Magyar foci

Az MLSZ tanulmánya mutat rá, hogy az állam nélkül nagy a baj a magyar fociban

Varga Jennifer / 24.hu
Varga Jennifer / 24.hu
A honi futballszövetség a 102 oldalas, Professzionális futballkörkép című tanulmányban diszkréten bemutatja, a magyar foci csak abban nem erős, amiben igazán kellene.

Az MLSZ Professzionális futballkörkép címet viselő tanulmányában a közvélemény számára is elérhetővé tette azokat az adatokat, amelyeket a magyar futball professzionális klubjai produkáltak a 2021-es pénzügyi esztendőben (2021.01.01. és 2021.12.31. közötti bevételek, kiadások és azok összetétele). Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy 2023 novemberében miért nem a 2022-es adatokat mutatja be a szövetség – a bő egyéves csúszás magyarázata az, hogy mivel a kimutatás az UEFA-mintát követi, az 55 első osztályú liga több mint 700 klubjának adatbegyűjtése, azok szinkronizálása, feldolgozása, különböző szempontok szerinti elemzése, egybevetése elég időigényes feladat lehetett.

A terjedelmes, 102 oldalas tanulmány a teljes európai futballgazdaságba betekintést nyújt. A nemzetközi összehasonlíthatóság érdekében azonban az elitet nem, csak a klubfutball középmezőnyébe tartozó 13 ország – Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Görögország, Horvátország, Lengyelország, Románia, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia – első osztályú klubjainak adatait veti össze az NB I-es csapatokat működtető gazdasági társaságok pénzügyi kimutatásaival.

Pénzügyi adatok

Európai első osztályú ligák 2020-as aggregált bevételeinek bemutatása, országonkénti bontásban, millió euróban (Forrás: UEFA – The European Club Football Landscape 13th Edition/MLSZ)

Ami első blikkre szemet szúr, hogy az UEFA kimutatása szerint Magyarország, azon belül az OTP Bank Liga az európai első osztályú ligák 2020-as aggregált bevételeinek országonkénti bontásában a 14. helyén állt. Az 55 európai ország első osztályú csapatainak összbevétele 20 milliárd 650 millió euróra, magyar fizetőeszközben szinte felfoghatatlanul hatalmas összegre, 7 250 milliárd forintra rúgott. E hatalmas szám negyedét, bő ötmilliárd eurót egyetlen bajnokság, a listavezető Premier League 20 csapata termelte, míg a 75 százalékáért a top öt bajnokság – sorrendben: angol, spanyol, német, olasz, francia – felelt.

A maradék 25 százalékon osztozott 50 európai ország élvonalbeli csapata.

Avagy az erőforrások egyre jelentősebb része összpontosul a szereplők egyre szűkebb körénél, ennél fogva évek óta egyre tágabbra nyílik az olló az élboly és az őket követő középmezőny között – ezért is jelentős eredmény a Ferencváros elmúlt öt éves európai eredménysora, a régiós sikere.

Ha tovább szűkítjük a kört, úgy 2021-ben az OTP Bank Liga klubjainak 10 millió 429 ezer euró (3,739 milliárd forint) volt az átlagos működési bevétele, amely a 14 országos nemzetközi MLSZ-mintán a 7. helyre rangsorolja az NB I-et. A magyar klubok az elmúlt egy évtizedes feltőkésítés eredményeként a lengyeleknél közel 3 millió euróval több bevételből gazdálkodnak, míg a cseheknek a magyarországi bevételek fele, a szerbeknek a harmada jut.

Made with Flourish

A hatalmas bevételkülönbségek természetesen egyes országokon belül is megfigyelhetőek. Szerbiában például 94-szeres a különbség a legmagasabb és legalacsonyabb bevételű első osztályú klub éves bevétele között, Szlovákiában 87-szeres, Horvátországban 52-szeres. Itthon az egyértelműen és évek óta a legmagasabb bevétellel rendelkező, 2021-ben 12,6 milliárd forintot termelő Ferencvárosnak azonban csak közel tízszeres volt az előnye az e téren leggyengébb DVSC-vel (1 milliárd 286 millió forint) szemben.

A matek az MLSZ kimutatása szerint azt mutatja – és ez már-már hihetetlennek tűnik –, hogy ha az NB I-es klubok 2021-es működési bevételeiből kivonjuk a működési ráfordításaikat, úgy a professzionális klubjainkat működtető gazdasági társaságok bő egy millió eurós bruttó hasznot termeltek – tegyük hozzá gyorsan, átlagosan. 2021-ben ugyanis 9,315 millió euró (3,34 milliárd forint) volt a magyar NB I-es klubok átlagos működési ráfordítása, míg az egy klubra jutó adózott eredmény 880 ezer euró, amely nemzetközi összehasonlításban is jelentősnek mondható.

