Bár az előzetes várakozások a Manchester City győzelmét jósolták, végül a chelsea-s Kai Havertz szerezte meg a portói Bajnokok Ligája-döntő egyetlen gólját, ami után a londoni klub legdrágább játékosa egy emlékezetes nyilatkozatot adott. Míg a legtöbbeknek az első gondolata az volt, vajon miért a szezon legfontosabb mérkőzése előtt kezdett el ismét variálni a csapatán Pep Guardiola – vajon túlgondolta a taktikát, vagy épp ellenkezőleg? –, egyre több helyen kezdték el méltatni N’Golo Kantét, akit egyébként a mérkőzés legjobbjának is megválasztottak.
Mindig is ilyen játékosról álmodtam. Hozzá hasonlót akartam minden egyes csapatomhoz. És most az én játékosom. Hihetetlen hozzáadott érték lenne bármelyik csapatnak a világon
– ezt még korábban mondta Thomas Tuchel a franciáról, és az edző volt az, aki visszavezette a játékost a számára legmegfelelőbb pozícióba a pályán, ami alighanem a BL-győzelem egyik legfontosabb összetevője volt.
A francia háromból az európai foci csúcsára
A mindig mosolygós és legendásan szerény Kanté története mesébe illő, pár éve már foglalkozott vele a világsajtó, de azért nem árt újra átvenni, hogy 2012-ben még a francia harmadosztályban játszott, majd fokozatosan lépdelt fölfelé, mígnem az akkor már az élvonalban játszó Caenből leigazolta őt a Leicester City. Meglepően kiemelkedő statisztikai mutatói voltak a többi közt labdaszerzés terén, így 9 millió eurót fizettek érte 2015 nyarán.
Egyből le is csapott rá a Chelsea, amely már 36 milliót eurót utalt át a Leicesternek. Kanté Antonio Conte rendszerébe is tökéletesen illeszkedett, aminek az lett a vége, hogy a londoniakkal is bajnok lett az első szezonjában, és ugyan a következő kevésbé sikerült jól a csapatnak, egy FA Kupa-siker azért összejött. Conte ment, egy másik olasz edző, Maurizio Sarri jött, a 168 centiméter magas játékos pedig kikerült a pálya közepéről a jobb szélre, ahol viszont már kevésbé tudott érvényesülni – persze még így is főszerepe volt abban, hogy az Európa Ligát megnyerte a Chelsea 2019-ben.
Sarrinak a Chelsea-nél mindössze egy szezon jutott, Frank Lampard érkezésével azonban nem változott meg Kanté helyzete, ráadásul sérülések is hátráltatták, így ha nem is került teljesen a háttérbe, de azért kevesebbet játszott. A klub a mostani szezon előtt nagybevásárlást tartott, ám a ráfordított eurómilliók ellenére sem jöttek úgy az eredmények, ahogy azt várták, az pedig kapóra jött, hogy Tuchelt menesztette a PSG. Így a német edző januárban átvette a csapatot.
A régi Kanté
Ahogy arra a The Athletic még a BL-döntő előtt felhívta a figyelmet, ugyan Tuchel korábban agyondicsérte a franciát, ennek ellenére nem ő kezdett a német edző első mérkőzésein. Az Atlético Madrid elleni nyolcaddöntő visszavágóján már ott volt a pályán, a Chelsea pedig úgy verte 2-0-ra (összesítésben 3-0-ra) a későbbi spanyol bajnokot, hogy a riválisnak gyakorlatilag momentuma sem volt. Kantét akkor is megválasztották a meccs emberének (ahogy a Real Madrid elleni elődöntős párharc mindkét mérkőzésén), ami rámutatott,
„Ha N’Golo a pályán van, olyan, mintha fél emberrel többen lennénk” – mondta az Atlético kiejtése után Tuchel.
Erre tökéletes példa volt a Bajnokok Ligája döntője. Megint úgy érezhettük, hogy Kanté mindenhol ott van. Pedig az igazság az, hogy Kanté nincs ott mindenhol – hanem mindig a legjobb helyen van. Mióta Tuchel a Chelsea edzője, például nincs annyi szerelési kísérlete mérkőzésenként, de azokat hatékonyabban hajtja végre, mint Lampard idejében, és sokkal nehezebben jutnak át rajta az ellenfelek, miközben az előrejátékból is jobban kiveszi a részét. Nyilván nem ő lesz, aki szórja majd a gólokat és a gólpasszokat, de a támadásépítésben fontos szerepe van, elfutásaiból rendre veszélyeztet, sőt gólokat szerez a Chelsea.
A Manchester City ellen a földön megnyerte a párharcait, de a levegőben is 4/5-ös mutatóval zárt apró termete ellenére, a hosszabbítás perceiben is fejjel tisztázott a tizenhatosnál egy beadást követően. Emellett hétszer szerzett labdát, vagy akasztotta meg az ellenfél támadását, miközben egyszer sem szabálytalankodott, vele szemben két faultot is elkövettek.
N’Golo Kanté 30 éves korára világbajnoknak, Bajnokok Ligája-győztesnek, Európa Liga-győztesnek, kétszeres angol bajnoknak és FA Kupa-győztesnek vallhatja magát. Ugyan nem a védekező középpályás posztja a leglátványosabb a fociban, azonban most többen is megpendítették már, közte a L’Équipe is, hogy komoly jelentkező lehet a legrangosabb egyéni elismerésre, az Aranylabdára is. És tulajdonképpen miért ne?
A csapattársak és a szurkolók közösen énekeltek neki a 2018-as vébégyőzelem után:
