Magyar foci sport

Van olyan statisztikai mutató, amiben még az idei Liverpoolt is lenyomja Rebrov Fradija

Igaz, ezt nem biztos, hogy kiteszik az ablakba a magyar bajnokcsapatnál: olyan szinten teljesítik ugyanis túl a valós teljesítményüket a pályán, ami hosszú távon biztosan nem fenntartható. Statisztikai mélyelemzés a mögöttünk hagyott bajnoki évadról.

A Ferencváros nem pusztán megvédte címét a mögöttünk hagyott magyar futballévadban, hanem ugyanúgy tizenhárom pontos előnnyel végzett a tabella élén az FC Fehérvár előtt, mint egy évvel korábban. Szerhij Rebrov csapata ezúttal ráadásul összesen 76 pontot gyűjtött a bajnokságban – ezzel túlszárnyalva tavalyi teljesítményét is (74 pont). A Fradi szerezte a legtöbb gólt (58), és a Blazic vezette IX. kerületi védelem kapta a legkevesebbet (24) az idei szezonban, így gólkülönbség terén sem ért senki a bajnokcsapat nyomába (+34).

A kép mégis akkor teljes, ha eláruljuk:

idén a Ferencváros fölénye a pályán közel sem volt annyira nyomasztó, mint az előző évadban.

Hová tűnt a Fradi támadójátéka?

Ha egy picit mélyebbre ásunk a 2019/20-as OTP Bank Liga-szezon adataiban, gyorsan kiderül, hogy a Rebrov-csapat dominanciája idén már korántsem volt olyan egyértelmű, mint egy évvel ezelőtt. A kidolgozott helyzetek minőségét számszerűsítő, azokat azonos alapra helyezni képes xG-modell alapján például a ferencvárosiak támadójátéka mindössze a hatodik legjobb volt a szezonban: Rebrov csapatánál a Fehérvár (57,27), a Felcsút (54,68), a ZTE (54,4), a Mezőkövesd (49,71) és a Honvéd (47,96) is több xG-t termelt idén. Lábjegyzet, de a tavalyi Fradi nevetve nyerte ezt a kategóriát, és a 2018-19-ben villantott 61,93 xG-nyi helyzete idén is elég lett volna az első helyre.

Ami viszont maradt az egy évvel ezelőtti Ferencvárosból, az a könyörtelen hatékonyság. Egy évvel ezelőtt Rebrov támadói több, mint tíz góllal szereztek többet az ún. várható gólok modellje által jelzett értéknél (61,93 vs 72) és ezt a felülteljesítést idén is képesek voltak tartani azzal, hogy 58 gólt szorgoskodtak össze 47,41-nyi xG-ből. Ha a fenti táblára tekintünk, gyorsan kiderül, hogy ilyen szintű „túllövésre” egyetlen másik csapat sem volt képes a mezőnyben.

Mi az az xG-modell?

Angolul expected goals, azaz várható gólok modellje. Lényege, hogy a statisztikusok, elemzők, olvasók és nézők a kapuralövések puszta száma helyett egy olyan adatot kapjanak, amely mond számukra valamit a próbálkozások minőségéről is. A modell minden egyes lövés mellé egy valószínűségi változót – azaz 0 és 1 közé eső számot – rendel, amely azt hivatott kifejezni, hogy a lövés helye, távolsága, szöge, és a kapu valamint a labda között helyezkedő védők száma alapján egy átlagos játékos 100 esetből átlagosan hányszor szerez gólt hasonló szituáció után. A számolás alapja egy hatalmas, több ezer lövést tartalmazó statisztikai minta. A modell elsősorban azért hasznos, mert – igaz, hogy aggregálva, de – azonos alapra helyezi, és így összehasonlíthatóvá teszi az egyes csapatok által kialakított helyzetek minőségét; akár egyetlen meccsre, akár egy egész évadra vonatkozóan. (Ajánlott podcast a témában.)

Az xG felülteljesítésének egyik oka lehet, ha egy csapat átlagosan viszonylag magas minőségű helyzeteket dolgoz ki, amelyeket aztán jobb eséllyel tud hatékonyabban értékesíteni, mint mások az alacsony minőségű próbálkozásokat. Ha a lenti táblát vizsgáljuk, akkor viszont rá kell jöjjünk, hogy a Fradi esetében nem ez a helyzet – Rebrovék átlagos helyzetminősége ugyanis a legalacsonyabb volt az idei szezonban (holtversenyben a Kaposvárral).

Az xG-t szintén felülteljesítő (+5,83) Paks esetében például jó visszajelzést ad a hányados, hiszen kiderül belőle, hogy bár a tolna megyeiek viszonylag kevés lövéssel próbálkoztak, ezek átlagos minősége a harmadik legmagasabb volt a mezőnyben – azaz valamelyest érthető módon lőtték túl az xG-jüket (Könyves Norbert pl. 5,73 xG-nyi helyzetből szerzett 10 akciógólt a bajnokságban). A skála másik végpontját érdekes módon épp a legmagasabb átlagos helyzetminőséget villantó Honvéd jelenti, amelyik több mint 11 góllal(!) maradt az xG-je alatt a szezon végére.

