Egy múlt heti hír szerint szinte egyik pillanatról a másikra a „teljes megszűnés szélére sodródott az elmúlt évtizedben számos sikeres pillanatot megélt strandlabdarúgó sportág”, mivel a két éve alapított és a tornaszervezés jogát 2019-ben az MLSZ-től átvevő Magyar Strandlabdarúgó Menedzsment Nonprofit Kft. nem tudja tovább működtetni a versenyrendszert.
Nulláról, magánvállalkozásként indult
A magyar strandlabdarúgás története 1995-től íródik. Pár lelkes ember gyöngyösi székhellyel megalapította az Első Magyar Strandlabdarúgó Szövetséget. A társadalmi szervezet – Juhász Péter elnök és Izsvák Zsolt alelnök irányítása mellett – Abádszalókon szervezte az első tornákat.
Hamar híre ment a nyári homokfocik remek hangulatának, így a második évben már újabb, kiskörei, tiszafüredi eseményekkel és egyre több csapat megjelenésével bővült a kör, míg a harmadik évtől a legfrekventáltabb helyen, a Balaton-parton már Grand Prix-rendszerben zajlottak az amatőr tornák. Az Első Magyar Strandlabdarúgó Szövetség mellett Izsvák Zsolt cége, a Beach Sport Kft. – mint rendezvényszervező – bonyolította a hétvégi programokat.
A strandfociban és a nyaranta már mintegy 200 nevezésben a hirdetők is lehetőséget láttak. 1998-ban a Borsodi Sörgyár jelent meg támogatóként, amely egészen 2004-ig szponzorálta az eseményt. Ettől kezdve nyolc rendezvényhelyszínen nem csak futballal, hanem teljes értékű programokkal szolgálták ki az egyre gyarapodó csapatlétszámot és a rájuk kíváncsi nézőket – a sport mellett esténként élő koncerteket szerveztek, többek közt a Republic állandó részvételével. A szezont úgy alakították ki, hogy semmiképp ne ütközzön az amatőr és profi nagypályás bajnokságokkal, ezért az addigra már 120–130 csapat június és augusztus között vívta a meccseit. Tették ezt üzleti alapon, egyetlen forint állami támogatás nélkül, többek közt a Nemzeti Sport médiatámogatásával.
Izsvák Zsolt, a korábbi röplabdázó teljesen beleszeretett a játékba. Nem csak üzleti, de sportsiker terén is potenciált látott benne, lévén a strandfociban messze nincs akkora nemzetközi konkurenciaharc, mint a nagypályás változatban. Megkereste az Octagon Sport Marketing leányvállalatát, a Beach Soccer World Wide-ot (a BSWW 2005 óta a FIFA-val szerződésben szervezi világszinten a standlabdarúgást), 2004-re megnyerte magának a barcelonai székhelyű cég vezetését, és a Beach Sport Kft. nevében Magyarországra szóló promóteri szerződést kötött.
Csakhogy lássuk, miről van szó:
A magyar strandfoci ennek is köszönhetően 2004-ben azonnal csatlakozott a nemzetközi mezőnyhöz, ami értelmet adott a magyar standlabdarúgó-válogatott megalakításának is. Első szövetségi kapitánynak Bene Ferencet, edzőnek Kovács Kálmánt nyerték meg.
Magyarországon addig cipőben és 3+1 rendszerben játszottak a homokban, de abban az évben csatlakoztak a nemzetközi szabályrendszerhez. Onnantól kezdve játsszák a hivatalos szabályoknak megfelelően 35–37 méter hosszú és 26–28 méter szélességű pályán, 5,5×2,2 méteres kapura és 4+1-ben, mezítláb a játékot hazánkban.
A siker sem maradt el: a 2005-ös B-csoportos Európa-bajnokság megnyerése után a marseille-i kontinentális szuperdöntőben a világbajnoki szereplésért képviselték Magyarországot Bene Ferenc tanítványai, és bár az Eric Cantona irányította franciák ellen 5-5-ös döntetlent játszottak, de büntetőkkel alulmaradtak.
Az MLSZ-el együtt megérkezett az állami forrás is
Miután a FIFA egyre szorosabbra fűzte a kapcsolatát a BSWW-vel, és 2005-ben átvette a strandlabdarúgó-világbajnokság szervezését, az MLSZ is úgy érezte, itt az ideje integrálni a sportágat. 2008-ban létrehozta a futsal- és strandlabdarúgó bizottságot, majd Kisteleki István MLSZ-elnök szerződést kötött a Beach Sport Kft.-vel. A magyarországi eseményeket, illetve a válogatott fellépéseit éves egyszeri, nyolcmillió forintos támogatásért cserébe a továbbiakban is a Beach Sport Kft. szervezte, de immár az MLSZ égisze alatt.
A 2010-ben Csányi Sándor váltotta Kistelekit, és az átalakuló MLSZ-vezetés új, nagyvállalati szervezeti struktúra létrehozásába kezdett. A Beach Sport Kft. ekkor kvázi apportként bevitte a nemzetközi jogról szóló szerződését az MLSZ-be, és Izsvák ezzel együtt felszámolta a strandlabdarúgásra létrehozott céget. Cserébe az MLSZ-nél megbízták a strandfoci szakág vezetésével, és a hivatali rend szerint Nyilasi Tibor szakmai igazgató felügyelete alá került. Ebből az időből származik a Fradi-legenda négy évszakos labdarúgás ötlete – tavasszal-ősszel nagypálya, télen futsal, nyáron strandfoci.
Izsvák önálló költségvetést kapott, amely a Kisteleki-érához képest nagyságrendekkel emelkedett, 30 millió forintra nőtt. A sportág helyzete a korábbi évek bizonytalan, a piaci viszonyokhoz nehezen alkalmazkodó időszakához képest jelentősen megerősödött. Mi több,
Ugyanakkor Izsvák nem ült a babérjain: a 2018-ig folyamatosan emelkedő, végül abban az évben 100 millió forintot elérő szakági költségvetés fejlesztéseket, új sportszakmai programok megvalósítását tette lehetővé.
2017 végére már
- mintegy nyolcezer igazolt strandlabdarúgót tartottak számon.
- U10-estől az U21-es korosztályig alakultak strandlabdarúgó-csapatok, egyes klubokon belül szakosztályok, amelyek komplett nyári versenyeztetési programja Izsvák kezében összpontosult.
- Hozzájutottak tao-támogatáshoz is, amelynek köszönhetően egy-egy csapat versenyidényenként 200 ezer forintra pályázhatott,
- illetve Gyöngyösön megépült az ország első, 500 néző befogadására képes Beach Arénája, továbbá több helyszínen is alakítottak ki sima strandlabdarúgó-pályákat.
- 2015-ben a férfi válogatott részt vett Bakuban az Európa Játékokon, az európai ranglistán 7., a világranglistán 18. helyen jegyezték.
- A világon először az MLSZ U21-es, négy csapatos, a következő évben nyolc csapatos nemzetközi tornát, Talent Cup-ot indított, amelyet 2016-ban és 2017-ben is megnyert a magyar válogatott.
A lavór víz és a gyerek esete
Reménytelinek tűnt a jövő, de eközben 2017-től az MLSZ lefolytatott egy belső vizsgálatot. Információnk szerint Izsvák az MLSZ belső ügyviteli szabályaival szemben vétett, ezért
- a szövetség a szakágvezetővel közös megegyezéssel szerződést bontott,
- és 2018-ban az MLSZ elnöksége, majd küldöttközgyűlése úgy döntött, hogy 2019-től a strandlabdarúgást kivezeti MLSZ-ből.
