Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
A Rangadó.hu állandó szakértője, a magyar futball iszonyait és viszonyait egyaránt kiválóan ismerő Sport Zoltán minden alkalommal az előző nap általa legérdekesebbnek ítélt focihírét kommentálja.
Íme, a keddi híre, miszerint a Rangadó.hu összeállította a magyar bajnokság legértékesebbnek tartott labdarúgóinak TOP15-ös listáját, amelynek élén a Videoton légiósa, Zé Luis végzett:
Nagyon jó ötlet volt ezzel foglalkozni, örülök, hogy olvashattam a legértékesebb játékosokról egy csokorban. A világ számos pontján egyébként ezeket az adatokat közzé is teszik a klubok.
Ugyanakkor számomra fájó azt látni, hogy az első 15 játékos többsége külföldi. Persze, ezen a mai világban már nem kell csodálkozni, hiszen a Barcelona legdrágább játékosa Messi, és ő sem spanyol. Inkább az ár-értékaránnyal, tehát egy-két ember teljesítményével van gondom.
Nemanja Nikolics ezt a szezont parádésan kezdte, négy bajnokin hét gólt lőtt, ami nagyon rendben van. Feltűnő viszont, hogy Zé Luis végzett a lista élén, akivel nem az a problémám, hogy a Zöld-foki Szigetekről származik, hiszen a portugál bajnokságban edződött, tehát biztosan képzett labdarúgóról van szó. Viszont vagy sérülten, vagy leketyegve érkezett, mert eddig 97 játékperce van négy mérkőzés alatt. Nem értem, hogy lehet ez.
Remélhetőleg nem harapózik el az a gyakorlat, hogy a menedzserek mutyizásának következtében a klubok megvesznek olyan embereket is, akik fölöslegesek. Sajnos manapság is látunk olyan külföldieket, akik nem ütik meg a magyar szintet sem, és nem emelkednek ki. Ők teljesen fölöslegesen vannak itt, pláne, ha közben a magyar utánpótlás felemelkedésről beszélünk.
A magyarok közül Kovács Istvánnak még nőhet az ára, mert minden mozdulata arról árulkodik, hogy vérbeli futballista. Ha fizikálisan még fejlődik, akkor körülbelül annyit lesz Magyarországon, mint Angela Merkel. Csak jön és megy… A ferencvárosi Besics jó vétel volt, rá felnézhet még az ellenfél is, mondjuk Devecseri a Haladásból. Egyébként Rudolf Gergely is ér annyit, amennyi a neve mellett fel van tüntetve, mert külföldön is sokszor bizonyította, hogy jó futballista, reméljük, gyorsan lecseng a mizériája.
A külföldiek között találok egy-két olyan nevet, akinek nagyon magas az ára, de egyelőre nem tud olyan teljesítményt nyújtani, amire felkapnánk a fejünket. Az ő esetük megmosolyogtató.
