Magyar foci

Courtois-hoz hasonlítja magát a Hertha-edző kedvence

Az Illés Akadémián szereplő 17 éves Kiss Ágoston számára szent a válogatott, az álma, hogy topbajnokságban védjen.

Nemrég járt nálunk Kiss Ágoston, aki az Illés Akadémián játszik. Róla el tudom képzelni, hogy egyszer a Bundesligában védjen, a képességei megvannak, emellett jó felfogású srácról van szó

– nyilatkozta nemrég Petry Zsolt, a Hertha BSC magyar kapusedzője. A Rangadó megkereste a Szombathelyen védő 17 éves utánpótlás-válogatott kapust, aki Petry szavairól, a Herthánál töltött napokról és álmairól is mesélt.

– Petry Zsolt azt mondta, hogy megvannak a képességeim, jó a felfogásom és hasznos tagja tudok lenni egy közösségnek. Ez azért ad újabb nagy lökést, motivációt nekem, mert látom, hogy jó úton járok. Megtanultam az edzőimtől, hogy tíz százalék képesség, kilencven munka, és mivel a foci közösségi játék, nemcsak a tehetség kell, ahhoz, hogy nagy játékos legyél, hanem alázat a csapat iránt. Sokat lehet abból is tanulni, ha a padon ülsz, akkor neked kell vinni a vizes palackot, segíteni a társat. Ahhoz, hogy topligák valamelyikében játszhassak, még sokat kell fejlődnöm – kezdte honlapunknak Kiss Ágoston, aki a Herthánál töltött napokról is mesélt.

– Három remek napot tölthettem a német főváros ikonikus csapatánál. Megláthattam, milyen a hibátlan profizmus. Hat edzésen vehettem részt, voltam az U17, 19 és 23 edzésein is, együtt készültem Luis Klattéval, a német U17-és válogatott egyik kapusával. Az edzések felépítése hasonló a magyarhoz, de fejben a németek nagyon “ott vannak”, nagyon akarnak, elképesztő a hozzáállásban való különbség, nem beszélve az intenzitásról. Ők tényleg komolyan veszik, hogy aki hét közben firkál, az hétvégén sem tud majd rajzolni. Minden edzés végén olyan a játék, mintha az életükért küzdenének. Itt nagyon más a tempó. Mindenki minden nap jobb akar lenni, mint tegnap, senki nem elégszik meg magával. Ebédelhettem a felnőtt csapat kantinjában. Minden nagyon egyszerű, szerény, de minden németesen a helyén van.

Madridban végre kimondták, jöhet az új galaktikus
Micsoda hét, micsoda sztorik: mutatjuk, mire kattantak a Rangadó olvasói.
Fotó: dvtk.eu

Kiss Ágoston természetesen Dárdai Pállal is találkozott a Berlinben töltött idő alatt.

– Vele csak röviden találkoztam, beszéltünk pár szót, sok sikert kívánt. Hogy milyen ember? Egy példát hadd mondjak. Egyik reggeli edzésre korán érkeztem, akkor Pali bá’ a csapat edzése előtt egy zsák jelölőtrikóval a hátán, bójákkal a kezében elsőként ment ki egyedül és építette fel a pályát – mesélte a fiatalember. – Mire a csapat kiért, minden készen volt. Lehet, hogy edzőként is úgy él, mint focistaként, és azért sikeres: munka, munka, munka. Petry Zsolttal sokat beszélgettünk kapus szakmai kérdésekről is, emellett a legfontosabbra, a nyelvtanulás fontosságára hívta fel a figyelmemet, hiszen kiérkezve bárhova nagyon jó benyomást teszel, ha beszéled az ország nyelvét. Zsolt bá’ nagyon nagy tekintély, tetszik, hogy kertelés nélkül beszél és nem enged a minőségből

A 17 éves fiatal napjaink legjobb kapusaitól is próbál tanulni és úgy érzi, a Chelsea-ben védő Thibaut Courtois-ra hasonlít a legjobban.

Nagyon sok kapus játékát szeretem, mindegyikőjükre felnéztem, hiszen nagyon sok munkával jutottak el oda, ahol most vannak. Kemény világ a mienk, tiszteletet érdemel, aki egy topligában megállja a helyét. Edersont, Neuert, Courtoist nagyon figyelem, leginkább az utóbbira hasonlítok, de mondhatnám Ter Stegent, De Geat, Buffont. Mindannyian nagy példaképek. Szeretnék egyszer én is ide eljutni.

Pedig aztán nem is kapusként, hanem támadóként kezdte karrierjét.

– Gyerekkoromban csatár voltam, számos kis gólkirályi trófeám van, nagy szenvedéllyel fociztam, szerettem a góllövést. Aztán egyszer csak a kapuban találtam magam. Bár volt olyan tavaly, hogy NB I-es utánpótlás bajnokin a Haliban a VIDI ellen csatárának kellett beszállnom és döntő gólt szereztem, de a kapu az én világom. Kakas László, Andrusch József és Németh Gábor a klubokban, Illyés Dániel, Kövesfalvi László és Házi László a válogatottban nagyon felkészült kapusedzők, sokat köszönhetek nekik. Ma már nagyon felkészültnek kell lennie egy kapusnak, ez észjáték is, tehát érdemes jól és sokat az iskolában is tanulni. Emellett még NB I U18-ban futsalozom, ha időm engedi a PAFC-ban. Ez utóbbi szélesíti választási lehetőséget egy-egy közeli szituációban. Múltkor végignéztem Petry Zsolt edzését Telkiben, aki pont azt a futsalban is használt testtartást és reflex mozdulatot gyakoroltatta Bese Balázsékkal, ami jól jöhet. Szeretnék az Illés Akadémiával és a PAFC-cal is bajnok lenni.

Fiatal kora ellenére Kiss Ágostonnak már pontos elképzelései vannak a jövőt és karrierjét illetően.

– Lassan elérkezik a profi szerződéskötés ideje, nyilván egyre közelebb kerülök a felnőtt focihoz, játszottam már a Hail felnőtt csapatában edzőmeccset és a csapattal tarthatom egy Magyar Kupa meccsre is. Természetesen a célom, hogy NB I-es kapus legyek és ott lehessek majd valamelyik nagy bajnokságban. Na és bármikor is jön a meghívó, számomra a válogatott a legnagyobb, ha mondhatom a legszentebb dolog. Soha nem felejtem, amikor első válogatott meccsen előtt beléptem az öltözőbe és megláttam a címeres mezemet. Összeszorult a torkon. Mindenkinek kívánom ezt az érzést. Mikor Kakas Laci bá’-val elkezdtük a melót, azt tűztük ki célul, hogy akarjak szívre tett kézzel a pályán hallgatni a himnuszt. Tízszer már sikerült. Minden nap új célokat tűzök ki, remélem nagyobb álmaim is valóra válhatnak.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik