Magyar foci

Az egymillió eurós Schäfer András története több szempontból példaértékű

A 19 éves labdarúgó menedzselésével, végső soron értékesítésével az MTK utat mutat a magyar labdarúgás számára. Talán a nagy álmokat szövögető, nemzetközi középmezőnyről álmodó Ferencváros és a Mol Vidi kivételével mindenkinek. Karriertörténet egy sikeres üzlet kapcsán.

Egymillió euróért a Serie A-ban, azaz topbajnokságban folytatja karrierjét az MTK tehetsége – számoltunk be az elmúlt hétvége magyar fociszenzációjáról. A jelző nem túlzás, lévén ekkora összegért (325 millió forint) a NB I-ből elvétve értékesítenek gyerekkortól Magyarországon nevelkedő magyar játékost a klubok. Legutóbb tán a győri Kalmár Zsoltért áldozott 2014-ben pont ekkora összeget az RB Leipzig, de Dzsudzsák Balázsért is ennyit fizetett anno a PSV Eindhoven.

Schäfer András hétfő reggel el is utazott Genovába, a klub részéről pedig aznap délelőtt Polyák Balázs sportigazgató adott szűk körben tájékoztatást az üzlet hátteréről.

Schäfer András a Genoába igazolt – hivatalos
Topbajnokságban folytatja karrierjét az MTK tehetsége.

MTK életpálya-modell

Sokáig úgy tűnt, az MTK lesz az, amely Várszegi Gábor tulajdonos hathatós segítségével megmenti a magyar labdarúgást. A klub mindenkit megelőzve először hozott létre akadémiát Agárdon, és évekig fölözte a piacot; összegyűjtötte a legtehetségesebb magyar fiatalokat, felnőtt futballban megfelelő játékperccel a lábban felépítette, majd

  • a legtehetségesebbeket külföldre értékesítette,
  • aki nem ütötte meg a nemzetközi szintet, az 23-25 éves korig az MTK-ban,
  • vagy egyfajta klub bevételi forrásként kölcsönben,
  • vagy végleges értékesítés után más magyar klubban futballozott (egy októberi kimutatás szerint az NBI-ben jelenleg 32 MTK nevelés játszik).

Ez nevezték MTK életpálya-modellnek.

Várszegi – a Gemini együttes alapítója és basszusgitárosa – volt az első, aki többéves meddő álomkergetés után először ismerte fel,

Magyarországon klubfutball terén nem érdemes „magyar válogatottat építeni”, túlköltekezni, nem lehet BL-, EL-döntőről álmodni, mert az ország és az iparág honi gazdasági ereje éveken át tartó okos gazdálkodás és szerencsés játékospolitika mellett is jó esetben egy-egy EL-csoportkörre elegendő.

Az agárdi akadémia alapításával ezért fordult az utánpótlásképzés és a játékosexport felé. Fülöp Márton, Torghelle Sándor, Juhász Roland, de még a náluk fiatalabb Németh Krisztián is e szemléletnek az európai középmezőnyt elérő „végterméke”.

Az 5-6 éves Schäfer a kétezres évek elején még csak ismerkedett a labdával, fogalma sem volt minderről, ahogy arról sem, hogy 15 éves alázatos támogatás után 2010. magasságában Várszegi Gábornak végképp’ elfogyott a türelme, ezért szinte teljesen lecsökkenti a klub finanszírozását.

Korosztályos válogatottba is csak némi unszolás után került be

Várszegi háttérbe vonulásával, majd 2014-es teljes kiszállásával az életpályamodell csak annyiban változott, hogy kizárólag a gazdaságilag megerősödő hazai piacon Salgótarjáni út-Fehérvár-Felcsút háromszögben értékesített a klub játékost.