Ennek hatására 2018 márciusában megalakult a Magyar Strandlabdarúgó Liga (MSL), amely tömörítette az előző évi bajnokságban szereplő csapatokat. Az új liga elnökének a strandlabdarúgásban 2007 óta FIFA-játékvezető Herbály Pétert választották. Kifejezetten azzal a céllal dolgoztak ki programot, és pályáztak, hogy átvegyék az MLSZ-től a jogot, és a strandfoci növekvő népszerűségét felhasználva tovább működtessék a sportágat annak ellenére, hogy a szövetséggel folytatott egyeztetések alapján kiderült számukra az is, az utolsó évben még 100 millió forintos támogatás radikálisan csökkenni fog, majd várhatóan idővel megszűnik.
Herbály nem sokkal kinevezése után, 2018 decemberében váratlanul lemondott a tisztségéről, majd megalapította a Magyar Standlabdarúgás Menedzsment Nonprofit Kft.-t (MSMN), amelyet 2019 március 1-jén önálló képviseletével be is jegyzett a cégbíróság.
Az MLSZ 2019. április 11-én kelt levelében arról tájékoztatta a a Magyar Strandlabdarúgó Ligát, hogy nem nekik adja át a 2004-ben még Izsvák Zsolt és a Beach Sport Kft. által Magyarországra hozott, majd 2010-ben az MLSZ-be bevitt jogokat, hanem az egyetlen hónappal korábban alapított MSMN Kft.-nek.
E levél szerint az MLSZ a jog átadásán túl azt is vállalta az MSMN Kft.-vel kötött megállapodásában, hogy „legfeljebb 35 millió forinttal támogatja az MSMN Kft. tevékenységét a következő évben”, illetve kikötötte, ha az UEFA úgy döntene a jövőben, hogy a strandlabdarúgást a nemzeti tagszervezetei égisze alatt kell működtetni, úgy az MSMN Kft.-nek azonnal vissza kell adnia a jogot a szövetségnek.
Az MSMN Kft., ha a korábbiakhoz képest szerényebb körülmények között is, de két évig működtette a strandfocit, mígnem múlt kedden a hivatalos közösségi oldalukon megjelentetett közleményben a Covid-ra hivatkozva közölték: „kezdeményezték a sportág szervezésével kapcsolatos megállapodás felmondását”.
Megkeresésünkre Herbály úgy fogalmazott, nem kíván többet mondani annál, mint amennyi a közleményben szerepelt.
Jelen állás szerint patthelyzet alakult ki.
- A jogok szerződés szerint Herbálynál és az MSMN Kft.-nél vannak, viszont támogatás híján nem akarják a továbbiakban működtetni, szervezni a sportágat.
- Az MLSZ is azt közölte a Nemzeti Sport kérdésére: „Tekintettel arra, hogy a küldöttközgyűlés döntése alapján a strandfoci már nem része az MLSZ versenyrendszerének, szerződés-felmondásra jogi szempontból nincs lehetőség, az ügyet az MLSZ lezártnak tekinti.” Avagy ők sem kérnek a strandlabdarúgásból mindaddig, amíg az UEFA nem kötelezi erre őket.
- A Magyar Strandlabdarúgó Liga jogi értelemben még létezik. Széles József elnök honlapunk kérdésére megerősítette: „Ha megkapnánk a jogokat, működtetnénk, újraépítenénk a magyar strandfocit annak a pályázatnak a szellemében, amit 2018-ban letettünk az MLSZ asztalára.” De nekik momentán nincs joguk minderre.
Úgy tűnik, a lavór vízzel együtt a gyereket is kiöntötték, mert miközben 13 éven át a piacról, nulla forint állami támogatással is megélt, sőt, a lehetőségekhez képest apránként még fejlődött is a strandlabdarúgás Magyarországon, támogatás híján jelen helyzetben életképtelen.
Egy másik olvasatban a magyar strandlabdarúgás elmúlt 25 éves története pont a magyar sport legnagyobb félelmét modellezi. Azt, mi történhet az adóforintoktól végtelenül elkényelmesedett szereplőkkel, ha az állam bármilyen okból is, de hirtelen drasztikusan lecsökkentené, netán teljesen kivezetné a támogatást.
