Válogatott

Az biztos, hogy nézettségi rekordot döntő Eb-n szerepel a magyar válogatott

Majdnem kétszer annyi pénzt oszt szét az UEFA a csapatok között, mint korábban; Ronaldo és Ibrahimovic utolérhetik Platinit.

A labdarúgó Európa-bajnokságok történetében eddig egyszer fordult elő, hogy megvédte címét egy ország válogatottja: ezt a bravúrt éppen legutóbb Spanyolország csapata hajtotta végre a 2012-es tornán.

A tornák történetében eddig háromszor fordult elő, hogy a rendező ország válogatottja megnyerte a tornát, legutóbb 1984-ben az éppen most is rendező Franciaországnak sikerült ez a bravúr.

Érdekesség, hogy az Eb-k történetének legeredményesebb csapata, Németország 1988-ban az otthoni Eb elődöntőjében úgy kapott ki a későbbi győztes Hollandiától, hogy az a hajrában fordított Ronald Koeman és Marco van Basten góljával.

A rendező ország válogatottja eddig ötször esett ki a csoportküzdelmek során: Belgium 2000-ben, míg nyolc éve Svájc és Ausztria, legutóbb pedig Lengyelország és Ukrajna is búcsúzott az első szakasz során.

Németország sorozatban tizenkettedik alkalommal jutott ki a kontinensviadalra, ezzel vezeti a nemzetek versenyét. A mostani tornán öt újonc szerepel majd Albánia, Izland, Észak-Írország, Szlovákia és Wales révén. A magyar válogatottnak az idei mindössze a harmadik Eb-fellépése lesz: ezt megelőzően 1972-ben és 1964-ben bizonyíthatott, ezzel csak a 19. a sorban – derül ki az MTI részletes statisztikáiból.

Egyéni rekorderek

A francia Michel Platini vezeti az örök góllövőlistát kilenc találattal. Az európai szövetség (UEFA) hétfőn lemondott elnöke mindezt egyetlen tornán, az 1984-esen érte el. Az aktív játékosok közül a svéd Zlatan Ibrahimovicnak és a portugál Cristiano Ronaldónak van a legjobb esélye utolérni, vagy akár megelőzni Platinit, akitől mindketten három találattal vannak lemaradva.

A franciák világ- és Európa-bajnoka, Lilian Thuram, valamint a hollandok korábbi kapusa, Edwin van der Sar 16 meccsel vezeti a kontinensviadalok örökranglistáját a lejátszott mérkőzések tekintetében.

A futballtörténelemben hat játékos mondhatja el magáról, hogy négy Európa-bajnokságon vett részt, ezt a „klubot” a német Lothar Matthaus (1980, 1984, 1988, 2000), a dán Peter Schmeichel (1988, 1992, 1996, 2000), a holland Aron Winter (1988, 1992, 1996, 2000), az olasz Alessandro Del Piero (1996, 2000, 2004, 2008), van der Sar (1996, 2000, 2004, 2008) és Thuram (1996, 2000, 2004, 2008) alkotja.

A mostani tornán Cristiano Ronaldo és a spanyol Iker Casillas megdöntheti a szereplési csúcsot, ugyanis mindketten 14 lejátszott Eb-meccsel várják pályafutásuk negyedik tornáját. A németek középpályása, Bastian Schweinsteiger pedig 13 Eb-találkozóval szintén a negyedik kontinensviadalára készülhet.

Biztos, hogy megdől a nézőcsúcs

A legutóbbi, lengyel-ukrán közös rendezésű tornán volt a legtöbb néző, de ez a rekord idén minden bizonnyal megdől, mivel 16-ról 24 csapatosra bővítették a kontinensviadal mezőnyét, melynek következtében a mérkőzések száma 31-ről 51-re emelkedik.

Az 1996-os, angliai Eb óta – amelyen először versengett 16 csapat – mindegyik kontinenstorna több mint egymilliós össznézőszámot hozott.