Az agárdi akadémia szakemberállománya ellenben semmit sem változott. A korábbi szombathelyi NBI-es játékos, Fedor Sándor szinte a kezdetektől részese volt a fiatalok képzésének. Ő szúrta ki a szintén szombathelyi Schäfert is egy korosztályos bajnoki meccsen. Mivel a vékonydongájú fiú nem szerepelt stabil kezdőként csapatában, 2014. nyarán, 15 évesen nem okozott gondot az MTK-ba csábítani.

Az asztmás, fizikailag a többieknél lassabban fejlődő srác U16-tól Székely Zsolt irányításával készült, de még egy évvel később is bizonytalannak tűnt, valóban lehet, lesz-e belőle első osztályú labdarúgó – kétség kívüli labdaérzékenysége, tehetsége ellenére az U15-ös, U17-os válogatottba soha nem kapott meghívót.

Aztán ugrott egy nagyot. 2016. decemberében Tamási Zsoltot, aki ekkor már két éve figyelte testközelből Schäfer fejlődését, az akadémia éléről a felnőtt csapat vezetőedzőjévé nevezték ki. Az 53 éves szakember annyira bízott tanítványában, hogy az U19-ből az első csapathoz vezényelte a 17 éves tehetséget.

Miközben a Torghelléékkel edzett, az NBIII-as és az U19-es bajnokságban lépett pályára, de a 2016/17-es bajnokság végén, mielőtt az MTK kiesett az élvonalból, még ha csereként is, de bemutatkozott az NBI-ben.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Séfi mindvégig MTK-s melegítőben volt Genovában. Csak a kék-fehér! 🔵⚪ #mtkbudapest #genoa

mtklabdarugas (@mtklabdarugas) által megosztott bejegyzés, Jan 27., 2019, időpont: 7:01 (PST időzóna szerint)

Régi-új MTK modell

2017. azért is fontos dátum Schäfer fejlődése szempontjából, mert a kieséssel újragombolták a kabátot az MTK-nál. Menesztették Tamásit, de az addig mozdíthatatlannak hitt klubigazgató Domonyai Lászlót is. Nyáron Tamásit Feczkó Tamás váltotta a kispadon, aki az NBII-re kész keretet kapott.

Hovatovább kevesen tudják, de a Deutsch Tamás elnökölte anyaklub három évnyi konszolidálás után, pont ekkor adta át a labdarúgó Kft. közvetlen irányítását Zakor Sándornak.

Az új többségi tulajdonos és a már általa kinevezett új sportigazgató, Polyák Balázs pedig visszaterelte az MTK-t a Várszegi által kitalált racionális modell irányába.

Újra kifejezett gazdasági cél lett a piaci alapú bevétel, az arra méltó fiatal labdarúgók továbbléptetése külföldre (a klub költségvetésének azóta szerves részét kell képezze a játékos adás-vétel nyeresége – úgy tudjuk, nyáron is elért sikert ezen a téren az MTK vezetése, hiszen a Szombathelyről visszahívott Myke Bouard Ramost 200 ezer dollárért adták kölcsön egy évre az Emírségekbe, az Al Ittihad Kalbának).

Egy-egy fiatal labdarúgó fejlődése és későbbi értékesítése érdekében elengedhetetlen, hogy kellő felnőtt játékperc legyen a lábában. Polyák hitt Schäferben, ezért kikövezte számára az utat; az akkor nála már jóval rutinosabb, több NBI-es meccsel is rendelkező posztriválist, Vogyicska Bálintot egy évre kölcsönadták az NBI-es Vasasnak. Ez mindkét labdarúgó érdekét szolgálta;

  • Vogyicska továbbra is az NBI-ben játszhatott,
  • eközben Schäfer 29 NBII-es meccsén 22-szer lehetett kezdő.

Az akkor már stabilan a felnőtt futballban pallérozódó játékost 2018 tavaszán életében először aztán Németh Antal behívta a korosztályos válogatottba is, az U19-es csapatban végre többször, nemzetközi szinten is pályára tudott lépni.