A magyar klubok saját tőkeállománya majdnem 3,5-szörösére emelkedett 2017 és 2021 között, amely jelentős pénzügyi stabilizációt mutat.

– állapítja meg a tanulmány. A vizsgált 14 ország közül

rajtunk kívül csak a svéd, a dán és az osztrák liga klubjai tudtak összességében nyereséget felmutatni.

Minek köszönhető a stabilizáció, hol, miből származik a bevétel?

A vizsgált országok adatait összevetve szembetűnő, hogy a teljes bevételi tortából az NB I „televíziós bevételeinek” (14,3%) – amit tisztán az adóbevételt költő MTVA biztosít – az aránya nagyságrendileg megegyezik a másik 13 ország átlagával (16,7 %). Az „egyéb működési bevételek” aránya, amelybe az MLSZ belevette a kapott támogatásokat is szintén hasonló (23,6% – 22,6%) képet mutat.

Made with Flourish

Az NB I-es klubok esetében kiugróan magas ugyanakkor a szponzorációs és reklámbevételek aránya (37%). A dokumentumból az olvasható ki, hogy például „a magyar csapatok szponzorációs és reklámbevételeinek jelentős részét (71%) adják a főszponzorok által folyósított összegek”. A teljes bevételi kosárra vetítve a hazai 37 százalékos részesedésnél csak a görög 38 magasabb e téren, míg az átlag 25 százalék körül mozog.

A kereskedelmi bevételek aránya Szlovákia és Dánia (15%) után az OTP Bank Ligában a legmagasabbak (14%). Azonban a „Futballkörkép” szerzőinek sugallata szerint ez semmiképp sem a magyar csapatok menedzsmentjének a sikere.  A dokumentum szerzője úgy fogalmaz,

ez a szám „nagyban köszönhető az MLSZ által a kluboktól elvont és központilag értékesített vagyoni értékű jogok (névszponzori és szerencsejáték jogok) kapcsán realizált bevételeknek”.

Az „egyéb működési bevételek” rangsorában is Belgium (5 millió 912 ezer euró) és Svájc (4 millió 687 ezer euró) után harmadik Magyarország (2 millió 85 ezer euró). A 14 vizsgált országból 11 a magyar összegnek csak a felét, negyedét, vagy még annyit sem tud felmutatni e címszó alatt. A dokumentum úgy fogalmaz: „Az egyéb bevételek között kerülnek kimutatásra a nem labdarúgással kapcsolatos tevékenységekből származó bevételek, a rendkívüli bevételek, valamint egyéb, nem részletezett működési bevételek. Utóbbi kategória részletes elemzése nemzetközi mintán nem képezte jelen kiadvány tárgyát, az alárendelt tételek egyedi jellege, információhiány, valamint országok közötti eltérő sajátosságok okán.”

Továbbá, „a magyar klubok esetében döntően az MLSZ által a klubok részére folyósított összegeket takarják”.  Itt mutatják ki a klubok a közvetlenül az államtól érkező kiemelt akadémiai támogatást, az egyéb állami támogatásokat, illetve a helyi önkormányzatok által fizetett hozzájárulásokat, no és a taobevételek is.

Az is tény, hogy Szlovéniát (0%) és Csehországot (12%) kivéve mindenhol magas, bőven 30 százalék feletti az állami, vagy önkormányzati hatóságoktól érkező támogatás aránya.

Hol kell, kötelező fejlődnie a magyar labdarúgásnak?

A szövetségi dokumentum nem hallgatja el a liga gyengeségeit, így azt sem, hogy

a jelek szerint sok mindenben rózsaszín a kép, csak abban nem, amiben igazán kellene.

A televíziós jogdíjon túl a futballvilág három alapvető, főképp állami jogalkotással, direkt támogatással, vagy terelt közpénzforrással nem torzított, azaz színtiszta piaci alapú bevétellel számít. Ezek egyikében, a meccsnapi jegybevételben Görögországot előzzük meg csupán.

Made with Flourish

Az NB I-es klubok 2021-es árbevételének csupán az 1,4 százalékát adta a jegyértékesítés, ami siralmas szám.

Még Szerbiában is 3, a többinél 4 vagy több százalékot ad hozzá ez a tétel az egészhez. Tegyük hozzá, a 2021-es a pandémia éve volt, mindenhol másképp reagáltak rá, a magyar kormány például a nyugat-európai standardhoz képest hamarabb puhított a zárt kapus szabadtéri sportrendezvények szigorán.

