Magyar foci

Az osztrákok előttünk járnak, de…

Korsós György tíz évig játszott a sógoroknál, szerinte az első Eb-csoportmeccsen bármi megtörténhet.

Ha van magyar (ex)futballista, aki ismeri a válogatott Eb-csoportellenfelét, Ausztriát, az Korsós György. A Győri ETO korábbi hátvédje tíz évig futballozott a sógoroknál, a Sturm Graz és a Rapid Wien csapatában. Volt bajnok, kupadöntős, játszott a Bajnokok Ligája csoportkörében. Jelenleg a Győri ETO klubmenedzsere, aki készségesen nyilatkozott a Rangadónak az osztrák futballról és a magyar csapat esélyeiről.

– Először is óriási dolognak tartom, hogy sikerült kijutni az Európa-bajnokságra. Kardinális kérdés volt, hogy görgetjük-e tovább magunk előtt a nagy világfájdalmunkat, vagy visszaszivárgunk valahogy a világ futballtérképére. Utóbbi sikerült, hiszen a tizennyolcadik helyen állunk a világranglistán, ami nagyon előkelő helyezés – kezdte Korsós György. Az Eb-szereplés egy jó dolog, de a hosszú távú fejlődés még fontosabb, tette hozzá.

– Kényes kérdés az esélyeké. Nem szabad se túl pesszimistának, se túl optimistának lenni. Úgy látom, a válogatottnál a kvalifikáció alatt rendkívül tudatos építkezés zajlott. Európa-bajnokságra készülünk, de ez a folyamat már túlmutatott a tornán, a jövő csapatát próbáljuk építeni, kicsit hosszabb távon gondolkodunk. Erre nagyon nagy szükség volt, mert a magyar válogatottnál korábban sosem volt meg a folyamatosság.

Korsós népszerű csapatokban futballozott odakint, akkor, amikor az osztrákok is még csak az út elején jártak. A Rapid és a Sturm Graz is szerepelt a BL-ben, de a válogatott sokáig nem jutott ki világversenyre, csak rendezőként szerepelt a 2008-as Európa-bajnokságon. Mostanra viszont számolni kell velük.

– Egy árnyalatnyival előttünk járnak az osztrákok, főleg, ami az utánpótlásképzést illeti. A mostani csapatuk alapjait vagy tíz éve kezdték el lerakni, amikor még én is ott játszottam. Regionális alapon szervezték az utánpótlást, a legjobbakat a legjobbakkal versenyeztették. Erre az Eb-selejtezőre beérett a munka, toronymagasan nyerték a csoportjukat. Játékosaik külföldön játszanak, a huszonhármas keretből jelenleg egyetlen ember, a kapus Almer futballozik osztrák klubban. És általában meghatározó játékosok a légiósok a klubjaikban. Nagyot fordult a világ arrafelé – teszi hozzá a győri klubmenedzser. A futball népszerűsége pedig egyre növekszik, igaz, a téli sportoké az első hely – de nyáron a sógoroknál is mindenki „focizik”.

– A síelők népszerűségét nem érik el, de már akkor is népszerűek voltak a labdarúgók, amikor én ott játszottam. Mostanra afféle „hype-hangulat” alakult ki a nemzeti csapat körül, itthon úgy mondanák, szerethető csapat, én inkább közkedveltnek mondom – fogalmaz Korsós, aki Alabáék kvalitásai ellenére sem bánta, hogy egy csoportba kerültünk velük.

– Mindig kuriózum a sógorok elleni csata, hogy ezúttal nem edzőmérkőzésen találkozunk, az még pikánsabbá teszi. Ez mindenkinek jó. A csoportunkból Portugália kiemelkedik, de ha belegondolunk, Izland és az osztrákok is a legelsők között jutottak ki az Eb-re. De úgy gondolom, ha a magyar csapat mérkőzésről mérkőzésre koncentrál és mindig az adott meccsből próbálja kihozni a legjobbat, akkor valami jó is kisülhet belőle.

A magyar és az osztrák válogatott számára a torna első meccse lesz az egymás elleni találkozó, és ez kicsit növelheti az esélyeinket, véli – aztán, hogy az egész Eb-szereplés hogy sikerül, azt nem meri megtippelni, de szeretné, ha a mieink kiélveznék az Eb minden pillanatát.

– Az esélyeket a magyar-osztrákon ötven-ötven százalékra saccolom. Egy első mérkőzésen nem hiszem, hogy bármelyik csapat nyílt sisakos játékot vállal, kockáztatva, hogy beleszalad egy vereségbe. Szoros mérkőzést várok, amit a pillanatnyi forma dönthet el. Ami az egész Európa-bajnoki szereplést illeti, vegyük figyelembe, hogy negyvennégy év után vagyunk kinn Eb-n, innentől kezdve minden gól, minden pont ajándék. De a csoportunk a portugálok mögött kiegyenlített, a második helytől a negyedikig minden benne van, és egyik se lenne szégyen. A továbbjutás mindenképpen bravúr lenne. Tréfásan fogalmazva: akkor lennék elégedett, ha az utolsó meccsen a portugálok ellen egy mindkét félnek jó null-null után megtapsolhatná egymást a két továbbjutó – tette hozzá Korsós György.

Olvasói sztorik