A 2021-2022-es bajnoki rajttal – számos más nemzeti bajnoksághoz hasonlóan – az OTP Bank Ligában is bevezették a VAR-t.
Végre! – kiálthattunk fel, hiszen az nem lehet vitás, hogy a videóbíró használata ma már szinte elengedhetetlen, annyira felgyorsult a játék. A 2018-as világbajnokságon, a 2021-es Európa-bajnokságon, az egyes topbajnokságokban szerzett nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a VAR alkalmazásával a játékvezetői tévedések, főképp a mérkőzés végkimenetelét befolyásoló hibák száma jelentősen csökkent.
Nemzetközi szinten a VAR jótékony hatását elsősorban a gólokat megelőző 30-50 centis, szabad szemmel szinte észrevehetetlen leshelyzetek eddiginél sokkal hatékonyabb, egyértelműbb megítélésénél tapasztaltuk.
ahol a játékosok a nemzetközi trendekhez képest gyakrabban nyúlnak a faulthoz úgymint az ellenfél támadását megfékező eszközhöz?
Magyarországon a les helyett a durvaság került fókuszba
Bár egy statisztika annál objektívebb képet mutat, minél szélesebb a minta, az első két forduló tizenegy bajnoki mérkőzésén látottak mégis arra sarkalltak minket, hogy a tavalyi bajnokság első két fordulójának meccseivel már most egybevessük a fő mutatókat.
Már csak azért is, mert hiába a majd egyéves előkészítés, a nemzetközi tapasztalattal ellentétben nálunk egyelőre mintha erősen döcögne a VAR-használat. Az MLSZ mobilbuszában, monitorok előtt ülő, és a meccset onnan sasoló sporik
- több alkalommal szólnak rá a pályán lévő társ fülére,
- szinte az összes gólt, még azok távoli előzményeit is szúrós szemmel nézik át,
- ezáltal sokkal hosszabb ideig tanakodnak, többet, gyakran 4-5 percet áll a játék, mint ahogy például az Európa-bajnokság alatt megszoktuk.
- A Magyarországon honos játékképből adódóan gól előtti leshelyzetet szinte egyetlen alkalommal sem kellett vizsgáljanak eddig,
- ellenben a befújt vagy éppen továbbengedett durva szabálytalanságok, büntetőterületen belüli rángatások megfelelő elbírálásában sokkal többször segítik a vezetőbírót, mint ahogy azt a nemzetközi színtéren tapasztaltuk.
Mindennek két oka lehet:
- az új rendszerből adódó felhasználói tapasztalatlanság, a „csak ne hibázzunk” attitűd,
- továbbá az NB I már taglalt játékfelfogása, a sokkal több tisztátalan, az eleve az ellenfelet, nem a labdát célzó szerelési kísérlet, és egyes labdarúgók pazar színészi képessége.
Szignifikáns változás
Relatív kis minta ide vagy oda, kiugró képet kapunk, ha az első két forduló alatt kiosztott sárga, illetve piros lapok, továbbá a megadott büntetők számát vetjük egybe a tavaly őszi rajt adataival. Mutatjuk is grafikákon:
- A sárga lapok száma majd’ 20 százalékkal nőtt,
- a piros lapoké közel a négyszeresére,
- a büntetők száma pedig majdnem a kétszerese a tavalyinak.
- A tizenegy lejátszott mérkőzés közül pedig mindössze kettő olyan akadt, ahol sem tizenegyes, sem kiállítás nem volt.
Amennyiben a további fordulókban nem változtat drasztikusan a felfogásán a játékvezetői testület, és ugyanilyen szellemben ítéli meg a meccs rohanása alatt eddig szabad szemmel nem észrevett, vagy nem megfelelően megítélt szabálytalanságokat, játékszituációkat, úgy alighanem előbb-utóbb tisztább játékra kényszerítik a labdarúgókat, míg az edzőket a játékfelfogásuk újragondolására sarkalják majd.
Ha idővel ezzel még inkább folyamatossá válnak az NB I-es mérkőzések, emelkedik a tiszta játékidő, avagy még jobban elkezd hasonlítani a játék képe a nemzetközi szinten megszokotthoz, úgy a magyar futball csak nyerhet az átmenetileg markánsan megugró lapszámmal.