Mohos Márton / 24.hu
Magyar foci sport

Lehet-e a Fradiból Bayern München?

A vasárnap esti derbin a Ferencváros 2-1-re legyőzte az Újpestet, és ezzel megszerezte a bajnoki címet. Sorozatban a negyediket. Vajon folytatódik-e a széria, lesz-e annyira domináns idehaza az FTC, mint a Bundesliga rekordbajnoka, amely zsinórban tízszer nyert Németországban?

A vasárnapi derbin a Ferencváros 2-1-re legyőzte az Újpestet. Ezzel 29 forduló után 13 pontos előnyben van az üldözőkkel – a Kisvárda FC-vel és Puskás Akadémiával – szemben, és mivel már csak négy forduló van hátra az NB I-es szezonból, a csapat megszerezte a klub 33. bajnoki címét. A Fradi úgy nyerte meg utcahosszal a bajnokságot, hogy idény közben még edzőt is váltott: Peter Stöger helyére Sztanyiszlav Csercseszovot nevezték ki decemberben.

A Fradi egymást követő negyedik évben végzett az OTP Bank Liga élén. Az ilyen dominancia a modern idők focijában ugyan egyre ritkább, ám nem példa nélküli. Példának mindjárt ott is van a Bayern München, amely az idén a 32. bajnoki címét ünnepelheti – utoljára 2012-ben Jürgen Klopp Dortmundja tolta le a bajorokat a dobogó tetejéről, azaz zsinórban tizedik Bundesliga-elsőségét szerezte meg idén Julian Nagelsmann csapata.

A kérdés az, lehet-e a jelenlegi Ferencváros a magyar futball Bayern Münchene, avagy meddig tartható fenn az NB I-ben a 2019 óta érvényesülő zöld-fehér erőfölény, dominancia?

Európában egyértelműen a pénz az úr

A modern futballt az adott klub rendelkezésére álló anyagi forrásnak a mértéke, annak kiszámíthatósága, hosszútávú stabilitása határozza meg. Piaci értékével a Bayern München (804 millió euró) például majd 250 millió euróval veri a Bundesliga második Borussia Dortmundot (560 millió euró). Ha hinni lehet a statista.com oldal összeállításának, úgy az is szembetűnő, hogy a bevételeknek köszönhetően Münchenben bő másfélszer akkora egy játékos átlagos éves fizetése (8,12 millió dollár/fő), mint az őket folyton üldöző jelenlegi ezüstérmesnél (4,97 millió/fő).

Azaz a képlet látszólag egyszerű. Ha a futballpiaci bevételeidet (televíziós jogdíj, jegyeladás, szponzoráció, merchandising, BL/EL-bevételek, stb.) a vetélytársaiddal szemben folyamatosan és nagyságrenddel – közel másfélszer-kétszer – magasabb szinten tudod tartani, úgy alighanem egy 34 meccsből álló bajnoki sorozat alatt ez behozhatatlan előnyt jelent.

Futballszakmai téren a több pénz több és jobb képességű játékosban manifesztálódik,

  • ezáltal nem csak erősebb lesz a kereted,
  • de hosszabb lesz a kispadod,
  • nagyobb a taktikai variációs lehetőséged,
  • és a sérülések sem befolyásolják úgy a bajnoki címhez elengedhetetlen, egész éven át tartó egyenletes, jó teljesítményt.
Mohos Márton / 24.hu

A félkarú rablótól a Quaestorig

Az általános szabály – miszerint „kis pénz, kis foci, nagy pénz, nagy foci” – a magyar futballra is érvényesnek tűnik. Az átkosban az Újpesti Dózsa és Budapesti Honvéd uralta labdarúgásunkat. A Belügyminisztérium által az átlagosnál jobban dotált lilák hétszer nyertek egymás után (1969–75), de a katonacsapat, a Honvéd is összehozott 11 aranyat 1945–1989 között.  Ha csak a 2000 utáni éveket figyeljük, az NB I-re továbbra is igaz maradt, hogy általában a legnagyobb éves költségvetéssel, vagyis a legerősebb játékoskerettel rendelkező klub nyerte a bajnokságot.

