Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
Néhány hete már pletykáltak róla, de csak május végén vált hivatalossá: Balog Zoltán csapatkapitányra, Rósa Dénesre és Lisztes Krisztiánra nem tart igényt a következő szezonban a Ferencváros vezetősége. Lipcsei Péter és Dragóner Attila visszavonulása után tőlük várták a fradizmus megtestesítését, most azonban kurtán-furcsán elköszöntek tőlük. A Rangadó.hu érdeklődésére a klubtól immár harmadszor távozó Lisztes úgy vélekedett, egyszer mindennek vége van, ezzel nincs semmi gond, de a kommunikáció lehetne jobb, kulturáltabb, normálisabb.
– Hogyan fogadta a hírt, miszerint távoznia kell a Ferencvárostól?
– Lejárt a szerződésem, amit nem hosszabbítottak meg. A klubnak volt egy opciós joga, de nem éltek vele. Ilyen egyszerű a dolog. Nem számítottam rá igazából, bár négy-öt héttel a vége felé elég sok helyről hallottam, hogy ez a döntés, de személyesen csak az utolsó bajnoki forduló után köszönték meg – nyilatkozta a Rangadónak Lisztes Krisztián.
– A fradisták közül nem kell Rósa, Balog és Lisztes sem. Ez egy jelenség a klubnál?
– Nem tudom, hogy jelenség-e. Egyszer mindennek vége van, ezzel nincs semmi gond. Talán a kommunikáció lehetne egy picit jobb, kulturáltabb, normálisabb. Egyértelmű, hogy a klubvezetés elgondolt egy bizonyos irányvonalat a közeljövőre, és azt szeretné tartani. Új csapatot építenek, és pedig tudom, hogy nem vagyok már tizennyolc éves, hanem harminchat leszek. Egy játékosnak tisztában kell lennie, hogy egyszer eljön a vége. Jól érzem magam, továbbra is olvasgatom a Fradi körül híreket, érdekel, hogyan alakul a csapat sorsa. Remélem, tényleg olyan játékosok kerülnek a klubhoz, akik sikerre viszik a csapatot, és azokat a célokat, amiket elvárnak. Az elvárásoknak persze nem lesz könnyű megfelelni, mert azok mindig nagyok az FTC-nél.
– És Lisztes Krisztián számára mit hoz a folytatás?
– Nem tudom még. Azt sem döntöttem el, hogy egyáltalán folytatom-e. Lehet, hogy edzősködni fogok, fogalmam sincs. Megvárom ezt a néhány hetet, hogy lesz-e esetleg bármilyen érdeklődés, aztán majd kialakul. Focizni biztosan fogok, legrosszabb esetben csak haveri szinten. Semmiképpen nem akarok elszakadni Budapesttől a család, a gyerekek miatt. A kisfiam elsőbe megy, a kislányom ötödikbe. Megvan körülöttünk minden, nagyobb vidéki túrákat már nem tervezek.
