Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
A dunaújvárosi vezetők nem vicceltek! Amikor az együttes tavasszal búcsúzni kényszerült az NB II Nyugati-csoportjától, kijelentették, hogy első körben csak a visszakerülés lehet a céljuk, távlati tervük pedig egy olyan együttes kialakítása, amely stabil tagja a másodosztálynak. Igen ám, de ehhez előbb meg kell nyerni a Dráva-csoportot, majd az osztályozón elbúcsúztatni egy olyan riválist, amely az NB II középmezőnyébe tartozik. A DPASE irányítói tudják jól, hogy mit beszélnek, ezért szerződtették a szezon előtt többek között Milinte Árpádot, Köntös Dánielt, Böőr Zoltánt és Sitku Illést, akik mind-mind elismert első osztályú labdarúgók, illetve érkezett a nigériai Godslove és a ghánai Samuel Ato is.
A bajnoki rajt azonban nem úgy sikerült a dunaújvárosiak számára, ahogy sokan várták, hiszen a Dombóvár győzni tudott, a Komló pedig döntetlent játszott a DPASE ellen. Az ötödik fordulóban aztán kiszakadt a gólzsák, és a bajnoki cím első számú esélyese 13-0-ra nyert a Siófok tartalékcsapat ellen. A Balaton-partiak korábbi játékosa, a négy gólt szerző Sitku Illés a Rangadó.hu érdeklődésére elmondta, nem szabad leírni senkit, mert ezt a csoportot sem könnyű megnyerni.
– Volt már részese ilyen különbségű meccsnek eddigi pályafutása során?
– Felnőtt szinten nem, de korábban, azt hiszem serdülőben már igen – mesélte a Rangadó megkeresésére a DPASE 34 éves csatára, Sitku Illés. – Messzemenő következtetést nem szabad levonni ebből. Fiatal, ügyes csapat a Siófok II, mégsem volt ez igazi erőfelmérő számunkra, de az eredmény mindenképpen figyelemre méltó, bármilyen ellenféllel szemben is érjen el ilyen különbséget egy csapat.
– Négy-, öt- vagy hat-nulla után már biztos volt a sikerük, mégsem hagyták abba a góltermelést.
– Minél többet szerettünk volna rúgni! Az elején sikerült megadtuk a meccs alaphangját, s utána már az történt, amit mi szerettünk volna. A félidőben vezetőedzőnk, Jakab Elek fel is hívta a figyelmünket, hogy fontos lehet még a gólkülönbség, ezért folytassuk a góllövést.
– Korábban játszott Siófokon is, hogyan emlékszik arra az időszakra?
– Nagyon szép emlék a pályafutásomban, hiszen a téli szünetre elsőként fordultunk, aztán negyedikként zártuk a bajnokságot. Csak szép emlékeim vannak Székesfehérvárról is, ahol öt és fél évig szerepeltem. Az is nagyon szép időszak volt az életemben, Magyar Kupát nyertünk, a bajnokságban pedig harmadikok és másodikok lettünk. Sajnos, amikor bajnokságot nyert a Videoton, én már kölcsönben szerepeltem Újpesten. De addig olyan társakkal játszottam együtt, és olyan edzőkkel dolgozhattam, akik rengeteget segítettek a fejlődésemben.
– Ehhez képest meglepő volt, hogy néhány hónappal ezelőtt több társával, ismert élvonalbeli labdarúgókkal együtt a harmadosztályba igazolt.
– A dunaújvárosi vezetők megkerestek minket, és szép jövőképet vázoltak fel. Olyan a háttér és olyanok a célok, amelyek nagyon csábítóak voltak, és amelyekét érdemes napról napra küzdeni, dolgozni.
– A bajnoki rajt azonban nem úgy sikerült, ahogy tervezték, vereség a Dombóvár és döntetlen a Komló ellen.
– Tíz-tizenegy játékos érkezett a csapathoz nyáron, és nem biztos, hogy a felkészülési időszak elég volt, hogy tényleg összeálljon az együttes, és úgy játsszon, ahogy elvárják tőlünk. Ettől függetlenül persze nem lett volna szabad vereséget szenvednünk és döntetlent játszanunk, de nem szabad leírni senkit. Nem is úgy mentünk ki a pályára, és még jókor jött ez a két pofon, hogy ne is bízzuk el magukat, hiszen ezt a csoportot sem könnyű megnyerni. Szerencsére, a legutóbbi két meccsünket ismét sikerült megnyerni.
