Magyar foci

Nagyobb hangsúlyt kellene fordítani a mentális felkészülésre – mondja a pszichológus

A technikai és a taktikai felkészültség mellett a mentális felkészülés a harmadik olyan, az eredmények elérését segítő aspektus, amit egy labdarúgónak célszerű figyelembe vennie – állítja a szakember.

A Hivatásos Labdarúgók Szervezete ingyenes mentális erősítést biztosít a játékosoknak, Sebestyén Árpád pedig immár ötödik éve segíti megoldani a profi futballisták ilyen jellegű problémáit. A szakember a Rangadó.hu érdeklődésére elmondta, a technikai és a taktikai felkészültség mellett a mentális edzettség szintén elengedhetetlen feltétele a sikernek. Mint mondta, NB I-es játékosok is megkeresték az elmúlt években, köztük van olyan, aki azóta már külföldön futballozik, de légiósok és NB II-es labdarúgók is felvették vele a kapcsolatot.

‒ Mik a jellemző problémák, amelyek miatt felkeresik?
– A folyamatos teljesítménykényszerből adódó erős stresszel és a játékos által túlzottnak megélt elvárásokkal a legtöbben természetszerűleg nehezen tudnak mit kezdeni. De honnan is tudnák, hogyan lehet ezeket a helyzeteket a maguk javára fordítani? Mindegyik bajnokság szintjén előfordul, hogy az elvárások nincsenek összhangban a játékosok mentális felkészültségével. Fontos még kiemelni az összhang hiányát, a rivalizálás nem megfelelő kezelését a kluboknál. Nem a rivalizálással van gond, az serkentő hatással tud lenni az eredmények szempontjából, de előfordul, hogy nem szakszerűen kezelik a rivalizálást. Amikor valaki háttérbe, kispadra szorul, azt legtöbbször, a sportolói mentalitásból kifolyólag nehezen viseli.

‒ Vannak kifejezetten labdarúgás-specifikus problémák?
– A legtöbb probléma a csapatban való élsportolósággal függ össze, de vannak labdarúgás-specifikus problémák is. A labdarúgás társadalmi befolyása, az ismertség, az intenzív, folyamatos elvárások a közönség és a szakma részéről extra terhet is jelenthet. Illetve egy olyan csapatsportágról van szó, ahol egyszerre a legtöbb játékos szerepel a pályán (a rögbi kivételével), a többiben jellemzően öten-heten vannak, itt pedig ez a duplája.

‒ Hogyan tud segíteni a játékosokon?
– Jól körülírható, szinte megfogható eszközökkel, módszerekkel. Ilyen a Progresszív Relaxáció (az izomzat rövid ideig tartó megfeszítése utáni ellazulás technikája), az Autogén Tréning, amely az intenzív stressz hatékony semlegesítője, a Mentál Tréning az éles játékhelyzetekre való vizuális rákészülés módszere, de használjuk a szerepjátékban és a szituációs gyakorlatban rejlő lehetőségeket is. Ezek a módszerek ismertek vagy bárki számára ismertek lehetnének, nincs bennük semmilyen, a pszichológiával sokszor összefüggésbe hozott „rózsaszín köd”. Azonban alig foglalkoznak ezekkel, még kevéssé van a hazai labdarúgás köztudatában, kevés sportági döntéshozó érzi azt, hogy a mentális felkészülés és felkészítés nagyon fontos eleme minden sportágnak, így a labdarúgásnak is. Josep Guardiola nyilatkozta egy éve: „Teszek az erőnlétre, engem csak a játékosok mentális állapota érdekel!” Természetesen ezzel lehet vitatkozni, de mégis kifejezi a labdarúgás élvonalának szemléletét.

‒ Tapasztalatai szerint hány foglalkozásra van szükség ahhoz, hogy leküzdjék a problémákat?
– Vannak olyan problémák, amelyek helyre tételéhez elég egy-két, vagy néhány alkalom. Például amikor egy játékos tapasztalatlan az öltözőben olykor természetszerűleg kirobbanó interperszonális konfliktus kezelésében és segítséget kér. Volt olyan fiatal, a rivalizálást kezdetben kezelni nem tudó játékos-közösség, ahol egy vagy két foglalkozás jelentős, pontokban, eredményekben mérhető javulást jelentett. Vannak azonban olyan helyzetek is, mint például a túlzott stressz kezelésének megtanulása, vagy az évek alatt rosszul rögződött játékhelyzet-specifikus mentális megoldási módok javításai, amelyekhez öt-tíz alkalom, de sokszor több idő is kell. Egy közösségi foglalkozás (például a rivalizálás eredménycentrikus feloldása) eltarthat egy edzésnyi időtartamot, másfél órát, az egyéni foglalkozások pedig 50-70 perc közötti időtartamban zajlanak, ezek témától függőek.

Olvasói sztorik