A másik teljesítményhez kötött, piaci alapú tétel, az „UEFA szolidaritási és jogdíjbevételeinek” megoszlása is azt mutatja, nem ártana, sőt kifejezetten szükséges lenne, hogy a nemzetközi kupaporondon a Fradi mellett más csapat is stabilizálja magát a főtáblán, a többi érdekelt pedig minél messzebb jusson. Mert miközben a 2021-es naptári évben az NB I-ben szereplő csapatok teljes működési ráfordítása majdnem elérte a 112 millió eurót, ennek nagyságrendileg csak a tizedét fedezte az UEFA által megrendezett versenyekből származó bevétel. Ráadásul a tíz százalékos részesedést még jobban torzítja a tény, hogy jószerivel egyetlen klubhoz, a Fradihoz köthető majd mind a 11 millió euró. Az NB I 2021-ben ezzel is csak az éppen gyengébb kupaszereplést produkáló Lengyelországot (8%) előzi meg a vizsgált 14 ország rangsorában. Eközben a szerb (38%), a horvát és a görög (35%), a szlovén (33%), a cseh (30%) liga bevételi kosarának a harmadát teszi ki a nemzetközi kupákból, azaz az UEFA díjalapból elhozott bevétel.

A harmadik üzleti láb természetesen a játékostranszferekből származó bevétel és kiadás egyenlege. A vizsgált tizennégy liga a nemzetközi futballpiramis azon szintjén áll, amely józan piaci gondolkodás szerint inkább nevel és értékesít játékost, mint vesz. Ehhez képest a

  • „2021–2022-es magyar első osztályú bajnokság összes játékpercének nagyságrendileg csak a fele (54%) volt magyar játékperc és az átfogó trend a csökkenés irányába mutat”.
  • „Az U21-es hazai játékpercek aránya az összes játékperchez képest 8,7% volt az NB I 2021–2022-es szezonjában. Arányaiban Magyarországon jutott a legkevesebb játékperc a régióban U21-es hazai játékosoknak.
  • „A magyar U21-es játékosok a szezonban átlagosan kb. 20 ezer játékpercet (222 meccs) veszítettek a horvát, dán és szlovák fiatalokhoz képest”.
  • „A vizsgálat időpontjában összesen 38 magyar játékos szerepelt az NB I-nél magasabban rangsorolt bajnokságban. Ez régiós összehasonlításban alacsonynak tekinthető.”

Csoda hát, ha a NB I az utolsó előtti, azaz 13. a játékostranszferből származó bevétel és kiadás egyenlegének kimutatásában? Miközben a horvát klubok 4,6, a dánok 2,8, a belgák 2,3, az osztrákok 1,8, a románok 1,2 milliós átlagos profitot tudtak elérni, a magyar klubok még mindig átlagosan 0,5 millió eurót buknak egy-egy transzferidőszakon. Ez az egyenleg Svájc után a második legalacsonyabb érték a mintában. „Az adott évben kizárólag a cseh, a magyar és a svájci klubok voltak nettó vevői pozícióban”, és ha ehhez hozzávesszük, hogy az NB I-ben ez általános tendencia, míg a másik két országban nem, sőt inkább kivételesen rossz transzferév lehetett a 2021-es, akkor még elszomorítóbb a helyzet.

Megjegyzések:

Az összehasonlíthatóság érdekében az NB I-es klubok kimutatásai kapcsán az MLSZ, a nemzetközi mintában szereplő országok esetében pedig az UEFA végzett el átsorolási műveleteket, mert a honi és a külföldi klubok belső nyilvántartási rendszerei és könyvelési gyakorlatai nem minden esetben tekinthetők teljesen egységesnek.

 

A Ferencvárosi TC jegyárbevételei, a stadionhoz köthető kereskedelmi bevételek, a szponzorációs és reklámbevételek, illetve a mérkőzésnapi merchandising bevételek nem szerepelnek a kimutatásokban.

 

Az MLSZ a futballkörképe elkészítésénél a Magyar Nemzeti Bank adott éves átlagos hivatalos devizaárfolyamát vette alapul, ami 2021-ben 358,51, míg 2020-ban 351 forint volt egy euróra vetítve.

 

A kimutatás egyes főösszegeinél, és százalékos egybevetésénél érdemes figyelembe venni, hogy az adott nemzet első osztályú bajnoksága hány csapattal fut, azaz hány futballvállalkozás adja össze a nagy egészet.

Olvasói sztorik