Az MTK Feczkóval egy év távollét után úgy jutott vissza azonnal az élvonalba, hogy az edzőnek az MTK-ikon Kanta József mellet Schäfer helyét is meg kellett találnia a kezdőben. Ugyan egy nyári felkészülési meccsen megsérült a tehetséges játékos, de ősszel annak ellenére belement 16 meccs csak a lábába, hogy ekkor már Bognár István személyében újabb hozzá hasonló karakterű labdarúgóval gyarapodott az MTK-középpálya.

Mindez Feczkó Tamást dicséri. Az edző remekül sakkozott: a klub és a játékos érdekei, továbbá az elvárt és kötelező eredményességet is szem előtt tartva olyan szerkezetet és taktikát dolgozott ki, ahol mindhárom labdarúgó kiteljesedhetett, a klubvezetés, és a játékos menedzsere, a CMG pedig az egyre gyarapodó érdeklődőknek megfelelő játékkörnyezetben tudta bemutatni a labdarúgót.

A háttér-beszélgetésen Schäfer András eddigi kétség kívül sikertörténetéből három apró mozzanat derült még ki.

  • Ősszel a Ferencváros is bejelentkezett érte,  Schäferért cserébe felajánlották  Lovrencsics Balázst, de Polyák a tárgyaláson ebbe nem ment bele, hanem olyan árat mondott, amelyért úgy gondolta, télen külföldre is el tudja adni a labdarúgót. Az egy millió eurós árra mosolyogtak a zöld-fehérek. Az üzlet elmaradt, a játékos az NBI helyett a Serie A-ban kötött ki.
  • Az MTK szaknyelven „benne maradt” a játékosban, azaz amennyiben a Genoa tovább értékesíti, úgy a kék-fehérek is részesednek az üzletből, azaz az egy millió eurós üzleti bevétel, további euró százezrekkel nőhet, amennyiben a labdarúgó a Serie A-ban is stabil kezdő tud lenni, és a karrierje úgy ível felfelé, ahogy eddig. Ez ahogy eddig is, nagyrészt rajta, tehetségén, kitartásán és új klubján múlik.
  • Polyák már most megnevezte azt a három fiatal labdarúgót, akik közül nyárra vagy legkésőbb a jövő télre valaki szintet léphet, és felkeltheti a nemzetközi klubok figyelmét.

Hogy kik ők? Elég csak nyitott szemmel figyelni a kék-fehérek tavaszi NBI-es meccseit és kiderül.

Az MTK TOP10 legnagyobb összegért értékesített játékosa a transfermarkt.com kimutatása alapján:

  1. Németh Krisztián – 2007, Liverpool – 3 millió euró
  2. Juhász Roland – 2005., Anderlecht – 1,5 millió euró
  3. Pintér Ádám – 2010., Zaragoza – 1,2 millió euró (soha nem fizették ki, mai napig perlik a spanyol klubot)
  4. Torghelle Sándor – 2004., Crystal Palace – 1,1 millió euró
  5. Schäfer András – 2019, Genoa – 1 millió  
  6. Lencse László – 2010., Videoton –800 ezer euró
  7. Fülöp Márton – 2004., Tottenham Hotspur – 750 ezer euró
  8. Gosztonyi András – 2010 Bari, kölcsön – 100 ezer euró, majd 2010., Videoton 750 ezer euró
  9. Bese Barnabás – 2016., Le Havre – 650 ezer euró
  10. Tischler Patrik – 2013., Felcsút – 200 ezer euró

Az összképet Lencse és Gosztonyi MTK-Videoton transzfere annyiban torzítja, hogy ezt nem neveznénk piaci alapú üzletnek, sokkal inkább a már akkor erős politikai támogatást élvező Videoton játékosokért cserébe nyújtott egyfajta anyagi segítséget a Várszegi távozása után  éppen forráshiánnyal küzdő a kék-fehéreknek.

Kiemelt kép: mtkbudapest.hu

Olvasói sztorik