„A Moniz-féle Fradit nagyon szerettem. Nem akkor voltunk a legjobbak, de annak a csapatnak volt egy varázsa. Még a régi stadionban játszottunk, családiasabb volt a légkör és a szurkolókkal is remek kapcsolatban voltunk. A legnehezebb időszakom az utolsó félévem volt, azt talán nem kell magyaráznom, hogy miért” – mesélte.
A csatár, miután 2018 decemberében, egy Mezőkövesd elleni meccsen lecserélték, a kispadon dühöngött és a kabátját a földhöz vágta.
„Úgy tűnik, akkor eldőlt a sorsom. Volt olyan csapattársam, aki ugyanezt eljátszotta, neki megbocsátottak, nekem nem. Nehéz szívvel hoztam meg ezt a döntést, de nem maradt más választásom, el kellett jönnöm, hiszen játszani akartam.”
Pakson most azt a célja, hogy bennmaradjanak az NB I-ben.
Ha kiesünk, valószínűleg a válogatott karrieremnek is vége
– mondta a 25 mérkőzésen öt gólig jutó csatár.
Jó szívvel emlékszik vissza a 2015. október 8-i, Feröer-szigetek elleni Európa-bajnoki selejtezőre, ahol mindenképpen nyerni kellett ahhoz, hogy Magyarország pótselejtezős helyen végezzen.
Az Eb-n végül kétszer lépett pályára – csereként. „Nekem az is hatalmas élmény volt, hogy ott lehettem az Eb-n. Az sajnálom, hogy az izlandi gyerek belőtte a saját kapujába előlem a labdát. Jobban nézett volna ki, ha az én gólommal szerezzük meg a továbbjutást jelentő egy pontot” – nyilatkozta.
Nem tartja magát túlsúlyos játékosnak, de a szívós Fiola Attila ellen nem szeret játszani.
A testsúlyomnak az a hátránya, hogyha 60 kilós gyerekekkel ütközök, akkor a bírók mindig ellenem fújnak, pedig arról tényleg nem tehetek, hogy csak fele akkorák, mint én.
Kiemelt fotó: Kisbenedek Attila / AFP
