Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
Október végén beszámoltunk róla, hogy Dr. Genzwein Ferenc lett a Testnevelési Egyetem gazdálkodásáért és üzemeltetéséért felelős kancellárja, aki a kinevezése után, november 15-étől megkezdte munkáját. A szakember a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen diplomázott, majd ugyanebben az intézményben doktori címet szerzett. Később az összes lehetséges labdarúgóedzői licencet megszerezte, így a legmagasabb fokozatú UEFA pro diplomát, és a TF sportedzői oklevelét is. Mintegy harminc év vezetői tapasztalattal rendelkezik, de az üzleti tevékenység mellett különböző sportvezetői feladatokat is ellátott a labdarúgásban, volt például a Vasas vezetőedzője és szakosztályvezetője.
A Rangadó.hu érdeklődésére Genzwein Ferenc elmesélte: régebben előfordult, hogy tizennyolcan ülték körül az ünnepi asztalt karácsonykor, idén viszont az év végi időszakot is a munka határozza meg számára.
– A kancellári rendszer kihirdetése után pozitív és negatív felhangú kommentárokat is lehetett olvasni. Ön milyen előnyeit, és esetleg hátrányait látta, tapasztalta eddig az új posztnak?
– Egyrészt ami volt, az már történelem, az engem nem érdekel. Másodszor: én tényleg csak szakmailag viszonyulok ehhez a feladathoz, tehát a korábbiakat nem kommentálom. Ami az elképzelés megalapozottságát illeti, azt az elmúlt hetek tapasztalatai abszolút alátámasztották. A feladatnak csak a jó oldalát látom. A legnagyobb problémát az jelentheti – mint ahogy volt is egyetem, ahol ez megtörtént –, ha a rektor és a kancellár nem ugyanazt akarja, és belső ellentét keletkezik köztük szakmai vagy egyéb okok miatt. Nálunk ilyesmi nem vetődött fel – kezdte Dr. Genzwein Ferenc.
– Önnek milyen a szakmai viszonya Mocsai Lajossal?
– Nálunk az nehezítette a helyzetet, hogy őt csak december közepén, múlt szerdán bízta meg a köztársasági elnök, de a szenátus már előtte javasolta, tehát várható volt, hogy a kinevezés meg fog történni. A mi együttműködésünkkel nem lesz probléma. Mindketten bizonyítottunk már annyit, hogy előttünk egy cél lebegjen: az egyetem úgy működjön, hogy a múlt századból a jövő századba vezesse az intézményt.
– Milyen lesz a munkamegosztás önök között?
– Alapvetően az, hogy ami nem oktatás és nem kutatás, az a kancellár feladata. A rektor úrral megbeszéltük, hogy ezt a határt mi ennyire élesen nem húzzuk meg a kettőnk speciális felkészültsége és múltja miatt. Ő is látott már el menedzselési feladatokat, én pedig szakmai feladatokat a labdarúgásban, illetve a családom révén nagyobb rálátásom van a lovassportra, azon belül is Magyarország egyik legsikeresebb szakágára, a fogathajtásra. Ezért a rektor úr ebben a két sportágban az én szakmai tapasztalataimra is támaszkodik, miként én is számítok az ő segítségére az én területemen.
– Több mint harminc éve él a gazdaság, a tudományok és a sport világában, ez nyilván komoly előny a kancellári feladatok ellátása során.
– Amikor befejeztem az egyetemet, felvetődött, hogy oktatási és tudományos pályára kerülök. Egy hajszálon múlt, hogy végül nem ezt csináltam, de az tanítástól soha nem szakadtam el. Édesanyám gyógypedagógusként dolgozott, apám pedig matematikusként több egyetemen, majd egyebek között a Fazekas Gimnázium igazgatója is volt. Az, hogy én ezen az úton járok, nyilvánvalóan ebből a családi indíttatásból is adódik. Gyerekkoromtól a sport volt a másik terület, ahol majdnem mindig érintett voltam valamilyen formában. Nagyon sok szeretetet kaptam a szurkolóktól, a játékosoktól, a régi híres labdarúgóktól és edzőktől, szinte mindenkitől. Harmadrészt az igazi szakmám a közgazdaságtan, negyedrészt pedig több évtizedes tapasztalatot szereztem a gazdasági életben. A pályám jelen szakaszában ezek mindegyikét együtt tudom hasznosítani mostani feladatom ellátásakor.
– Elképzelési szerint milyen lesz a labdarúgás és a TF kapcsolata, viszonya?
– Az MLSZ edzőképzéséért felelős Szalai Lászlóval és Mocsai rektor úrral felvázoltuk az együttműködés fő feladatait, amit rövidesen részletesen ki fogunk dolgozni. Az edző-, illetve a menedzserképzés területén egészen biztosan együtt fogunk működni, de ennél sokkal fontosabb, hogy az eddig tapasztalt széthúzás, ami volt a szövetség és a TF között, az mostantól megszűnik.
– A hivatalba lépése óta melyek voltak a legégetőbb feladatok, amiket el kellett végeznie, illetve az ünnepek után mi vár önre?
– Helyesbítenék: az ünnepek alatt! Eddig alapvetően csak tájékozódás és tűzoltás folyt. Az egyik legfontosabb feladatom, hogy január közepéig elő kell terjesztenem az új szervezeti és működési szabályzatot, ezt egyébként jogszabály írja elő a kancellárok részere. Az ünnepek alatt otthon fogok dolgozni, mert dacára annak, hogy eddig reggeltől estig ott voltam az egyetemen, ott „igazi” munkára nem volt lehetőségem, mert az azonnali teendőket kellett elvégezni, illetve olyan kötelezettségeknek eleget tenni, ami kizárta azt, hogy elmélyüljön az ember egy feladatban. Egyébként én a többi kancellárral szemben „halmozottan hátrányos helyzetű” vagyok, mert nekünk szeptember elsejétől új egyetemünk van, tehát az ezzel járó problémákat is meg kellett oldanunk, sőt sokáig kinevezett rektorunk sem volt.
– Ezek szerint a munka rányomja a bélyegét az ünnepekre is… Milyenek a karácsonyi kilátásai?
– Mindig otthon vagyunk karácsonykor és szilveszterkor is. Sajnos a szüleinket már nem tudjuk meglátogatni, mert nem élnek, azelőtt ez is színesítette az ünnepet. Ha pedig ők jöttek, akkor előfordult, hogy tizennyolcan ültünk az asztalnál szenteste.
