Magyar foci

MLSZ: a magyar labdarúgók átlagbére a nettó egymillió forintot sem éri el

Jó hír, hogy stabil és erősödő a magyar labdarúgás gazdasági háttere.

A FIFA és az UEFA is a közelmúltban hozta nyilvánosságra a labdarúgás gazdaságára vonatkozó éves beszámolóját. A jelentések egyik célja, hogy felhívja a figyelmet: fontos, hogy a növekvő bevételek a labdarúgásban maradjanak, ezzel erősítve a stratégiai, fejlesztési programok lehetőségeit – írja az MLSZ honlapja.

Olvastad?
A nyáron távozhat a Manchester United üdvöskéje

A rendkívül érdekes, informatív elemzések angol nyelven, teljes terjedelemben itt érhetőek el.

A magyar labdarúgást érintő érdekességet külön is kiemelte a szövetség honlapja.

A klublicenc eljárásban bevezetett szigorú és következetes pénzügyi adminisztrációs adatszolgáltatási előírások eredményeként Magyarországon szabályozott, pontosan nyilvántartott a professzionális labdarúgás gazdasági helyzete, míg a nemzetközi átigazolásokat az új digitális rendszer, a TMS szabályozza. Az UEFA és a FIFA által elkészített részletes összegzés Magyarországra vonatkozó adatait az MLSZ apparátusának munkatársai biztosították a kiadványok szerkesztői számára.

A két jelentés több ponton is foglalkozik a professzionális klubok, bajnokságok gazdasági helyzetével. A kiadványokban található adatokból kiolvasható, hogy a labdarúgás világszerte egyre erősödő piac. Az európai klubok éves összbevétele több mint háromszorosára nőtt az évszázad eleje óta, és az elmúlt években is folyamatos volt a növekedés. Ezzel függ össze, hogy míg 2012-ben 2.7 milliárd dollárt költöttek világszerte átigazolásra a csapatok, addig 2017-ben már 6.37 milliárdot, vagyis öt év alatt több mint kétszeresére nőtt a sportágban játékosvásárlásra költött pénz. Ezzel párhuzamosan a játékosfizetések emelkedése is világszerte megfigyelhető folyamat, de ez a legtöbb európai országban – így Magyarországon is – kisebb mértékű, mint a klubok összes bevételének emelkedése.

Gazdaságilag stabil a magyar labdarúgás Fotó: mlsz.hu

A részletes adatokat elemezve megállapítható, hogy a magyar labdarúgás – ellentétben az elmúlt évtizedek gyakorlatával – a nemzetközi trendekkel egyező irányú pályára állt.

– Korábban nem egyszer előfordult, hogy egy vagy több első- és másodosztályú klub, esetenként bajnokság közben fizetésképtelenné vált, csődöt jelentett, mely gazdasági és versenyügyi problémákat is felvetett. Mára a klubok gazdasági helyzete stabilizálódott.

– Míg a magyar bajnokságba korábban gyengébb képességű vagy alacsonyabb futballkultúrákból érkező légiósok igazoltak, addig az elmúlt években már olyan játékosok is érkeztek hazánkba, akik kiemelkedő tudásukkal jelentősen emelik a bajnokság színvonalát. A FIFA jelentéséből kiderül, hogy az elmúlt idényben kilenc alkalommal is 300 ezer dollárt meghaladó összegért igazolt játékos más ország bajnokságából Magyarországra. Fontos kiemelni, hogy a növekvő átigazolási díjak fizetése majdnem minden első osztályú klubot érint, azaz általánosan jellemzi a magyar élvonal működését. Ennél is lényegesebb az a körülmény, hogy a játékosértékesítésekből befolyó bevételek viszont továbbra is meghaladják a játékosvásárlásokra költött összegeket, és a bevételek növekedésének mértéke meghaladja a játékosok átlagbér-emelkedésének mértékét is. Ez azt jelenti, hogy a klubok a korábbinál nagyobb összeget költhetnek más célokra, így például utánpótlás-nevelésre és pénzügyi tartalékok képzésére is lehetőség nyílik.

– Az UEFA összeállításából kiderül, hogy a kelet-európai országok bajnokságaira a nézőszám csökkenése volt jellemző az elmúlt időszakban. A magyar bajnokság nem tudott ugyan teljesen szembe menni ezzel a trenddel, de a stagnálással is jobb eredményt ért el ebben a szegmensben, mint a régió legtöbb országa.

– Az UEFA által közzétett jelentés tartalmazza a klubok által személyi jellegű ráfordításokra költött összegeket. Ezekből az adatokból kiindulva az elmúlt napokban több sajtóorgánumban megjelent olyan elemzés, amely a valóságosnál magasabb összegben mutatja be a magyar élvonalban alkalmazott labdarúgók bérezését. Ezek a számítások ugyan az MLSZ által megadott összesített adatokból indultak ki, azonban helytelen feltételezéseket alkalmaznak a játékosok számának vonatkozásában. A pillanatnyilag az első csapat keretéhez tartozó labdarúgókon felül ugyanis az NB III-as vagy alacsonyabb osztályban szereplő tartalékcsapat, és sok esetben az utánpótlás akadémia szerződtetett játékosai is jellemzően ugyanabban a gazdasági társaságban állnak alkalmazásban. Becsléseink szerint a fentiek figyelembe vételével a valós adat a havi nettó egymillió forintos átlagot sem éri el, amely összeg tartalmazza az alapbért és a teljesítményalapú kifizetéseket is – összegez az MLSZ-honlap.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Rangado.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.