Az UEFA Végrehajtó Bizottsága 2010 márciusában ratifikálta a Magyar Labdarúgó Szövetség csatlakozását az UEFA Grassroots Chartához, miután az MLSZ Grassroots-programja megfelelt a szigorú minősítési feltételeknek. A szövetség három év alatt fejlesztette olyan szintre a programot, hogy csatlakozhatott az európai chartához, amelynek egyik követelménye a Grassroots területén tevékenykedők képzése, az úgynevezett vezetőprogram. Ennek keretében Magyarországon 2009-től száznál több önkéntes végezte el a tizenhat-órás, ingyenes tanfolyamot.
De mi is valójában a Grassroots lényege? Egy meghatározás szerint a Grassroots labdarúgás alulról szerveződő szabadidős tevékenység, amelyben, jellegénél fogva, meghatározó szerep jut az önkénteseknek. Feladataik közé tartozik, az események szervezése mellett a labdarúgás különböző formáinak (futsal, strandlabdarúgás, stb.) népszerűsítése is. Az MLSZ-ben ennek a területnek az irányítása Őze Tibor, a kiváló edző feladata, aki a Rangadó.hu érdeklődésére úgy fogalmazott, a Grassroots azért is fontos egy ország labdarúgásában, mert a profi és az amatőr terület szoros egymásrautaltságban létezik!
– Az UEFA úgy definiálja, és akkor én sem fogalmaznék másként, hogy minden olyan labdarúgó-tevékenység, amely nem hivatásos vagy válogatott. Sajnos magyar kifejezést még nem találtunk rá, pedig nagyon jó lenne! Ha elképzelünk egy piramist, akkor a profi labdarúgás viszonylag szűk réteget jelent, a Grassroots pedig a tömegesítést, az alapot, a bázist – mondta a Rangadó megkeresésére Őze Tibor, az MLSZ Grassroots-menedzsere.
– Miért fontos az európai, illetve a magyar szövetség számára, hogy foglalkozzon ezzel a területtel?
– Az UEFA és az MLSZ nem csak az élvonalbeli labdarúgásért felel, hanem a labdarúgás egészéért. Két nagy részre oszthatjuk: van a profi, azt jó nézni, és van az amatőr, azt jó csinálni. A kettő teljesen egymásra utalt, több felmérés is bizonyítja például, hogy a magyar élvonalbeli kluboknál a vezetők és a szponzorok többsége is részt vett már Grassroots-tevékenységben. A helyszíni és a televíziós nézőszám is függ ettől, hiszen aki aktívan futballozik, az a szabadidejében szívesen nézi a játékot. Tehát a két terület szimbiózisban él egymással.
– Ebben a témakörben mit lehet oktatni, mi a továbbképzések témája?
– Csatlakoztunk az UEFA Grassroots Chartájához, amely egy minősítési rendszer, a nemzeti szövetségek Grassroots-programjait minősíti. Megkülönböztetünk játékos-programot és vezetőprogramot. A labdarúgás szervezett tevékenység, és akik ebben dolgoznak, jó, ha átfogóan látják azt a területet, amiben tevékenykednek. Az alapvető élettani, segítségnyújtási és táplálkozási felvilágosításon kívül a Grassroots különböző fajtáiba, területeibe nyújt bepillantást a program, például a futsalon, illetve a strandlabdarúgáson át. Rendkívül széles a skála, és természetesen a szervezési feladatok oktatása is beletartozik.
– Jelenleg mi a terepe hazánkban a Grassroots-programnak?
– Az önkéntes program jelenleg felsőoktatási körben zajlik, az egyetemi kispályás labdarúgó-bajnokság mentén, de szélesíteni fogjuk a spektrumot. Bármely társadalom tudatformálásában meghatározó az értelmiség szerepe, ezért is örvendetes, hogy hazánk jövendő értelmiségének körében egyre elfogadottabb az önkéntes labdarúgó-tevékenység.
– Mi a fejlődés tervezett iránya, célja?
– Könnyű helyzetben vagyunk, hiszen nem kell kapaszkodókat találnunk, a Grassroots Charta ugyanis mérhető dolgok alapján minősíti a programok fejlődését. Ez egy hétcsillagos rendszer, mi jelenleg egy csillaggal rendelkezünk, de erre is büszkék vagyunk, hiszen komoly munka volt csatlakozni! Vizsgálják a programok szélességét, tehát hogy minél több területet kapcsoljunk be. Fontos az életkor és a létszám. A lakosság bizonyos százalékához köti a fejlődés megállapítását, de a minőségre is figyel az UEFA. Az óvodásoktól a veteránokig minden korosztály számára van programunk, a szociális programokra helyezzük a hangsúlyt. Szlogenünk és filozófiánk: „Ezt egy életen át kell játszani!”