Nyílt titok, Szima Gábor, a DVSC korábbi tulajdonosa, a vendéglátóipari egységekben elhelyezett több száz játékgépének bevételéből, illetve jelentős részt a saját vagyonából épített az Oláh Gábor utcában olyan csapatot, amely hét bajnoki címet nyert (2005 és 2014 között).

A DVSC ezekben az években nagyságrenddel nagyobb erőforrással rendelkezett vetélytársainál, a közismertebb nevén „félkarú rablóknak” viszont nem sok köze van a futball piaci alapú bevételeihez. Így miután

  • a magyar kormány 2012 októberében betiltotta a pénznyerő iparágat,
  • a DVSC-szurkolók furcsa módon beleuntak a folytonos sikerbe, és egyre kevesebben jártak meccsre, ergo nem áldoztak a csapatukra,
  • ráadásul a klub az évek alatt a BL- és EL-eredményei után kapott jelentős UEFA-eurómilliókat nem megfelelő módon forgatta vissza,

a Debrecen hirtelen elvesztette dominanciáját. Ugyanígy járt a Győri ETO, amely Tarsoly Csaba tulajdonos gavallér finanszírozásának köszönhetően nőtt minden téren vetélytársai fölé, és lett bajnok 2013-ban. Aztán jött a Quaestor-botrány, és az ETO hirtelen összeesett, mint zokni a mosásban.

A Fradi pénzügyi előnye nagy, de…

Azt sem szabad elfelejteni, hogy a 2010-es években elkezdődő jelentős futballtámogatás, és tao-kedvezmény elosztási aránya borított az addigi erőviszonyokon, és helyzetbe hozott addig a fasorban sem lévő klubokat. Például az 1985-ös tündöklés, az UEFA Kupa-elődöntő után többnyire középcsapatnak számító Videoton FC-t (ma ismert nevén a MOL Fehérvár FC-t), vagy éppen a megye I-ből induló, de tavaly – és idén is egészen biztosan – nemzetközi porondra lépő Puskás Akadémiát, de ide sorolhatjuk a csodás futballhagyománytól és sikerektől szintén mentes Mezőkövesdet vagy a momentán második Kisvárdát is.

A sportközgazdász, Muszbek Mihály 2009–2018 között készítette el önszorgalomból a magyar futballgazdaságot átvilágító éves Sportgazdasági Nagyítóját. Ebből az derül ki, hogy míg 2010-ben

  • az akkor még 16 NB I-es csapat 10,912 milliárd forintos,
  • addig 2018-ban az immár csak 12 élvonalbeli sportvállalkozás 31,5 milliárd forintos árbevételt ért el.

Az elmúlt évtizedben a dominanciához, a bajnoki címhez szükséges klubköltségvetés is folyton nőtt.

  • 2010-ben a debreceniek éves pénzügyi beszámolója 1,5 milliárd forint nettó árbevételt mutatott (a zuhanyhíradó szerint a „félkarú rablók” további egy milliárd forinttal járultak hozzá).
  • A Vidi 4,5–6 milliárd forintból gazdálkodva nyert bajnoki címet 2015-ben és 2018-ban.
  • A Fradi mintegy 10 milliárd forintból (30 millió euróból) gazdálkodott a 2021-es naptári évben.

Összehasonlításként: a Németországban tíz éve uralkodó Bayern Münchennek 750 millió eurós (260 milliárd forintos) főképp piaci alapú árbevétele volt 2018-ban, az utolsó Covid-mentes évben, amihez képest a nekünk hatalmasnak tűnő Fradi-költségvetés maga a szegényház.

Pont e nagyságrendi különbség miatt a Fradi pénzügyi előnye nem olyan atombiztos a többi, átlagosan 2–6 milliárd forintos (6–18 millió eurós) költségvetéssel dolgozó NB I-es klubhoz képest, hogy

a magyar futballban garantált bajnoki címhez vezessen.

Mohos Márton / 24.hu

A többletforrásából származó játékosminőség-előny nem olyan jelentős, mint például a Bayerné a Bundesliga többi klubjához képest. A nemzetközi piacon pár százezer, netán 1–1,5 millió euró értékűre taksált labdarúgóiknál ugyan kidomborodik a kvalitás fölény, ám a végeredmény szempontjából esetleges. Vagy belenyúlsz a jóba, vagy nem.

