Megírtuk: a magyar válogatott a görög, a finn és az észt csapattal mérkőzik a C osztályban az első alkalommal kiírt, szeptemberben rajtoló Nemzetek Ligájában.
Az együttesek szeptemberben, októberben és novemberben oda-visszavágós alapon játszanak egymással a csoportelsőségért. Az élen záró válogatott 2020 márciusában az osztály másik három csoportjának győztesével elődöntő-döntő rendszerben mérkőzik meg a 2020-as Európa-bajnokságon való indulás jogáért – ezen a kontinensviadalon az új Puskás Ferenc Stadion három csoportmérkőzésnek és egy nyolcaddöntőnek ad otthont.
Az mlsz.hu cikke emlékeztet rá, egyértelmű hátrányt jelent, hogy a válogatott zárt kapus mérkőzésen, szurkolói nélkül kezdi a sorozatban hazai szereplését, hiszen a 2015-ös magyar–román Eb-selejtező után az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) megbüntette a Magyar Labdarúgó Szövetséget, amelyre a zárt kapus szankció mellett 70 ezer eurós (21,84 millió forint) pénzbírságot is kiszabott.
Az UEFA ellenőre három vétséget tüntetett fel jelentésében: a szurkolók egy része tiszteletlenül viselkedett a román himnusz alatt; rasszista magatartás (cigányozás); a menekülőutak blokkolása. Az UEFA illetékes testülete 2015. novemberében elutasította a MLSZ fellebbezését, így már ekkor eldőlt, hogy a válogatottnak a következő UEFA-lebonyolítású hazai tétmérkőzését zárt kapuk mögött kell lejátszania – ezen, közel három esztendővel korábbi szurkolói rendbontások miatt.
Emlékezetes, hogy az említett fellebbezés tette lehetővé, hogy a magyar válogatott előbb 2015. októberében a feröeriek elleni Eb-selejtezőt, majd novemberben a norvégok elleni sorsdöntő pótselejtező hazai visszavágóját is nézők előtt, szurkolói támogatással játszhatta le és nyerte meg a Groupama Arénában.
Fontos, hogy amennyiben az UEFA ellenőrei ismételten rendbontásokat tapasztalnak a magyar válogatott bármely mérkőzésén, akkor várhatóan újabb súlyos szankciókkal kell szembenéznie a visszaesőként számon tartott magyar szövetségnek, és ez által a nemzeti csapatnak is.
