Amióta a magyar futballba tao formájában ömlik az adóforint, több NB I-es klub vezetésének is meg lehetett volna az esélye arra, hogy olyan szakmai- és gazdasági alapú fejlődési ívre állítsa a működést, amely hosszú távon megteremti a piaci alapú talponmaradás esélyét.
Például a Vidinek is lehetett volna erre sansza, de szögezzük le, úgy tűnik, tíz év alatt csak a Fradinak sikerült mindez. A Ferencváros mondhatja el magáról, hogy
- növelni tudta a nézőszámát,
- a klub szponzorai között fellelhető valós (értsd, nem államilag odarendelt), kölcsönös előnyök mentén együttműködő reklámpartner,
- nem viszi a pénzt, hanem nyereséget termel a stadionműködtetése,
- hovatovább három éve folyamatosan európai kupa csoportkörébe jut.
Az első három sem elhanyagolható, ellenben nyilvánvalóan a Fradi egyre növekvő, 2021-re egyes információk szerint 25 millió eurót (9,125 milliárd forintot) is meghaladó éves költségvetésének legnagyobb bevételi oldalát az utolsó pont adja.
Az nso.hu gyűjtése szerint
- két éve az EL-ben mindennel együtt 5,8 millió euróval (cc. 2,12 milliárd forinttal),
- tavaly a BL-ben 18.08 millió euróval (cc. 6.6 milliárd forint),
- míg idén eddig a BL-rájátszásért és az EL-csoportkörös teljesítményért 9.26 millió euróval (cc. 3,38 milliárd forint) már biztos hízott a bankszámla, de a közvetítési díjak és az UEFA-együttható alapján elosztásra kerülő összegből még tövábbi forrásra számíthat a klub.
Az elmúlt három évben tehát a Fradi csak az UEFA-tól több, mint 12 milliárd forintot focizott össze. Szó szerint. Ez majdnem fedezi a 2014-ben átadott Groupama Aréna építési költségeit.