Az igazság persze szokás szerint félúton van: a Ferencváros xG-túlteljesítése abból a szempontból tökéletesen érthető, hogy a támadóharmadban alkalmazott játékosainak (Boli, Isael, Tokmac, Zubkov, Varga R.) minősége éppen arra predesztinálja a csapatot, hogy nagyobb eséllyel szerezzen gólt egy átlagos minőségű helyzetből, mint gyengébb egyéni képességű játékosokkal rendelkező riválisai. (Nota bene, a Fradi szerezte idén a legtöbb gólt a tizenhatoson kívülről is, szám szerint 11-et. Márpedig a hasonló próbálkozások xG-je hagyományosan alacsony.)

Fradi > Liverpool

A Fradi sikerének kulcsa idén az volt, hogy a labda mindkét oldalán jelentősen képesek voltak túlteljesíteni az xG-t. Bár a Rebrov-csapat védekezése már az ellenfeleknek engedett helyzetek minőségét tekintve is abszolút ligaelitnek számított (33,79 engedett xG, ez a Mezőkövesd mögött a mezőny második legjobb mutatója), a kapott gólokat még ennél is sikerült lejjebb szorítani, egészen 24-re. Azaz a Ferencváros több mint 9 góllal kevesebbet kapott riválisaitól, mint amennyit az xG-modell indokolt volna. Ha ezt a „túlteljesítést” összeadjuk azzal, amit fentebb taglaltunk a támadók oldalán, egészen sokkoló képet kapunk:

A Ferencváros ez alapján mintegy 20 góllal teljesített jobban, mint a modell valószínűsítése alapján „kellett volna”. Ez olyan sokkoló különbség, amilyenre az öt nagy európai topligában nincsen példa (a Liverpool +19,9-es mutatója közelíti meg egyedül a Fradiét, miközben Jürgen Klopp csapatának idei szezonját a teljes nemzetközi elemző közösség a statisztikai kiugrás klasszikus példájának tartja). Következésképp talán az is elmondható, hogy

a Ferencváros idén olyan brutális mértékben teljesítette túl a statisztikai trendeket, ami hosszú távon egyszerűen fenntarthatatlan.

Vagyis: ugyanez a teljesítmény egy nagyobb mintán (akár jövőre) már egészen biztosan nem vezetne ekkora fölénnyel behúzott bajnoki címhez (amihez persze az is kell, hogy a riválisok is legalább szinten tartsák a játékukat). Kérdés, ezt vajon látják-e az Üllői úton, és készülnek-e további erősítésekre.

A többi csapatra is kitérve:

  • rendkívül látványos a Honvéd brutális alulteljesítése, ami persze részben minőséghiány (akár a kapuban, akár befejezéseknél), részben orbitális pech;
  • érdemes megnézni a Debrecent, amely a szezon végére éppen ott kötött ki, ahova a modellek belőtték a teljesítményét – ilyen formában a kiesés tehát papírforma a pályán mutatottak alapján;
  • alulteljesített/inkább peches volt a Mezőkövesd is – főképp tavasszal –, miközben a ZTE tavaszi szárnyalása leginkább abban öltött testet, hogy kevesebb gólt kaptak a meccseken, mint amennyit az ellenfeleknek engedett helyzetek minősége indokolt volna. Apropó ZTE: a csapat elképesztő mennyiségű xG-t (54,4) termelt, ám legalább ugyanennyire sokat engedett is az ellenfeleknek (53,02), azaz az NB I egyik legellentmondásosabb csapata volt.

A legellentmondásosabb csapat Zalaegereszegen épült

Ha a ZTE kapcsán bemutatott támadás-védekezés egyensúlyt próbáljuk megfogni, az alábbi grafikon nyújtja a legtöbb segítséget:

A vízszintes tengelyen az látható, meccsenként átlagosan mennyi xG-t termel egy csapat (azaz mennyire erős a támadójátéka), a függőlegesen pedig – inverz módon ábrázolva – az, hogy mennyi xG-t enged az ellenfelének. Az átlagos értékek mentén elnegyedelt koordináta-rendszer megmutatja nekünk, mely csapatok játékát hogyan jellemezhetnénk a legjobban. Két megjegyzés:

  • a Kaposvár teljes outlier (kívülálló), lényegében a labda egyik oldalán sem ütötte meg az NB I szintjét;
  • a maradék tizenegy csapat pedig lényegében két csoportra osztható, amelyeken belül persze vannak kiugró példák (ZTE, Debrecen), de jól kijelölik a minőségbeli különbségeket a csapatok között.

