Minden futballbarát találgat, reménykedik, elképzeli a legjobb és legrosszabb beosztásokat, amiket a magyar válogatott kaphat a 2016-os Európa-bajnokságon. Nemzeti együttesünkkel kapcsolatosan utoljára harminc éve, a mexikói világbajnokság sorsolása előtt mehetett az össznépi kívánságműsor. A Rangadó.hu sem akar kimaradni a játékból, állandó szerzőink és szerkesztőink elmondják, kiket, és miért pont őket szeretnék ellenfélnek. Van, aki a továbbjutási esélyek, és van, aki a „ha már ott vagyunk, játsszunk a legjobbakkal” elv mentén kívánt. Íme, a vélemények:
Spanyolország, Horvátország, Magyarország, Albánia (Vári Tamás)
Én úgy vagyok kicsit vele, mint amikor a jégkorong-válogatottunk először jutott fel az A-csoportba: mivel elég valószínű, hogy a hosszú menetelésről felesleges álmodozni, inkább lássuk minél jobb csapatok ellen a mieinket, arra a világ is jobban odafigyel. Persze, azért nem lenne rossz pontot szerezni sem. A spanyolok ellen játszani igazi rangot jelent. A horvátok játékát is szeretem és szerintem jobban járhatunk velük, mint az osztrákokkal. Albániát pedig le tudnánk győzni és akármi lenne a továbbiakban, mégiscsak jó lenne sikerélménnyel is végezni egy világversenyen, ha már ott vagyunk.
Németország, Ukrajna, Magyarország, Észak-Írország (Riba Gyula)
Személy szerint bízom a továbbjutásban, és abban is, hogy nem feltétlenül számolgatva lesz lehetőségünk továbblépni – a „legjobb harmadikas játék”-ból elég volt a selejtezők alatt. Egy lényegesen jobb játékerőt képviselő válogatott szinte biztos, hogy lesz a csoportunkban. Ha lehetne választani, akkor az legyen a német. A második és a negyedik kalapból olyan csapatokat várok viszont ellenfélnek, akik ellen bátor játékkal akár a győzelemre is lehet esélyünk. Talán az ukrán ilyen a második kalapból, illetve el nem hiszem, hogy háromból egyszer nem tudjuk megverni az északíreket… így őket szeretném még ellenfélnek.
Franciaország, Ukrajna, Magyarország, Észak-Írország (Herczeg István)
Szerintem a magyar társadalom labdarúgást szeretői között két fajta, markáns vélemény fogalmazódhat meg: egyik alapgondolat szerint minden meccs ajándék, ha már kijutottunk, és lényegtelen, hogy kiket kapunk. A másik szerint pedig igenis van esély a továbbjutásra, akár három “csúnya” meccsel is. Én utóbbi csoportba tartozom. Az első kalapból egy válogatottnál lehetünk jobbak egy nagyon fontos összetevőben, ez pedig Franciaország, és a csapategység. Az ismert okok miatt talán megrendült egymásban a bizalmuk, és a nyomás is rajtuk van, hogy hazai közönség előtt kell bizonyítaniuk. A kettes kalapból több alternatíva is van: a horvátok fejben nagyon erősek, az osztrákok pedig hasonlóan hozzánk nem sztárokban gondolkodnak, hanem csapatban. Ukrajna lehet talán a legkellemesebb, bár ők sem jelentenek egy leányálmot. A végén pedig Albániát nemrégiben még Pintér Attilával gyűrtük le, de a magyar virtus inkább Észak-Írországot kívánja, hogy végre legyőzhessük őket.
Franciaország, Oroszország, Magyarország, Albánia (Pál T. Gábor)
Nem értek egyet azokkal, akik szerint pofozógép lesz a magyar válogatott. Célfutballal, akár a csoportból is tovább lehet jutni. Ez persze a sorsolástól függ. Az első kalapból Franciaországot szeretném. Lehet meglepő, de a házigazdáknál szerintem nagyon sok a gond, nem vagyok benne biztos, hogy a tornáig rendezik a soraikat. Oroszország lenne jó a második kalapból. Talán ők a legmotiválatlanabbak ebből a hatosból. A negyedik ellenfelünk Albánia lenne. Szerintem ők az Eb leggyengébb csapata.
Németország, Olaszország, Magyarország, Törökország (S.T.R.)
Ha harc, hát legyen harc! Jöjjön, aminek jönnie kell!
Franciaország, Oroszország, Magyarország, Észak-Írország (M. Bertalan)
Mivel a házigazda ellenfeleire mindig nagyobb figyelem összpontosul, ezért szerintem jó lenne a franciákkal találkozni az első kalapból. A második kalapból úgy érzem, hogy Oroszország lenne a legmegfelelőbb a lehetséges válogatottak közül. Az orosz foci egy ideje megrekedt egy szinten, klubszinten még valamennyire jelen vannak az európai labdarúgásban, de nem az orosz játékosok miatt, egy egygólos meccsen szerintem elcsíphetjük őket. A negyedik kalapból csakis Észak-Írország jöhet szóba, kettőzött erővel vágnánk vissza nekik.
Portugália, Svájc, Magyarország, Észak-Írország (Guber Péter)
Senki sem szeretné, ha a várva várt Eb-kaland csúfosan érne véget, ezért hiába hangzik csábítóan egy német-magyar, azt gondolom, előnyösebb lenne elkerülni azokat a válogatottakat, amelyek nagy kiütésekre is képesek. Portugália minden selejtezőjét egyetlen góllal nyerte, ők ideálisak lehetnek. Egy gól meg ugye nem gól, akár pontot is csíphetnénk. A második kalapból Svájc ellen látok halovány esélyeket felcsillanni, ritkán játszanak egyértelmű meccseket. A negyedik kalapból Albániát érdemes elkerülni, hiszen a Pintér Attila-féle válogatott egygólos győzelme a vérszegény barátságos meccsen tavaly júniusban újra elhitette mindenkivel, hogy gyengék, pedig nem így van. Az észak-írek semmivel nem jobbak nálunk, ellenük nem túlzott optimizmus győzelmet várni!
Anglia, Horvátország, Magyarország, Albánia (Széplaki Kálmán)
Azért ezt a három csapatot írtam, mert kalaponként ezeket tartom a legkevésbé erős ellenfélnek. Mást nem nagyon tudok ehhez hozzáfűzni.
