A hétvégén megszerezte első gólját a ciprusi bajnokságban Bognár István, az Aris Limassol játékosa, aki harmincévesen vágott bele a nagy kalandba, a légióséletbe.
„A futásmennyiségemmel és a testi adottságaimmal nincs gond, inkább úgy mondanám, szoknom kell a taktikai dolgokat és figyelnem a helyezkedésemre, mert játékstílusban mást várnak tőlem, mint az NB I-ben” – nyilatkozta az M4sport.hu-nak.
Szerinte eddig alkalma sem volt arra, hogy külföldre szerződjön, azonban későn érő típusnak tartja magát, akinek a statisztikai mutatói mostanra váltak olyanná, hogy az felkelthette az érdeklődést.
„Nagyon hirtelen jött a ciprusi lehetőség, igazából az első tavaszi meccs után egy nap alatt lezajlott minden. Sok idő nem is volt gondolkodni, mert január 31-én lejárt az átigazolási időszak. Mindig is szerettem volna kipróbálni magam külföldön, megtapasztalni a légiós életet” – mondta.
Jelenleg kölcsönben szerepel Cipruson, ahol már csak bő egy hónap van hátra a szezonból. De csalódott lenne, ha a klub nem hosszabbítaná meg a szerződését.
Meglátjuk, számítanak-e rám. Az én célom az, hogy a következő idényben is szerepeljek a klub terveiben…
Egyrészt tetszik a légiós élet, másfelől szeretném meghálálni a Limassol bizalmát, hogy – és erre büszke vagyok – a harmadik ikszen túl, válogatottság nélkül is kellettem nekik. Azért emelem ki a válogatottságot, mert az egy elég mérvadó dolog a külföldre igazolás szempontjából.”
Szerinte Marco Rossi szövetségi kapitány tisztában van vele, hogy a támadófutball sokszor öngyilkosság lenne, ezért pontosan tudja, milyen profilú játékosokat keres.
„Láthatóan én az elmúlt két évben nyújtott teljesítményem ellenére sem tartozom közéjük. Az együttes alap játékstílusa nem feltétlen nekem kedvez, és azt sem mondom, hogy Anglia ellen felküldtem volna magam a Wembleyben, mikor tizenegyen védekezünk. De azt gondolom, az olyan meccseken, mint az albánok vagy az Andorra elleni, amikor nagyon kellene a gól, kaphatnék tizenöt-húsz percet, mert nagyon szeretnék, és úgy hiszem, tudnék is segíteni. Egy-két játékos kevésbé jó teljesítményért is sok válogatott meghívót kapott már.
Szerintem nyújtottam annyit, hogy legalább egyszer megnézzenek. De félreértés ne essék, nincs bennem rossz érzés, csak jól esne egy lehetőség.
