Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
Öt éves lett a 2010-ben alapított Mészöly Focisuli, amely Csillaghegyről indult, majd terjeszkedett is, aztán együttműködésre lépett az MTK-val. Értelemszerűen piros-kék a színe, 963 igazolt játékosa van, korosztályai eddig 603 nemzetközi meccset játszottak. Az alapító és egyben névadó, Mészöly Géza a DigiSport televízió reggeli műsorában mesélt az elmúlt öt évről.
– Ennek a fél évtizednek nyilván vannak pozitív és negatív élményei. Mi volt a legkedvesebb?
– A legkedvesebb számomra az, hogy egyre több gyerek van a Mészöly Focisuliban, bár igaz, hogy az utóbbi években egy picit megállítottuk ennek a népszerűsítését, éppen az anyagi nehézségek miatt – kezdte Mészöly Géza.
– Infrastrukturálisan még nem kellett volna kitenniük a megtelt táblát, igaz?
– Sajnos nem. Az a legnagyobb problémánk, hogy nincs olyan bázisunk, amire azt mondhatnánk, hogy ez csak a miénk, és itt nevelhetjük a gyerekeket. Remélhetőleg az elkövetkező időszakban ebben is előre tudunk lépni, és lesz olyan pályánk, ami a Mészöly Focisuli székhelye lehet.
– Mi volt ebben az öt évben a legelkeserítőbb, vagy a legnehezebb pillanat?
– Inkább pozitív élményeink vannak, szerencsére. A TAO-időszaknak nagyon sokat köszönhet a gyermeklabdarúgás, az utánpótlás, hiszen az azt megelőző időszakban ennyi pénz nem áramlott be, de azért mégis vannak nehézségei. Az elmúlt hetekben felvetődött nálunk is, hogy bár megvan a pénz, de az csak egy papír, nagyon sokat kell dolgozni azért, hogy az tényleg meglegyen. Nagyon nehéz egy utánpótlás-programot úgy kialakítani, hogy nincs biztosítva az anyagi háttér.
– Újvári Gábor alelnök, nemrég rendkívül keserű szavakkal illette a honi akadémiákat. Ezzel a kritikával ön teljes mértékben egyetért?
– Nem annyira a lényegét fogta meg a sajtó ennek a kritikának, inkább próbálták más irányba elvinni. Tény, hogy egy picit szomorúak voltunk, és igazából Gábor szembesül a napi munkával, ő szembesült azzal is, hogy ezt most nem tudjuk lehívni, és akkor mi lesz majd a gyerekeinkkel? A következő hónapokban rengeteg külföldi tornán fogunk részt venni a különböző korosztályos csapatainkkal, és ezekre a programokra nem lehet azt mondani, hogy most nem megyünk, ezek már le vannak kötve, és egyértelműen pénzbe kerülnek. Az MLSZ vezetőivel már többször egyeztettünk, és ezt ők is abszolút érzik, sőt már a mi megnyilvánulásunk előtt is azon gondolkodtak, hogyan lehetne ezt jobban ellenőrizni, hogy még igazságosabban legyen elosztva, és mindenki a pénzhez jusson. A Magyar Labdarúgó Szövetség számára a legfontosabb szempont az volt, hogy minél több gyerek jöjjön be a rendszerbe, és minél több gyerek ismerje meg a labdarúgást.
– Ezek szerint pozitív visszajelzések érkeztek a megjegyzéseikre?
– Ők is megértették, hogy mi erre fel szerettük volna hívni a figyelmet, de az MLSZ vezetői ugyanúgy tudták ezt, és már megbeszéltük a dolgokat, abszolút közös nevezőn vagyunk.
– Kétezer-tizenhatban milyen költségvetéssel működik majd a Mészöly Focisuli? Hiszen egy hatalmas apparátust kell mozgatni, nagyon sok edző, utazások, rengeteg csapat, a bázisok…
– Százmillió forint a költségvetése az egyesületnek, de sajnos ez évről-évre szűkül, és egyre kevesebb lesz. Egy gyerek legalább huszonegyezer forintba kerül havonta, és ebben semmiféle extra dolgok nincsenek benne. Ami elviszi ezt az összeget, az a pálya bérlése. Nem véletlenül mondtam, hogy saját bázisunknak kellene lennie, így nem kéne évi ötvenmillió forintot a pályabérleti díjakra fizetni.
– Muszbek Mihály sportközgazdász felmérései szerint a fociba belekezdők egyharmada marad meg. Önöknél hogyan alakult eddig ez az arány?
– Úgy érzem, egészen jó arányban vagyunk. Van legalább kétszáz olyan gyerek, aki tehetséges, kiemelkedőnek nevezhetjük őket. Most tíz-tizenkét éves gyerekekről beszélünk, de mindig azt szokták mondani, hogy tizenkét-tizennyolc éves kor között kell rájuk nagyon figyelni. Úgy érzem, nagy lehetőség van a kezükben, a tehetségük abszolút megvan, hogyha szép fokozatosan továbbfejlődik a tudásuk, akkor meggyőződésem, hogy ezekből a játékosokból a magyar futball tud majd profitálni.
– Az U20-as munkálatokat Szalai Lászlóék vették át, végeztettek egy fizikai felmérést, ahol kiderült, hogy nagyon el vannak maradva a játékosok…
– Amikor készültünk az Európa-bajnokságra, mi is felmértük a játékosokat, és tisztában voltunk vele, hogy nem egyszerű a helyzet, mert ezeket a munkákat a klubokban kell elvégezni, nem a válogatottnál, ott nincs erre idő. Az megoldás lehetne, ha hetente össze lehetne hívni a fiúkat, de az meg azért nem működik, mert a klubjukban is játszaniuk kell. Azt a teljesítményt semmiképpen sem felejteném el megemlíteni, amit ez a csapat véghezvitt. Amikor nehéz volt a helyzet, és két vereség után kellett játszani, az együttes kivívta a világbajnoki szereplés jogát. Az igaz, hogy az a két mérkőzés nem úgy sikerült, ahogy a csapat eltervezte, de nem kaptunk ajándékba semmit. Nem szabad leértékelni azt a győzelmet, amivel a válogatott kvalifikálta magát a világbajnokságra.
– A Mészöly Focisuliban mekkora hangsúlyt fektetnek az erőnléti, és fizikai képességfejlesztésre?
– Az elmúlt hetekben teszteket csináltunk szakemberekkel együtt. Különböző pszichológiai feltérképezéseket is csinálunk, de igazából a gyerekeknél a legfontosabb, hogy mindent labdával csináljanak. Az öt-tizenkét éves korosztályra ez különösen igaz, nem arról kell szólnia az edzéseknek, hogy lépcsőzzenek, hiszen ki kell választani a tehetséges gyerekeket, és meg kell tanítani őket például cselezni. Először minél többször érjenek labdához, és utána jöhet majd az erőnléti rész. Nagyon figyelünk erre, és olyan teszteket végeztetünk el a gyerekekkel, amivel évről-évre látjuk a fejlődést, és szerintem éppen ezért vagyunk jó úton.
– A hatszáz fölötti nemzetközi mérkőzések során a világ élvonalába tartozó csapatok fiataljaival találkoztak. Mit gondol, állták a gyerekek az összehasonlítást?
– Ha utánpótlásról beszélünk, a legfontosabbnak a versenyeztetést tartjuk, hogy jók a jók ellen játsszanak ezeken a nemzetközi tornákon. Magyarországon az NB I-es klubokkal is fel tudjuk venni a versenyt, és nagyon jó mérkőzéseket tudunk játszani. Nagyon lényegesnek érezzük, hogy a gyerekek minél több nemzetközi tornán vegyenek részt, már egészen kiskoruktól fogva, hiszen ezekből rengeteget profitálnak. Egy hétvégi torna után sokkal több önbizalommal jönnek a gyerekek a hétfői edzésre.
– Az MTK-val való együttműködés bevált? Folytatni fogják?
– Bízom benne, hogy olyan megállapodást tudunk majd aláírni a nyári időszakban, ami mindkét klubnak nagyon fontos lesz, és profitálhatunk belőle.
– Mennyire kívánkozik vissza egy felnőtt csapat kispadjára?
– Bár hihetetlenül élvezem a mostani munkámat, de azért mindenképpen a felnőtt futballban érzem magam igazán jól. A korábbi években Újvári Gábor vezetésével nagyon jó szakmai stáb alakult ki, és számítok arra, hogy a későbbiekben nélkülem is szépen el tudják vezényelni majd a Mészöly Focisulit.
