Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
Ázsia legjobb csapata, a FIFA-ranglistán 37. helyezett Irán az 54. Montenegróval játszott előkészületi mérkőzést a stájerországi Hartbergben. Két magyar kötődésű játékos is kerettag volt a dél-szlávoknál: Mladen Bozovics a Videotonban védett, Vukasin Polekszics pedig idén tavasszal a Kecskemétet erősítette.
A balkániak M. Bozsovics – Basa, Balics, Tomasevics, Veszovics – Jovanovics, Zverotics, Boskovics, Vukcsevics – Jovetics, Djordjevics összeállításban kezdtek, azonban a szövetségi kapitány lehetőséget adott V. Bozsovics, Simics, Nikac, Bakics, Jankovics és Polekszics részére is.
A vébé-résztvevő irániak Ahmadi – Montazeri, Hosseini, Sadeghi, Beikzadeh – Nekounam, Teymourian, Heidari – Dejagah, Shojaei, Ghouchannejad tizeneggyel vágtak neki második kelet-ausztriai meccsüknek. Hát, mit ne mondjunk, nem irigyeltük a hangosbemondót, hiszen legutóbb talán Romhányi József írt a két összeállításhoz hasonló nyelvtörőket. Az irániaknál a legnagyobb név végig a padon ült, hiszen szövetségi kapitányként Carlos Quieroz irányítja az ázsiaiakat. Csereként Pouladi, Beitashour, Hajisafi, Jahanbakhsh, Azmoon és Alemeneh mutathatta meg, mit tud.
Irán válogatottja Kelet-Stájerországban készül a vébére: egy meccset már játszottak Fehéroroszországgal (0-0) és még Angolával is összecsapnak. Két hétig edzőtáboroznak Bad Waltersdorfban, amire szükségük is van, hiszen a brazíliai tornán Argentína, Bosznia-Hercegovina és Nigéria vár rájuk.
A szurkolókat különválasztották: az osztrák olvasztótengelybe mindkét nép fiai bekerültek, van aki vendégmunkásnak érkezett ide néhány évtizede, és van, aki a menekültstátuszát váltotta osztrák állampolgárságra. Úgy tűnt, az irániak vannak többségben, de, hogy ők voltak a táborok közül a hangosabbak, az biztos.
Nagyon jó iramú és magas színvonalú volt az első játékrész: többet birtokolta a labdát az iráni csapat amely veszélyesebb volt. A montenegrói kaput az ex-videotonos Bozsovics védte: magabiztos volt és egyszer Fortuna is támogatta… Az irániakon meglátszott a portugál iskola: pontosan passzoltak és szélről belőtt labdákkal operáltak. Az egyik ilyen akció végén a nagyon agilisan játszó Dejagah fejelt centikkel mellé. Ugyanő szabadrúgásból is veszélyeztetett, de ekkor a helyén volt Bozsovics. A Fulham futógépe a mezőny legjobbja volt. A középpályán nagyon erősek Quieroz fiai, hiszen a montenegróiak alig, hogy átlépték a térfelet, tanácstalanná váltak, úgy tűnt, mintha emberelőnyben lennének az irániak. Ezt azonban gólelőnyre nem sikerült váltaniuk az első félidőben.
A fordulás után sem változott a játék képe. Negyedórára leült a meccs – ekkor volt a cserék kilencven százaléka, ez törte meg a lendületet –, de ezt leszámítva lüktetett a játék. Sportszerű volt a meccs, pedig odatették magukat a fiúk rendesen. Ami miatt fanyaloghatunk, az Jovetics produktuma, ez sajnos értékelhetetlen volt: a Manchester City csatára primadonnáskodott és tulajdonképpen semmit nem tudott hozzátenni a csapata játékához. A másik hiányérzetünk pedig azért volt, mert nem láttunk gólt: ehhez közelebb az irániak álltak (8-0 volt a szögletarányuk), de Bozsovics és Polekszics is jól védett, így nem született találat a mérkőzésen.
Ez a jó kis ütközet a határunktól alig negyven kilométerre volt, mégis úgy tűnt, nagyon messze vagyunk a mi kis futballvalóságunktól…
