milliárd forintos (6–18 millió eurós) költségvetéssel dolgozó NB I-es klubhoz képest, hogy

a magyar futballban garantált bajnoki címhez vezessen.

Mohos Márton / 24.hu

A többletforrásából származó játékosminőség-előny nem olyan jelentős, mint például a Bayerné a Bundesliga többi klubjához képest. A nemzetközi piacon pár százezer, netán 1–1,5 millió euró értékűre taksált labdarúgóiknál ugyan kidomborodik a kvalitás fölény, ám a végeredmény szempontjából esetleges. Vagy belenyúlsz a jóba, vagy nem.

A Fradi 30 millió eurós költségvetése az idén sokáig a kiesés ellen harcoló Újpest FC 7–8 milliójával szemben első olvasatra ugyan hatalmas, ám mégsem akkora, hogy az NB I-ben egy-egy extra edzői teljesítmény és/vagy remek csapategység ne rúgja fel simán a pénzügyi papírformát.

Ezt láttuk Marco Rossi Honvédjától 2017-ben, de ezt láthattuk tavaly ősszel is, amikor Szerhij Rebrov három éve után Peter Stögerrel két hónap alatt felborult a játékminőség és az öltöző is, emiatt 16 forduló után a harmadik helyen figyelt a mindenki másnál jelentősen tehetősebb Fradi.

Piaci alapú bevétel nélkül nem megy

Viszont a Fradi a négy bajnoki cím mellett azt is egyértelmű sikerként könyvelheti el, hogy a többi magyar futballvállalkozással szemben elérte, ma már a költségvetésének összetétele jelentősen különbözik az elmúlt 22 év domináns klubjaitól. Míg

  • a DVSC (Szima Gábor) és a Győr (Tarsoly Csaba) a bizonytalan „szürkegazdaságból” finanszírozta túl,
  • a MOL Fehérvár nem rendelkezik tömegbázissal (nem ritka, hogy a fehérvári hoki- és kosárcsapat meccseire többen vagy közel annyian mennek ki, mint egy átlagos focimeccsre),
  • addig a Fradi szinte az egyetlen magyar futballklub, amely bevételeinek mértéke ugyan jelentősen függ a folyamatos BL-, EL-szerepléstől, ám népszerűségének, tömegbázisának köszönhetően ma már az UEFA-forráson túl is rendelkezik számottevő, piaci alapú árbevétellel.

Mivel hasonlóan tudatosan építkező – az Opten adatbázisa szerint 2017-ben még 149 alkalmazott dolgozott a Fradi Zrt.-nél, az idén februárban már 244 – , és ekkora, országos szurkolótáborral rendelkező klubot nagyítóval sem találunk Magyarországon, a 2022/23-as bajnokság végére könnyedén növelheti ötre a Ferencváros a zsinórban megnyert bajnoki aranyainak számát, ami klubrekord-beállítás lenne.

Az azonban egyáltalán nem garantált, hogy bayerni magasságokba jut, avagy további ötöt nyer 2028-ig. Épp a fent leírt, euróban mért relatív kis különbségek okán. Mert, ha például a hírek szerint nyáron tulajdonoscserén áteső Újpestet költségvetés terén legalább annyira megerősítik, mint például a Fehérvárt, akkor 2023 nyarán már nem lehet majd előre kiosztani a bajnoki rajton a Fradi játékosainak az aranyérmet.

Legalább hármas bajnoki sorozatok az NB I-ben

  • A kétezres években csak a Debrecen  (2005, 2006, 2007),
  • a nyolcvanas években a Honvéd (1984, 1985, 1986) tudott triplázni.

A Fradinál hosszabb sorozatokért évtizedekkel korábbra kell visszanyúlni,

  • az Újpest FC 1969–1975 között hét alkalommal,
  • az MTK száz éve, 1916–1925 között kilencszer ,
  • a Fradi 1909–1913 között ötször nyert zsinórban.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik