Balogh Zoltán, az emberi erőforrások minisztere egy módosítási előterjesztést nyújtott be a kerettantervhez, amelynek értelmében a labdarúgás bekerülne az általános- és középiskolai tantervbe, mint kötelező tananyag.
Az Origo.huszúrta ki a kormany.hu portálon a „Kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról rendelkező előterjesztés tervezete” nevű dokumentumot, amely ugyan egyelőre még csak tervezet, de ismerve a magyar kormány labdarúgáshoz fűződő viszonyát, valamint látva az előterjesztés részletességét, semmi kétség, hogy komoly a szándék a foci oktatásának kerettantervbe ültetésével kapcsolatban.
Az iskolai labdarúgás kerettantervére vonatkozó előterjesztés egyből az első mondatában leszögezi, hogy fiúkra és lányokra egyaránt kötelezővé tenné a futballoktatást, méghozzá egyből az első évfolyamtól kezdve. A célok és feladatok felsorolásában olyan megállapítások találhatók 6-7 éves gyerekekkel kapcsolatban, mint hogy „A legtöbb gyermek számára a labdarúgás egyet jelent a szórakozással, a társas együttlét és az önkifejezés fő formájával”, amiről nem tudjuk, mi alapján hivatkozik a kormány.
Nem baj, hogy a térdükig ér a labda
Az előterjesztés évfolyamokra bontva, igen részletesen taglalja, a heti két kötelező fociórán milyen tananyagot kell elsajátítaniuk a gyerekeknek. A hétéves kislányok például kénytelenek lesznek elsajátítani a „védekezésben nyomásgyakorlás a labdás ellenfélre, valamint labdavesztés esetén a labda azonnali visszaszerzésére irányuló törekvés” rejtelmeit, de ezen kívül is számtalan olyan taktikai elemet sorol fel a tervezet, ami a felnőtt válogatottunknak is komoly gondot okoz.
A kétévfolyamos ciklusokra bontott fejlesztési szakaszok mindegyikénél meghatározták a várható eredményeket, ami például az első két évfolyam végén azt követeli a gyerekektől, hogy technikai és taktikai szempontból képesek legyenek olyan feladatokra, mint például „a lábfej különböző részeivel történő labdakezelés”, és a „labdavesztés utáni rendezett visszatámadás”.
Pénzbe sem kerül
A tervezet értelmében az iskoláskorú magyar népesség egészen 18 éves koráig tanulná a labdarúgást, de mindez a beadványtervezethez mellékelt hatásvizsgálati lap[pdf]hiába érint 400 ezer gyereket és nyolcezer pedagógust, „költségvetési egyenlegrontó hatása nincs”. Más szóval Sipos Imre közoktatásért felelős helyettes államtitkár szerint az ehhez nyilvánvalóan hiányzó pedagógusok képzése, a szintén nyilvánvalóan hiányzó infrastruktúra kialakítása, illetve az egész tervezet eszközigénye sem kerül pénzbe.
A feladathoz elengedhetetlen, felkészült szakemberek, az infrastruktúra, az eszközrendszer és a társadalmi támogatottság hiánya mellett felmerül az a kérdés is, hogy mi lesz a más sportokhoz vonzódó, azokban tehetséges fiatalokkal, akiknek az izomzatát, a fizikumát és a készségeit nem az általuk önként választott sportág irányába fejlesztik, hanem rájuk erőltetik a labdarúgást – írja az Origo.