Innentől érdemes kettéválasztani a támadó és a védekező játék hatékonyságát. Nézzük első körben azokat a csapatokat, amelyek hatékonyan támadnak, azaz sok gólt szereznek, kevés próbálkozásból:

Nem meglepő, hogy ebben a mutatóban a Fradi vezet, az már inkább, hogy támadásban a Debrecen is kifejezetten hatékonynak számított idén (egyben ezzel együtt talán még elkeserítőbb a kiesés ténye). A Felcsút, a Mezőkövesd és a ZTE esetében a csatárok ugyan átlag felett próbálkoztak, ám sok lövés kellett nekik a gólszerzéshez, miközben a skála túloldalán az a Paks helyezkedik el, ahol ugyan keveset próbálkoztak lövéssel a támadók, de nem is kellett nekik sok helyzet a gólszerzéshez.

Ugyanez fordítva, azaz védekezésben:

A rangsort a Ferencváros, a Mezőkövesd és a Fehérvár vezeti: ezek a csapatok kevés lövést engedtek az ellenfeleiknek, miközben alapvetően sok lövésre volt szükség ahhoz, hogy gólt szerezzen valaki ellenük. A védekezési hatékonytalanságot leginkább talán a Felcsút és az Újpest esetében lehet tetten érni, akik kevés lövést engedtek ugyan, de viszonylag gyakran kaptak gólt ezekből a próbálkozásokból (ezeken a helyeken ez jelezhet kapuspróblémákat is, persze). A két kiugró értéket ezúttal is a ZTE (sok engedett lövés, de kiváló kapusteljesítmény) és a Kaposvár (borzalmas védekezés, rettenetes kapusteljesítmény) szállította.

Fradi: letámadás, Újpest: beadások

Ha a Ferencváros sikere mögött a hatékonyságon, a játékosminőségen és a szerencsén túl is keresünk még okokat, akkor mindenképp érdemes a letámadás felé kacsintgatni. Szerhij Rebrov szovjet iskolára építő, parád-riposzt stílusú csapatot csinált a Fradiból, ami azon is látszik, hogy a legintenzívebb presszinget a bajnokcsapat mutatta be az idei szezonban (is):

(A PPDA-mutató azt írja le, hogy egy csapat átlagosan mennyi passzt enged az ellenfelének mielőtt egy védekező akcióval közbe avatkozna.)

Ennek a mutatónak a túloldala az, ha megvizsgáljuk, hány passzt képes végrehajtani egy csapat hibátlanul azelőtt, hogy az ellenfél egy védekező akcióval megszakítaná a támadásépítést. Jó közelítéssel ez a mutató azt adja meg nekünk, melyik NB I-es csapat mennyire „ellenálló” a letámadással szemben:

(Kis segítség: minél magasabb az érték, egy csapat annál inkább ellenáll az ellenfél nyomásának.)

Ha egy csapatot kellene kiemelni az adatsorból, az ezúttal is a ZTE lenne, amelyik igazi old school focit játszott: nem támadott le intenzíven, ám, ha presszinggel szembesült, képes volt megtartani a labdát.

A Ferencváros támadójátékának időszakos impotenciáját jól mutatja az is, hogy bár az átlagos labdabirtoklást tekintve messze a mezőny előtt járt a csapat a szezonban, meccsenként átlagosan a Fehérvár, a Felcsút és a Mezőkövesd is többször jutott el az ellenfél tizenhatosán belülre, mint Rebrovék:

Ugyanígy szembeötlő a kreativitás és az áttörések hiánya Újpesten. Bár a lila-fehérek idénre is megtartották azt a jó szokásukat, hogy az ellenfélnél többet birtokolják a labdát, a tizenhatoson belülre csak ritkán jutottak el. Helyette viszont záporoztak a beadásaik a kapu elé:

Az, hogy a hosszú labdákra leginkább a legkevésbé domináns focit játszó Kaposvár-Paks kettős épített, nem igazán meglepő, az viszont igen, hogy a támadóharmadba való bejutásig az Újpest játéka működött a legolajozottabban a mögöttünk hagyott szezonban. Talán épp azért harcolt sokáig a kiesés ellen a lila-fehér csapat, mert itt viszont rendre és nagyon látványosan fogyott el a tudománya:

A statisztikai adatok forrása minden esetben a WyScout volt, az adatvizualizációban pedig Katona Dániel volt a segítségünkre.

Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu

Ahol a futball esze és szíve találkozik!

Válogatott írások a legjobbaktól.

Minden hónapban legalább 24 kiemelkedő színvonalú tartalom havi 990 forintért. Próbáld ki 490 forintért az első hónapban!

Ahogyan szerzőgárdánk összetétele ígéri, a legkülönfélébb műfajokban, témákban jelennek majd meg szövegek: lesznek elemzések, interjúk, kisprózák, riportok, lesznek hazai és nemzetközi témák, adat- és véleményalapú cikkek egyaránt.

Tartsatok velünk minél többen, hogy együtt alakíthassuk, építhessük az új magyar futballújságot, amely leginkább az írások nívójával és egyediségével akar kitűnni! Fizessetek elő, olvassatok, kövessetek minket, vitatkozzatok velünk, adjatok ötleteket! Várjuk ebbe a közösségbe mindazokat, akiknek a futball csak egy játék, s mindazokat, akiknek a futball több mint egy játék.

KIPRÓBÁLOM!

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Rangado.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.