Nyolc éve készült az új trófea

A Henri Delaunay Kupát emelhetik magasba a július 10-i döntő után a győztes válogatott játékosai.

Nyolc évvel ezelőtt új serleg készült, amelyet az akkori csoportsorsolás alkalmával mutatott be hivatalosan az UEFA. A trófeát a londoni Asprey ékszerészet készítette 30 700 euróért.

– A világ talán második legjelentősebb nemzetközi tornáján az Eb rangjához méltó kupát kell átadni a győztesnek – mondta akkor William Gaillard, a cég kommunikációs igazgatója.

A korábbi aranyérmesek az 1960-as, első Eb óta mindig ugyanazt a kupát emelhették a magasba. Az új serleg nagyon hasonlít elődjére, igazán csak a mérete változott.

Ezüst talapzata szélesebb lett, hogy a nagyobb súlyt jobban elbírja. Az új kupa magassága 60 cm, tömege 7.6 kg, így csaknem egyharmadával nagyobb és 400 grammal könnyebb elődjénél. Az eddigi Európa-bajnokokat a hátuljára gravírozták, míg a régi serlegen a talapzaton sorolták fel a győzteseket. A vándorserlegről aktuális tulajdonosa készíttethet másolatot, amelynek azonban egyötödével kisebbnek kell lennie.

A kupa névadója, Henri Delaunay a francia szövetség titkára volt, ő javasolta az Eb megrendezését. Ötletét már 1927-ben megfogalmazta, az érdemi előkészületek azonban csak 1954-ben kezdődtek el.

Végleges döntés az Eb kiírásáról 1957-ben, az UEFA kongresszusán született, ezt azonban Delaunay már nem élte meg, két évvel korábban elhunyt. Az UEFA úgy döntött, hogy a trófeát a sorozat megálmodójáról nevezi el.

Sok millió euróért is játszanak

A torna győztese nem csak a serleggel lesz gazdagabb, hiszen a verseny komoly eurómilliókért is zajlik.

A végső győztes – amennyiben a csoportmérkőzésein is diadalmaskodik – összesen 27 millió eurót vihet haza. A válogatottak már a részvételért is nyolcmillió eurót kapnak, a csoportmérkőzéseken a győzelemért további egymillió, döntetlenért pedig 500 ezer euró jár.

A nyolcaddöntő résztvevői további 1.5 millió eurót, a negyeddöntőbe jutott csapatok pedig újabb 2.5 milliót kapnak. A legjobb négy közé jutást négymillió euróval honorálják, a finálé vesztese ötmillió euróval vigasztalódhat, míg az Európa-bajnok jutalma nyolcmillió.

A kontinensviadalon összesen 301 millió eurót osztanak szét a négy évvel ezelőtti 196 millióval szemben.

A labda

A gyártó adidas több mint 18 hónapig tervezte a Beau Jeu-re – magyarul szép játékra – keresztelt labdát, amely a csoportkör hivatalos játékszere lesz.

A labda a házigazda Franciaország nemzeti színeinek, azaz a kéknek, a fehérnek és a pirosnak a különböző árnyalataiban pompázik. Emellett a kontinenstornát és annak évét jelezve az EURO és a 2016 felirat is felkerült rá.

A Beau Jeu-t tavaly november 12-én a francia válogatott világ- és Európa-bajnok középpályása, Zinedine Zidane mutatta be. A gyártó közlése szerint a 2014-es brazíliai világbajnokságon használt Brazuca legjobb tulajdonságait megtartotta, de fejlesztettek a tapadásán és a levegőben repülés közbeni láthatóságán.

Az Eb-n résztvevő nemzeti együttesek november végéig megkapták a labdákat, így a válogatott játékosoknak több mint hat hónapjuk van arra, hogy hozzászokjanak a játékszerhez. A kontinenstornák történetében először külön labda készül majd az egyenes kieséses szakaszra.

A Beau Jeu normál méretű másolata nagyjából 10 ezer, az eredeti labda pedig több mint 30 ezer forintért kapható Magyarországon.

