Bombaként robbant kedden a hír, miszerint Mats Hummels, a Borussia Dortmund csapatkapitánya és egyben egyik legértékesebb játékosa nyártól a nagy rivális Bayern München csapatát erősíti. A válogatott védő korántsem az első Dortmund-sztár, akit a bajorok elcsábítanak a sárga-feketéktől, ezért a Rangadó.hu utánajárt, melyek voltak a leghíresebb átigazolások a két német óriás között.
A lista igen érdekes lett, mert bár a két együttes közti első transzfer – Burkhard Segler 1973-as Dortmundba igazolása – óta nem sok játékos váltott közvetlenül csapatot a felek között, gyakorlatilag csak három csapatcsere nem kapott semmiféle negatív visszhangot: Wegmann 1989-es, Nerlinger 1998-as, és – ironikusan – Hummels 2008-as Dortmundba igazolása.
6. Christian Nerlinger
A dortmundi születésű támadó tinédzserként került a Bayern München tartalékgárdájához, ahol annyira jól teljesített, hogy már 19 évesen felkerült a nagycsapathoz. A középpályás az elkövetkezendő hat évben két bajnoki címet, egy Német Kupát és egy UEFA Kupát is nyert a bajorokkal, mielőtt 1998-ban, kontraktusa lejártával hazaszerződött a Borussiához. Az ingyenes átigazolás ellenére nem jártak vele annyira jól a sárga-feketék, mint azt előzetesen gondolták, sérülései miatt ugyanis a következő három évben mindössze 59 mérkőzésen tudott pályára lépni, jó páron csupán csereként. Három év elteltével meg is köszönték Nerlinger szolgálatait, aki ezt követően a skót Rangershöz igazolt, de egyre gyakoribb sérülései miatt már sohasem nyerte vissza régi formáját.
5. Torsten Frings
2002-ben Európa több élcsapata is szívesen leigazolta volna a Werder klasszisát a remekül sikerült világbajnoksága után, de Frings végül a Borussia Dortmundot választotta, ahol a cseh Thomas Rosickyvel nagyszerű középpályát alkottak a következő két évben. A Bayern München 2004 nyarán aztán kihasználta a Dortmund egyre komolyabbá váló pénzügyi gondjait, és tízmillió euróért cserébe rátette a kezét Frings játékjogára. Hiába nyert azonban a középpályás Bundesligát és Német Kupát is a bajorokkal, Felix Magath vezetőedző rendszertelenül, és a saját posztjától eltérő szerepkörben játszatta, így a boldogtalan Frings egy évvel később korábbi klubjához, a Werder Bremenhez igazolt.
4. Michael Rummenigge
A jelenlegi Bayern-elnök, Karl-Heinz Rummenigge öccse 1988-ban, két német válogatottsággal a háta mögött igazolt a bajoroktól Dortmundba – bizony, ő fordított utat járt be –, de új csapatának szurkolói majdnem kiutálták az együttesből. Történt ugyanis, hogy egy telefonos műsorban Rummenigge kissé óvatlanul „beszólt” egy lakatosként dolgozó drukkernek, azt ecsetelve, hogy ő a pályán nyújtott teljesítményével igenis megérdemli a már akkoriban is magasnak számító focista-fizetését, míg a szurkoló biztos nem dolgozik elég keményen, ha nem kap elég pénzt. A zömében a munkásosztályból származó Dortmund-drukkereknek se kellett több, egy fél éven keresztül fütyülték az új igazolást, akiben az arrogáns és kibírhatatlan Bayern-játékos sztereotípiáját vélték felfedezni. Jó néhány személyes találkozás és bocsánatkérés kellett ahhoz a jó teljesítmény mellett, hogy Rummenigge elfogadtassa magát a szimpatizánsokkal, de öt évvel és 36 szerzett góllal később a klub egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő játékosaként igazolt Japánba.
3. Mario Götze
Az apró termetű játékmester átigazolása talán az a transzfer, ami mindközül a legjobban fáj a Dortmund-szurkolóknak. Götze a Borussia akadémiájáról kikerülve, 17 évesen mutatkozott be az első csapatban, óriási tehetségére pedig nagyon hamar felfigyeltek a klubnál. Jürgen Klopp vezetőedző nem félt terhet rakni a fiatal közönségkedvenc vállára, Götze pedig tevékeny részt vállalt a csapat egymás utáni két Bundesliga-sikerében, illetve a Német Kupa elhódításában is. 2013 áprilisában aztán a Bayern München bejelentette, hogy hajlandóak kifizetni a játékos szerződésébe foglalt 37 millió eurós kivásárlási árat, így a válogatott középpályás nyártól náluk folytatja a pályafutását. Az eset azért kavart a szokottnál is nagyobb port, mert a két német csapat nem egész egy hónap múlva a Bajnokok Ligája döntőjében is összecsapott egymással, amely találkozón Götze sérülés miatt nem lépett pályára… A Bayern végül 2-1-re nyert, elhódította a trófeát. Átigazolása után Götze bár sokáig nem számított alapembernek, végül megtalálta a helyét a bajoroknál – közben Dortmundban Götze-mezek ezrei kaptak lángra.
2. Thomas Helmer
A több poszton is bevethető védőjátékos hat szezont töltött a Borussia Dortmundnál, mielőtt a Bayern felfigyelt a kivételes képességeire, és kinézte magának. A sárga-feketéknek természetesen eszük ágában sem volt elengedni egyik legjobb játékosukat a rivális müncheniekhez, de Helmer szerződésében valamiért szerepelt egy záradék, miszerint külföldre akár már egymillió euróért, bőven a piaci ára alatt is eligazolhat. Az ügy körülményei nem teljesen tiszták, mindenesetre egy valami biztos: Helmer előbb a francia Olympique Lyonhoz, majd pár hónappal később, még ugyanazon a nyáron a Bayern Münchenhez szerződött, ahol ezután hét sikeres, bajnoki címektől tarkított szezont húzott le, utolsó idényeit már a csapat kapitányaként…
1. Robert Lewandowski
A már a dortmundi évei alatt is megállíthatatlan, első idényét leszámítva szezononként átlagban 31 gólt termelő, és egy német gólkirályi címet is begyűjtő lengyel támadó Götzével és Reusszal együtt alkotta a Dortmund egykori félelmetes támadószekcióját. Az elbukott BL-döntő és Götze távozása után azonban a vezetőséggel a fizetésén vitázó Lewandowski is kijelentette, hogy Münchenben szeretné folytatni a pályafutását, sőt 2014 januárjában, amikor a szezonból még majdnem öt hónap hátra volt, alá is írt egy előszerződést a bajorokkal, melynek következtében a szezon végén a már akkor is legalább 40 millió eurót érő csatár ingyen távozott. A szurkolókat érthetően megviselte az eset, a hírek szerint a lengyel gólvágónak személyi testőrt kellett fogadnia az idény hátralévő részére. Lewandowski Götzével ellentétben hamar beilleszkedett a Bayernbe, nem egész két szezon alatt már 66 gólnál jár a bajorok színeiben, amiből ötöt egykori klubja, a Dortmund elleni meccseken szerzett.