A Fradi 30 millió eurós költségvetése az idén sokáig a kiesés ellen harcoló Újpest FC 7–8 milliójával szemben első olvasatra ugyan hatalmas, ám mégsem akkora, hogy az NB I-ben egy-egy extra edzői teljesítmény és/vagy remek csapategység ne rúgja fel simán a pénzügyi papírformát.

Ezt láttuk Marco Rossi Honvédjától 2017-ben, de ezt láthattuk tavaly ősszel is, amikor Szerhij Rebrov három éve után Peter Stögerrel két hónap alatt felborult a játékminőség és az öltöző is, emiatt 16 forduló után a harmadik helyen figyelt a mindenki másnál jelentősen tehetősebb Fradi.

Piaci alapú bevétel nélkül nem megy

Viszont a Fradi a négy bajnoki cím mellett azt is egyértelmű sikerként könyvelheti el, hogy a többi magyar futballvállalkozással szemben elérte, ma már a költségvetésének összetétele jelentősen különbözik az elmúlt 22 év domináns klubjaitól. Míg

  • a DVSC (Szima Gábor) és a Győr (Tarsoly Csaba) a bizonytalan „szürkegazdaságból” finanszírozta túl,
  • a MOL Fehérvár nem rendelkezik tömegbázissal (nem ritka, hogy a fehérvári hoki- és kosárcsapat meccseire többen vagy közel annyian mennek ki, mint egy átlagos focimeccsre),
  • addig a Fradi szinte az egyetlen magyar futballklub, amely bevételeinek mértéke ugyan jelentősen függ a folyamatos BL-, EL-szerepléstől, ám népszerűségének, tömegbázisának köszönhetően ma már az UEFA-forráson túl is rendelkezik számottevő, piaci alapú árbevétellel.

Mivel hasonlóan tudatosan építkező – az Opten adatbázisa szerint 2017-ben még 149 alkalmazott dolgozott a Fradi Zrt.-nél, az idén februárban már 244 – , és ekkora, országos szurkolótáborral rendelkező klubot nagyítóval sem találunk Magyarországon, a 2022/23-as bajnokság végére könnyedén növelheti ötre a Ferencváros a zsinórban megnyert bajnoki aranyainak számát, ami klubrekord-beállítás lenne.

Az azonban egyáltalán nem garantált, hogy bayerni magasságokba jut, avagy további ötöt nyer 2028-ig. Épp a fent leírt, euróban mért relatív kis különbségek okán. Mert, ha például a hírek szerint nyáron tulajdonoscserén áteső Újpestet költségvetés terén legalább annyira megerősítik, mint például a Fehérvárt, akkor 2023 nyarán már nem lehet majd előre kiosztani a bajnoki rajton a Fradi játékosainak az aranyérmet.

Legalább hármas bajnoki sorozatok az NB I-ben

  • A kétezres években csak a Debrecen  (2005, 2006, 2007),
  • a nyolcvanas években a Honvéd (1984, 1985, 1986) tudott triplázni.

A Fradinál hosszabb sorozatokért évtizedekkel korábbra kell visszanyúlni,

  • az Újpest FC 1969–1975 között hét alkalommal,
  • az MTK száz éve, 1916–1925 között kilencszer ,
  • a Fradi 1909–1913 között ötször nyert zsinórban.

Ahol a futball esze és szíve találkozik!

Válogatott írások a legjobbaktól.

Minden hónapban legalább 24 kiemelkedő színvonalú tartalom havi 990 forintért. Próbáld ki 490 forintért az első hónapban!

Ahogyan szerzőgárdánk összetétele ígéri, a legkülönfélébb műfajokban, témákban jelennek majd meg szövegek: lesznek elemzések, interjúk, kisprózák, riportok, lesznek hazai és nemzetközi témák, adat- és véleményalapú cikkek egyaránt.

Tartsatok velünk minél többen, hogy együtt alakíthassuk, építhessük az új magyar futballújságot, amely leginkább az írások nívójával és egyediségével akar kitűnni! Fizessetek elő, olvassatok, kövessetek minket, vitatkozzatok velünk, adjatok ötleteket! Várjuk ebbe a közösségbe mindazokat, akiknek a futball csak egy játék, s mindazokat, akiknek a futball több mint egy játék.

KIPRÓBÁLOM!

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Rangado.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.