Vasárnap délután, 75 éves korában meghalt Verebes József, a Rába ETO legendás aranycsapatának vezetőedzője, a magyar válogatott egykori szövetségi kapitánya – tudta meg a családtól a kisalfold.hu.
Verebes 1941. március 23-n született Budapesten, vagyis éppen tíz nap múlva lett volna 75 éves.
A IX. kerületben, Ferencváros egyik legszegényebb részén nőtt fel, ahol fiatal társaival a foci volt az egyetlen szórakozásuk. Együtt játszott Farkas Jánossal és Sipos Ferenccel, akik később híres válogatott labdarúgók lettek. 1952-ben ő is a Bp. Kinizsi (vagyis az FTC) igazolt labdarúgója lett. 1961-ben három mérkőzésen az élvonalban is szerepelt.
A Fradiban kezdett játszani
1962-ben elhagyta a Ferencvárost és egy idényt az Oroszlányi Bányászban játszott,majd ismét a fővárosba igazolt. 1964-ig a BVSC labdarúgója volt, 1965-ös és 1966-os idényben a Ganz-Mávag, 1967 és 1970 között a Budafoki MTE csapatában szerepelt. Az aktív labdarúgást a Középítők csapatában fejezte be 1971-ben.
Visszavonulása után először a budapesti 43. sz. Állami Építőipari Vállalat sportszervezője lett. 1978-ban a Testnevelési Főiskolán edzői oklevelet szerzett labdarúgó szakedzőként. 1977 és 1978 között az MLSZ játékvezető-edzője volt. 1978–1979-ben a másodosztály Kecskeméti SC vezetőedzőjeként dolgozott. Egy rövid sülysápi edzői munka után a Videoton vezetőedzője lett.
1981-ben a Rába ETO szerződtette és az itt töltött öt esztendő pályafutásának legsikeresebb időszakává vált. Első két idényben bajnokok, majd kétszer másodikok, végül harmadikok lettek a bajnokságban. 1982-ben 19 év után lett újra vidéki győztes az NB I-ben és először neki sikerült azt egyszer megvédenie is. Ebben az esztendőben az év edzője lett, Győrben pedig Pro Urbe-díjjal jutalmazták tevékenykedését.
A győri aranyévek, majd az MTK
1986-ban átcsábították az akkoriban általában a kiesés ellen küzdő MTK-VM-hez. Itt is sikerült véghez vinnie a győri bravúrt és első idényében, 29 év után újra bajnoki címet szerzett a kék-fehér csapattal. E két páratlan sikerből ered edzői beceneve: Mágus. 1987-ben mesteredzői címet kapott.
Eközben 1987 januárjától augusztusig a magyar válogatott szövetségi kapitánya is volt négy mérkőzésen.
Az 1988–1989-es idényben a kék-fehérekkel bronzérmesek lettek a bajnokságban. A következő idényben úgy lettek ezüstérmesek, hogy már az utolsó előtti fordulóban is megszerezhették volna a bajnoki címet, amit végül az utolsó körben az Újpesti Dózsa nyert meg jobb gólkülönbséggel.
1992-ben Kispestre szerződött, ahol nyolc mérkőzésen irányította a csapatot, de idő előtt távozni kényszerült, majd a csapat a finn Martti Kuusela vezetésével bajnok lett. 1993 szeptembere és 1994 júniusa között ismét szövetségi kapitány volt, tíz mérkőzésen. Ugyanebben az időben ismét Győrben dolgozott az ETO-nál, szerényebb eredményekkel, mint korábban: ötödik lett a csapat a bajnokságban. 1996 tavaszán néhány mérkőzés erejéig a Vasas edzője volt. 1998–1999-ben ismét a Videoton trénere lett.
Pesti kis csapatok
2001-ben UEFA A-diplomát szerzett, majd Magyarországon az elsők között tette le a pro licencet is. 2005-ben a megyei másodosztályban szereplő Diósd szakmai igazgatója lett, majd az Újbuda-Lágymányosi TC-nél, illetve a Vác-Újbuda LTC-nél tevékenykedett.
2009 áprilisában a Nagytétény-Erőmű SE BLSZ I-es csapatához került szakmai tanácsadóként, majd vezetőedzőként.
2007. augusztus 20-án a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (polgári tagozat) kitüntetésben részesült.
A Kisalföld című napilap éppen a pénteki számában közölt vele egy interjút, amiben leírták, hogy Verebes nagyon beteg, és az állapota egyre romlik. Sokak szerint óriási lelki fájdalmat okozott neki az, ami az ETO-val tavaly történt: a klub a harmadosztályba zuhant, miután tulajdonosa csődhelyzetbe került.
A Mágust súlyos tüdőbetegség támadta meg, vészesen lefogyott. Alvászavar, szellemi-mentális fáradtság és hangulatingadozás kínozta…
