[p]Rudas Ferenc volt válogatott labdarúgó a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét vehette át, míg Mészöly Kálmán a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét kapta. A kitüntetéseket dr. Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium minisztere adta át csütörtökön délelőtt a Szépművészeti Múzeumban – írja az MLSZ honlapja.[/p]
[picture=”902″ title=”Régi idők focija (fotó: labdarugo.be)”]
[p]A Magyar Köztársasági Érdemrendet és a Magyar Köztársasági Érdemkeresztet azok kaphatják meg, akik az ország fejlődésének elősegítésében, a haza érdekeinek előmozdításában és az egyetemes emberi értékek gyarapításában kimagasló, példamutató tevékenységet fejtettek ki. A Magyar Köztársasági Érdemrendet a miniszterelnök előterjesztésére, a Magyar Köztársasági Érdemkeresztet a feladatköre alapján illetékes miniszter előterjesztésére a köztársasági elnök adományozza.[/p]
[p][b]Rudas Ferenc[/b] 1921. július 6-án született Budapesten. 1934-ben, a Kőbányai Torna Club színeiben kezdett el futballozni, majd a Kőbányai Törekvésbe igazolt, ahonnan 1938-ban került a Ferencváros ifjúsági csapatába. A felnőttek között 1941. november 23-án játszotta az első bajnoki meccsét, a Salgótarjáni BTC ellen 6-0-ra megnyert találkozón góllal mutatkozott be. 1941 és 1954 között összesen 363 mérkőzésen játszott a Ferencvárosban, ezek közül 276 bajnoki találkozó volt. Élvonalbeli pályafutása során kizárólag az FTC-ben szerepelt, jobbhátvédként 35 gólt szerzett. A veszélyes felfutásai, beadásai, bombaerős kapura lövései voltak a védjegyei, 1946-ban az év labdarúgójává választották.[/p]
[picture=”904″ title=”Rudas Ferenc (fotó: tempofradi.hu)”]
[p]Az 1948–1949. évi bajnokságban aranyérmes FTC-nek csapatkapitánya volt, emellett háromszor kupagyőzelmet ünnepelhetett a gárdával (1942, 1943, 1944). A magyar válogatottban 1943 és 1949 között 23 mérkőzésen szerepelt, ezeken a találkozókon három gólt szerzett. 1943. június 6-án a 4-2-es győzelemmel végződő magyar-bolgáron mutatkozott be a nemzeti együttesben, az utolsó mérkőzése 1949. november 20-án a magyar-svéd (5-0) volt. Pályafutása befejezését követően edzőként dolgozott az Egyetértés, a Láng SK és a Budafoki MTE csapatánál, 1976 és 1979 között az MLSZ Fegyelmi Bizottságának tagja volt. 1974-ben a Ferencváros örökös bajnokává avatták.[/p]
[p][b]Mészöly Kálmán [/b]1941. július 16-án született Budapesten, 11 évesen a III. Kerületi TTVE csapatában kezdte a labdarúgást. Tizennyolc éves korában, 1959-ben szerződtette a Vasas, a klubhoz játékos-pályafutása befejezéséig, 1972-ig hű maradt.[/p]
[p]Aktív részese volt az angyalföldi aranykorszaknak, oroszlánrészt vállalt a Vasas történetének legnagyobb sikereiből. Első bajnoki érmét legelső szezonjában megszerezte, az 1959-1960-as idényben a harmadik helyen végzett a gárda. A legnagyobb sikerek azonban ezt követően érkeztek el: egy évvel később bajnok lett a Vasas, majd az 1961-1962-es idényben megvédte elsőségét, ekkor már új otthonában, a Fáy utcában játszott az együttes. 1962-ben Mészöly Kálmánt az év játékosának választották, a kiválóan fejelő kőkemény centerhalf már ekkor kivívta magának a tiszteletet, pedig még csak 21 éves volt.[/p]
[picture=”908″ title=”A Szőke Szikla (fotó: sportgeza.hu)”]
[p]A Vasas 1966-ban veretlenül nyerte meg a bajnokságot, majd egy évvel később megvédte bajnoki címét, és Mészöly Kálmán 1972-es visszavonulásáig folyamatosan a legjobb hazai labdarúgók közé tartozott. A nemzetközi porondon is sikeres volt a klasszisokkal tűzdelt együttes, 1962-ben, 1965-ben, valamint 1970-ben is megnyerte a Közép-európai Kupát, 1963-ban pedig másodikként zárta a sorozatot.[/p]
[p]Mészöly Kálmán 1961 és 1971 között 61 alkalommal szerepelt a válogatottban, a Vasasból nála többször soha senki nem került be a nemzeti csapatba. Tízéves válogatottbeli szereplése alatt hat gólt szerzett, részt vett két világbajnokságon: az 1962-es chilei vb-n ötödik, az 1966-os angliai tornán hatodik helyezést ért el a csapattal. A Szőke Szikla két alkalommal is pályára léphetett a világválogatottban, illetve két fellépése volt az Európa-válogatottban is.[/p]
[p]Visszavonulása után az edzői pályát választotta, a Ganz Mávagnál, a Budafoknál, majd a Békéscsabán eltöltött évek után 1978-ban visszatért a Vasashoz, az 1979-1980-as szezonban bajnoki bronzig vezette szeretett csapatát. 1980-ban kinevezték a válogatott szövetségi kapitányává, 31 mérkőzésen vezette a nemzeti csapatot, irányításával 1981-ben csoportelsőként jutott ki a világbajnokságra az együttes. 1983-ban lemondott posztjáról, egy idényre visszatért a Vasashoz, majd Törökországban vállalt munkát: előbb szövetségi kapitányként, majd a Fenerbahce, végül az Altay Izmir vezetőedzőjeként.[/p]
[picture=”909″ title=”Mészöly Kálmán (fotó: stopli.hu)”]
[p]1988-ban harmadszor is a Vasas edzője lett, majd 1990-ben második alkalommal nevezték ki magyar szövetségi kapitánynak, ezúttal 18 mérkőzésen irányította a nemzeti együttest. Ezt követően Szaúd-Arábiában az al-Ittihád csapatnál edzősködött, majd a Vasas labdarúgó-szakosztályának igazgatója volt, rá egy évre a negyedszer is vezetőedző lett Angyalföldön. 1994-ben harmadik alkalommal is elvállalta a szövetségi kapitányi posztot, ebben a periódusban 12 mérkőzésen irányította a csapatot. Érdekesség, hogy játékosként és szövetségi kapitányként is 61 alkalommal volt tagja a magyar válogatottnak. Dolgozott a Magyar Hivatásos Labdarúgó Liga társadalmi elnökeként, majd szakmai igazgatójaként, illetve az MLSZ elnöki tanácsadójaként. 2011 nyarán a Vasas labdarúgócsapatának klubtanácsadója lett.[/p]
