1950. június 29-én a brazíliai Belo Horizonte-i Estádio Independénciában a labdarúgó-világbajnokságok talán legnagyobb meglepetésének lehettek szemtanúi: az amatőrökből álló Egyesült Államok csapata 1-0-ra legyőzte Angliát.
Az addigi világbajnokságokat kihagyó angol csapatot akár az aranyéremre is esélyesnek tartották, a fogadóirodák három az egyhez adták a végső sikerét. Az optimizmust az eredmények alátámasztották: a csapat a háború után lejátszott 29 meccséből a világbajnokság kezdetéig 22-t megnyert, három döntetlen mellett csupán négyszer kapott ki.
Az első meccsen 2-0-ra verte Chilét, és a csapattagok, valamint a vezetők úgy gondolták, hogy könnyű dolguk lesz az amerikaiak ellen. Mi másra is számíthattak: az ellenfél teljesen amatőr kerettel érkezett, a 18 labdarúgó közül egy sem akadt, aki legalább tíz meccsen játszott volna a nemzeti csapatban, nyolcan pedig abszolút újoncnak számítottak.
📆 #OTD in 1950:
🇺🇸 USA 1 – 0 ENG 🏴
Joe Gaetjens’ lone goal lifts the #USMNT to victory over England at the 1950 @FIFAWorldCup in Brazil. pic.twitter.com/z9xQKLF3sz
— U.S. Soccer Men’s National Team (@USMNT) June 29, 2022
A futballisták között akadt postás, malomgyári munkás, halottaskocsi-sofőr, szövőszékszerelő, tejesember, tanár, illetve egy olyan részmunkaidős mosogatófiú, Joe Gaetjens is, aki az egyetemi tandíjára gyűjtött, és aki – két másik társával együtt – haiti születésűként még amerikai állampolgársággal sem rendelkezett. De akkoriban a vb-szerepléshez az is elég volt, hogy megígérték, hogy előbb-utóbb amerikaiak lennének…
Az amerikai szövetségi kapitány, Bill Jeffrey úgy jellemezte az erőviszonyokat, hogy kijelentette, játékosai úgy mennek a meccsre, mint a vágóhídra küldött birkák, míg az angol Daily Express azt írta, hogy
igazságos lenne 2-3 gólos előnyt biztosítani az USA-nak a mérkőzés kezdete előtt.
Az angolok úgy döntöttek, hogy legnagyobb sztárjukat, Stanley Matthewst nem is játszatják, hadd pihenje ki kisebb sérülését.
Ezek után Anglia gyorsan el is dönthette volna a csatát, hiszen az első 12 percben hat kapura lövéssel és két kapufával nyitottak, gólt azonban az Egyesült Államok szerzett: a 38. percben Gaetjens talált be fejjel.
A brazil közönség, amely a meccs kezdetén még mindössze tízezer embert tett ki, ám a rádióközvetítést hallgatva az idő múlásával kezdte megtölteni a stadiont, és hevesen szurkoltak az amerikaiaknak. Számukra az lett volna az ideális, ha a brazil válogatott egyik nagy riválisa korán elvérzik.
Így is történt, az angolok képtelenek voltak gólt szerezni, és végül az 1-0-s vereség (no meg a három nappal későbbi, spanyolok elleni 1-0-s zakó) azt jelentette, elbúcsúzhattak a nagy álmoktól.
Há 75 anos acontecia a pra muitos maior zebra da história das Copas, no Independência em Belo Horizonte com uma seleção amadora os Estados Unidos derrotaram a Inglaterra por 1×0, o gol da vitória foi de um Haitiano que trabalhava como lavador de pratos Joe Gaetjens. pic.twitter.com/ANzeGBLXYc
— Don Ramón (@Donramonfc1) June 29, 2025
Ami a történelmi gól szerzőjét illeti, Joe Gaetjens a vébé után Európába költözött, két évig Franciaországban játszott, majd visszatért Haitire, ahol tragikus vég várt rá.
Gazdag családja, a vérszomjas diktátor, François „Papa Doc” Duvalier célpontjává vált. Ugyan a rokonok nagy része elmenekültek az országból, Joe maradt és ez lett a veszte. A titkosrendőrség letartóztatta és a brutalitásáról híres Fort Dimanche nevű börtönbe vitte, és a feltételezések szerint még abban a hónapban meggyilkolta.
A holttestét sohasem találták meg.
