Hírek

Helyzetkép a magyar futballról

Terjedelmes cikk jelent meg a Bajnokok Ligája hivatalos kiadványában, a Champions magazinban a magyar futballról.

Kapcsolódó cikkek

Nyerj egy 2012-es, új iPad-et (32GB, 4G) a Rangadó Facebook-játékán! Két klikk, és tied lehet az Apple szuper gépe!

Az írás a sportág hazai hanyatlásáról, évtizedeken át tartó sanyarú helyzetéről és esetleges jövőbeni felvirágzásáról szól – írja az MTI.

A cikk kiemeli, hogy a sportág fél évszázados alulfinanszírozottsága után a korábbi középcsatárból lett miniszterelnök, Orbán Viktor vezette kormány pluszforrásokat teremtve esélyt kínálhat a felemelkedésre.

Ennek bizonyítéka, hogy Orbán második kormányfői ciklusának egyik első intézkedése egy olyan törvény elfogadása volt, amely által a cégek társasági nyereségadójukat felajánlhatják az öt kijelölt látványsport számára, s részben ennek is köszönhetően a labdarúgásba az azóta eltelt két évben 63 millió font (közel 22 milliárd forint) áramlott pályák építésére, akadémiákra és amatőrcsapatokra – olvasható a cikkben.

Az írásban – amelynek címe: A béka feneke alatt – megszólal George F. Hemingway, a Budapest Honvéd kaliforniai ügyvédből lett tulajdonosa, aki vizsgázott játékvezető is. Ő arról beszél, hogy a régi kormányzat utálta a sportot és a futball halálát akarta, de Orbán Viktor kormányának intézkedései új reményt kínáltak a magyar sportnak. Minden idők egyik legjobb játékosának, az Aranycsapat kapitányának, Puskás Ferencnek az anyaegyesületét 2006-ban megvásárló üzletember úgy véli, az egyetlen felemelkedéshez vezető út, ha fiatalokba fektetik a pénzt. Elmondása szerint öt igazi akadémia működik Magyarországon, ebből egyik a Honvédé. Név szerint még kettőt említ, az MTK úttörő szerepét betöltő Sándor Károly Akadémiáját, illetve a Videoton Felcsúton – ahol Orbán gyerekkora nagy részét töltötte –, lévő, éppen Puskásról elnevezett intézményét.

Hemingway szerint a következő kihívás, amivel szembe kell nézniük, hogy megtartsák a kinevelt játékosokat.

– Ha valakit leigazolunk Elefántcsontpartról és aztán Svájcba akar menni egy év után, és ebből a klubnak jelentős bevétele van, miért ne mehetne? De a fiatal magyar játékosat meg kell tartanunk, amíg csak lehet, meg kell győzni őket, hogy itt is van jövő számukra a futballban – nyilatkozta a tulajdonos-üzletember.

A szerző, Paul Simpson megszólaltatja Szöllősi György szakírót, Puskás életrajzíróját, aki szerint az ország mellett a labdarúgáson is mély sebet ejtett, amikor az 1956-os forradalom leverése után 200 ezer ember hagyta el hazáját, köztük számításai szerint nagyjából 12 ezer futballista, egyúttal szinte a teljes U18-válogatott, amely akár méltó utódja lehetett volna az Aranycsapatnak.

A jelenkor lehetőségeinek és problémáinak ismertetése mellett megszólal Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság volt elnöke, korábbi köztársasági elnök, továbbá Jakab János, aki Orbán Viktor edzője volt az Erdért együttesénél. Utóbbi a 48 éves miniszterelnökről mesél a cikkben, amely egyúttal a hanyatlás főbb állomásait is sorra veszi, így az 1954-es elbukott világbajnoki finálét, az 1956-os forradalom leverését és annak következményeit, valamint a magyar válogatott legutóbbi jelentős nemzetközi szereplését, az 1986-os mexikói világbajnoki részvételt.

Olvasói sztorik