Super Victor

Super Victor lesz az Európa-bajnokság kabalafigurája.

A mosolygós fiúcska a francia válogatott szerelését viseli, illetve a szuperhősök amolyan védjegyének számító köpenyt.

A kabalafigurát már 2014. november 18-án a Marseille-ben rendezett francia–svéd barátságos mérkőzés előtt bemutatták, a nevéről azonban az európai szövetség által kiírt szavazás keretein belül a szurkolóknak kellett dönteniük. A Super Victor név, amely a győzelemre és a fiú szuper erejére utal, a Driblou (25 százalék) és a Goalix (27) verziókat előzte meg a voksoláson, amelyen 107 790 drukker vett részt.

Super Victor a Slavek és Slavko ikerpárt váltja, akik a 2012-es lengyel-ukrán közös rendezésű Eb kabalafigurái voltak.

Franciaország tíz városának egy-egy stadionjában rendezik meg az idei labdarúgó Európa-bajnokság mérkőzéseit. Párizs, Saint-Denis, Lens, Lille, Lyon, Saint-Étienne, Bordeaux, Toulouse, Nice és Marseille lesznek a helyszínek.

Gólbíró is segíti Kassaiékat

A labdarúgó Európa-bajnokságok történetében először gólbíró is segíti majd a franciaországi kontinensviadalon közreműködő 18 játékvezetőt, köztük Kassai Viktort.

Az UEFA áprilisi bejelentése szerint az úgynevezett sólyomszem rendszert használják majd gólvonal-technológiaként a franciaországi viadalon. A brit rendszert a krikettben és a teniszben is alkalmazzák, továbbá a 2014-es brazíliai világbajnokságon is használták már.

Az UEFA januárban jelentette be, hogy alkalmazni fognak gólvonal-technológiát a kontinensviadalon, majd márciusban megerősítette, hogy a májusi Bajnokok Ligája- és Európa Liga-döntőben is bevetik a rendszert, amely segít a játékvezetőknek, illetve az asszisztenseknek, hogy helyesen ítéljék meg, a labda teljes terjedelmével áthaladt-e a gólvonalon.

Az angol és német élvonalban is használt „sólyomszemet” több különböző technológia tesztelése után választották ki. A rendszer lényege, hogy hét kamera figyeli, a labda áthaladt-e a gólvonalon, érvényes találat esetén pedig rezgő jelzéssel figyelmezteti a játékvezetőt.

A technológia bevetése ellenére marad a kontinensviadalokon négy éve debütált ötbírós rendszer, azaz a két oldalvonali mellett két alapvonali asszisztens is segíti a vezetőbíró munkáját. Utóbbiak feladata a tizenhatoson belüli és annak környékén történő események megfigyelése.

– Most, hogy a technológia megfigyeli a gólvonalat, az alapvonali asszisztensek teljes figyelmüket a többi eseményre fordíthatják a tizenhatoson belül, amely a legkritikusabb része a pályának – hangsúlyozta Pierluigi Collina, az UEFA játékvezetői bizottságának olasz vezetője.

Az ötbírós rendszert az UEFA négy éve azért vezette be, mert szerette volna elkerülni az olyan kínos helyzeteket, mint ami a 2010-es világbajnokságon történt, amikor is az angol Frank Lampard lövése után a keresztlécről a gólvonal mögé vágódott le a labda a németek elleni nyolcaddöntőben, a játékvezető ezt azonban nem vette észre, így nem adta meg a gólt.

Csakhogy a 2012-es Eb-n éppen Kassai és egyik asszisztense, Vad II. hibázott hasonló helyzetben: a magyar sípmester a spanyol–olasz rangadó utáni második csoportmeccsén, az ukrán–angolon nem adta meg a hazaiak gólját, noha a labda túljutott a gólvonalon. Emiatt nem kapott több feladatot a torna további részében.

