Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
Miért nincsenek jó magyar védők? A védőképzés hiányosságai – ez volt a Dodzsem című műsor főtémája a magyar labdarúgással kapcsolatban csütörtökön, a SportKlub televízióban. Az adásban Hrutka János, korábbi válogatott hátvéd, FIFA-licences menedzser elmondta, szerinte mi kell a tehetségek kineveléséhez.
– Szerintem vannak jó védőink. Szalai Ádám után szabadon: leginkább azt kell megvizsgálni, hogy milyen szintűek a mi védőink, és egy kicsit reálisabban szemlélni őket – kezdte Hrutka. – A kluboknál specifikus, jó képzés folyik, legfőképpen ott, ahol akadémiai rendszerben működik az utánpótlás. Náluk céltudatosan, poszt szerint képzik a fiatalokat.
A Ferencváros egykori játékosa elmondta, hogy külföldön már gyermekkorban, öt-hat-hétévesen meg tudják mondani a kiválasztás során, ki mekkorára fog nőni, milyen izomzattal rendelkezik, itthon viszont nem jellemző az ilyen vizsgálatok alkalmazása.
– Magyarországon jelenleg körülbelül kétszázezren futballoznak. Statisztikailag huszonöt-harmincezer igazolt játékos között van egy sztár. Ha ezt vesszük alapul, akkor Magyarországon jelen pillanatban mondjuk hat sztárnak kell lennie. Közülük az egyik lehet hatéves, a másik pedig Nyilasi Tibor, aki az öregfiúk-bajnokságban még le van igazolva – példálózott Hrutka János. – Mindenféleképpen tömeget kellene növelni, és az edzők minőségét kellene olyan magas fokra emelni, hogy azok, akik hattól tizenkét éves korig foglalkoznak a gyerekekkel, nemzetközi szinten is elfogadható szinten legyenek.
A menedzser szerint ez a legfontosabb időszak a labdarúgásban, hiszen szinte az összes technikai elemet akkor tanulják a gyerekek.
– Kevesen látnak fantáziát az utánpótlás-nevelésben, ezért kevés olyan edzőnk van, akire nyugodtan rá lehetne bízni ezt az összetett szakmát, ahol rengeteg oldalról kell képezni a fiatalokat – folytatta Hrutka. – Annyiban egyetértek Csányi Sándor MLSZ-elnök nyilatkozatával, hogy volt fejlődés strukturálisan és gazdaságilag, viszont szakmailag még nagyon sok a javítanivaló a magyar labdarúgásban, és ez lenne az egyik fő irányvonal. Azon a sajtótájékoztatón is elhangzott, hogy vannak tehetséges fiataljaink, és ez valóban igaz, hiszen tizenhat-tizenhét éves koring jó eredményeket érünk el, de talán az a legnagyobb probléma, hogy tizenhét és huszonegy éves kor között nincsenek megfelelően képezve és terhelve azok a fiatalok, akik addig halmozták a sikereket. Ennek köszönhető, hogy a legtöbb magyar tehetség ebben a korszakban eltűnik.
Az egykori Fradi-védő vitatkozik azzal, hogy a magyar 16 évesek ott vannak a világ elitjében (a sajtótájékoztatón az 1995–1996-os korosztályt említették), hiszen ezekből a fiatalokból nagyon kevesen játszanak külföldön.
– Elég jól ismerem a játékos-megfigyelők és a csapatok véleményét erről a korosztályról, és nyugodtan mondhatom, hogy nem tolonganak a játékosainkért – magyarázta Hrutka János. – Sokat szoktunk beszélgetni az ügynökkollégákkal, hogy mi a legjobb módja, hogy ebben a csökkent kínálatú környezetben is játékost tudjunk közvetíteni külföldre. Egyikünk sem azt a megoldást preferálja, hogy bármelyik csapat megfigyelőjét el kellene hívni egy NB I-es mérkőzésre, mert már a környezettől, az infrastruktúrától olyan állapotba kerülne a meccs előtt, ami pozitív. Ha látná egy-két mérkőzés színvonalát, akkor nem biztos, hogy teljesen nyugodtan tudna válogatni… Az pedig teljesen rizikós, hogy valakit egy jó meccsre tudjunk idehívni.
