Magyar foci

Ilyen lett a 12,5 milliárd forintból megépült felcsúti sportkomplexum – FOTÓK

A Puskás Akadémia 30 százalékos önerő mellett TAO-támogatásból fedezte a fejlesztést.

A labdarúgó utánpótlásképzés mellett a térség sportjának is központi helyszíne lesz a múlt szombaton átadott Puskás Akadémia Sport- és Konferenciaközpont – hangzott el a szerdai sajtóbejáráson.

A felcsúti komplexum bemutatásánál Takács Mihály, a Puskás Akadémia igazgatója elmondta, hogy a létesítmény három részre tagolódik: egy labdajátékcsarnokra, egy torna- és edzőteremre, valamint egy konferenciaközpontra.

Jelezte, az épülethez nem a megvalósulást követően találtak funkciókat, hanem először meghatározták a funkciókat, és Dobrosi Tamás tervező megalkotta hozzá a terveket. A labdajátékcsarnok 250 fős lelátóval futball-, kosárlabda-, kézilabda-, röplabda- és teniszmérkőzések rendezésére alkalmas, de a mindennapos testnevelés helyszíne is lesz.

A négysávos futópálya 96 méter hosszú, ahol a futballisták futóteljesítményét fotocellák segítségével tudják mérni. A gimnasztika teremben kondicionáló- és kardiogépek, speciális láberősítő gépek, tornaszerek és egy bokszring is helyet kapott. A konferenciaközpont egy 250 fős és egy kisebb, 130 fős előadótermet foglal magában, melyek cégek számára is elérhetők lesznek egész évben.

A felcsúti komplexumot múlt szombaton Orbán Viktor miniszterelnök és Mészáros Lőrinc, a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány elnöke adta át. A Puskás Akadémia Sport- és Konferenciaközpont átadó ünnepségén a kormányfő első számú nemzeti ügynek nevezte az utánpótlást és azt mondta: a létesítmény legfontosabb feladata a nevelés. A kormányfő jelezte azt is, hogy a csarnokot a helyi középiskola tanulói és a Bozsik-programban résztvevő Vál-völgyi gyerekek is használni fogják.

A Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia új központja 9800 négyzetméteren terül el, kivitelezésénél 15 ezer köbméter betont, 1826 köbméter faanyagot, nyolcezer négyzetméter palát, valamint 18 ezer kilogramm rezet használtak fel. A létesítmény mintegy 12,5 milliárd forintból valósult meg, az akadémia 30 százalékos önerő mellett TAO-támogatásból fedezte a fejlesztést.

Fotó: MTI
Fotó: MTI
Fotó: MTI
Fotó: MTI
Olvasói sztorik