Priskin Tamás sajnálatos sérülése miatt akár új helyzet is előállhat a magyar válogatottban támadóposzton, közvetlenül az Európa-bajnokság előtt. Bernd Storck rendszerében mostanra nagyjából kialakult, melyik támadó milyen felállásnál, milyen helyzetben használható: arra voltunk kíváncsiak, korábbi válogatott csatárok hogyan látják a helyzetet. Jó-e az egycenteres felállás, kell-e helyet találni Nikolics Nemanjának, szóba jöhet-e a mostani ötösfogaton (Priskin, Nikolics, Szalai, Böde, Németh) más támadó is. Eltérő válaszokat kaptunk, de a német kapitány elképzeléseivel alapvetően senki nem vitatkozott.
Szokolai: hol van Böde?
– Nikolicsot a Videotonban és most a Legiában maximálisan ki tudják szolgálni, neki kell egy csapat a háta mögé, ez látszik – jelentette ki Szokolai László, a Fradi egykori csatára, aki vállalt elfogultsága miatt egy ponton biztosan nem ért egyet Bernd Storck hierarchiájával.
– Amit nagyon nem értek: Böde Dániel a hátán viszi a Ferencvárost, ő lesz Magyarország gólkirálya, Feröer ellen két csodálatos gólt lőtt. Ehhez képest a negyedik számú center. Az mindig a kapitány dolga persze, hogyan alakítja a csapat játékát, melyik stílus illik jobban a csatárokhoz. de úgy gondolom, hogy a magyar gólkirálynak mindenképpen az elsők között kellene lennie. Szalai Ádám annak idején az utánpótlásban a játékosom volt, ezért nem akarok róla rosszat mondani – de attól, hogy valaki a Bundesligában peremember, nem lehetne egy magyar góllövőlistát vezető center előtt a nemzeti csapatban. Főleg az Üllői úton játszott meccseken favorizáltam volna Bödét. Ne kérdezze, melyik a jobb játékos, mert ezt nem tisztem eldönteni, de a Fradi-pályán biztosan őt játszattam volna többet.
Dajka: nagy kár volt Katarért
– A világban nagyon sok csapat, nálunk nagyobbak is csak egy előretolt ékkel játszanak, 4-2-3-1-ben. Nem azon az egy centeren múlik, milyen a támadójáték, hanem például a középpályán – elemez Dajka László, a Honvéd egykori, remekül fejelő centere, aki alapvetően egyetért a Storck által kiválasztottak favorizálásával, bár van egy „szívfájdalma”…
– Ami a mi csatárainkat illeti, jelen pillanatban ebbe a csatárkínálatba belenyúlni nem biztos, hogy jó lenne, és kellene. Nikolics Nemanja az egyetlen közülük, akit a leshatáron kell játszatni, mert ott lesznek helyzetei. Amikor behozta a kapitány a horvátok ellen, azt hittem, átállunk 4-4-2-re, de bal oldalra állította a kapitány: nem mozgott rosszul, de összességében nem ez az ő posztja. Priskin jó formában volt, rugdosta a gólokat Szlovákiában, Szalai Ádám viszont keveset játszik. Ami nekem kicsit furcsa és nem örülök neki, az Németh Krisztián klubváltása. Amerikában megtanult küzdeni is, mert futballozni mindig is tudott. Most viszont elment Katarba, én pedig már most, a horvátok ellen sem láttam benne a dinamikát. Összefoglalva, úgy gondolom, a mostani kerettag csatároknál jobbat nem nagyon találunk – hogy még egy picit jobbak legyünk, mindenkit ott kell játszatni, ahol a legjobb teljesítményre képes. És azoknak kell előnyt élvezniük, akik a klubjukban rendszeresen játékban vannak.
Kiprich: esetleg lehetne kettővel is…?
– A támadófoci híveként én mindenképpen két csatárral játszatnám a válogatottat, de Storck másban gondolkodik, ez az ő döntése – mondja a kérdésről Kiprich József, a Tatabánya legendás támadója. – Talán az Eb előtt érdemes lenne kipróbálni egy másik szerkezetet, bár amit a német kapitány összerakott, az működőképes és a biztonságibb játékhoz jobban illik. A két center közül Böde egyértelműen egy befejezőcsatár, akit felborítani sem lehet, mellé szélsők kellenek. Szalai is inkább ilyen alkat, viszont a passzjátékban és a védekezésben is hasznosabb. Nikolicsnak más a szerepe a klubjában, mint a válogatottban, de megnézném például Bödével együtt. Lehet, hogy nagyon veszélyes duót alkotnának. De összességében azt gondolom, ennél az öt csatárnál több nem kell és nem tudnék olyat mondani, aki biztosan jobb lenne. Más kérdés, hogy ha Priskin valóban kidőlt, sikerül-e pótolni valakivel.