Az UEFA 2015 végén jelölte ki az Eb-n közreműködő 18 játékvezetőt és csapatukat, köztük a 2011-ben Bajnokok Ligája-döntőt dirigáló Kassai Viktort. A magyar bírót az oldalvonalnál Ring György és Tóth Vencel, az alapvonalnál Bognár Tamás és Farkas Ádám segíti. A csapat tartalékja Albert István.

A 2016-os Európa-bajnokságra kijelölt 18 játékvezető:

Martin Atkinson (angol), Felix Brych (német), Cüneyt Cakir (török), Mark Clattenburg (angol), William Collum (skót), Jonas Eriksson (svéd), Ovidiu Hategan (román), Szergej Karaszev (orosz), KASSAI VIKTOR, Pavel Kralovec (cseh), Björn Kuipers (holland), Szymon Marciniak (lengyel), Milorad Mazic (szerb), Svein Moen (norvég), Nicola Rizzoli (olasz), Damir Skomina (szlovén), Clement Turpin (francia), Carlos Velasco Carballo (spanyol)

Az ellenfelekről

A magyar válogatott az F-csoportban Portugáliával, Izlanddal és Ausztriával küzdhet a továbbjutásért. A mieink június 14-én kezdenek az osztrákokkal – Bordeaux-ban –, majd 18-án jön az Izland elleni meccs Marseille-ben, végül pedig a portugálokkal csapnak össze Lyonban, 22-én.

Ausztria

Területe: 83 871 négyzetkilométer

Lakosok száma: 8.222 millió

Főváros: Bécs

Labdarúgó szövetség alapítási éve: 1904

FIFA-világranglista helyezés: 11.

Mezszín: piros-fehér

Út az Eb-ig: a selejtezősorozat G csoportjának első helyezettjeként jutott ki.

Korábbi Eb-részvétel: 1 (2008)

Legnagyobb sikerek: világbajnoki bronzérmes (1954), Eb-csoportkör (2008)

Szövetségi kapitány: Marcel Koller (svájci, 2011 novembere óta)

MAGYARORSZÁG

Területe: 93 030 négyzetkilométer

Lakosok száma: 9.938 millió

Főváros: Budapest

Labdarúgó szövetség alapítási éve: 1901

FIFA-világranglista helyezés: 18.

Mezszín: piros-fehér

Út az Eb-ig: a selejtezősorozat F csoportjának harmadik helyezettjeként pótselejtezőn jutott ki.

Korábbi Eb-részvétel: 2 (1964, 1972)

Legnagyobb sikerek: világbajnoki ezüstérmes (1938, 1954), Európa-bajnoki bronzérmes (1964), olimpiai bajnok (1952, 1964, 1968), olimpiai ezüstérmes (1972), olimpiai bronzérmes (1960)

Szövetségi kapitány: Bernd Storck (német, 2015 júliusa óta)

Portugália

Területe: 92 470 négyzetkilométer

Lakosok száma: 10.814 millió

Főváros: Lisszabon

Labdarúgó szövetség alapítási éve: 1914

FIFA-világranglista helyezés: 8.

Mezszín: bordó-zöld

Út az Eb-ig: a selejtezősorozat I csoportjának első helyezettjeként jutott ki.

Korábbi Eb-részvétel: 6 (1984, 1996, 2000, 2004, 2008, 2012)

Legnagyobb sikerek: világbajnoki bronzérmes (1966), Európa-bajnoki ezüstérmes (2004)

Szövetségi kapitány: Fernando Santos (2014 szeptembere óta)

Izland

Területe: 102 775 négyzetkilométer

Lakosok száma: 333 ezer

Főváros: Reykjavík

Labdarúgó szövetség alapítási éve: 1947

FIFA-világranglista helyezés: 35.

Mezszín: kék-fehér

Út az Eb-ig: a selejtezősorozat A csoportjának második helyezettjeként jutott ki.

Korábbi Eb-részvétel: újonc

Legnagyobb siker: kijutott a 2016-os Eb-re

Szövetségi kapitányok: Lars Lagerbäck (svéd, 2011 októbere óta) és Heimir Hallgrímsson (2013 novembere óta)

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Rangado.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.