Ha „Öt biztos jele annak, hogy nagy bajban van a focicsapatod” címmel írnánk egy cikket, akkor az ötből az egyik jel az lenne, hogy a vezetőség megkeresi a nagybetűs, sziklakemény Harcost, aki majd rendet tesz az öltözőben és gatyába rázza a társaságot.
Márpedig Gennaro Gattuso a „grinta”, azaz a megalkuvás nélküli, bátor küzdelem felkent apostola, az emberi formába öntött akaraterő, a szakállas, acsargó őserő, aki elmegy a falig, sőt, átrohan a falon is, ha kell.
Ettől még Gennaro Gattuso nem feltétlenül jó edző.
Az azúrkékek a világbajnoki selejtezőcsoportjuk harmadik helyén állnak, miután súlyos, 3–0-s vereséget szenvedtek Norvégiában, majd 2–0-ra legyőzték Moldovát. Az oslói megaláztatás következménye menesztés lett: a szövetség elnöke, Gabriele Gravina kirúgta Luciano Spallettit (sokak szerint ezt már a pocsékul sikerült 2024-es Eb után megtehette volna, illetve magát is nyugodtan eltávolíthatná). Spalletti különös módon maga jelentette be, hogy menesztették, majd a Moldova elleni, Reggio Emilia-i mérkőzésen még a kispadon ülhetett, de aztán át kellett adnia helyét az utódjának.
A csoportelsőségről valószínűleg le kell mondaniuk az olaszoknak – Norvégia eddigi négy selejtezője mindegyikét megnyerte, hátralevő négy találkozójából hármat hazai pályán játszik, és gólkülönbsége is kiemelkedően jó –, Izrael megelőzésével viszont a pótselejtezőt érő második hely még reálisan elérhető. A playoff már más kérdés: a legutóbbi két vb-selejtezősorozat e fázisában bukott el az olasz válogatott, az egymást követő harmadik kudarc pedig futballtörténelmi gyalázat lenne.
Tegyük hozzá: Spalletti menesztésének időzítése egészen pocsékra sikeredett. A tar mester valódi nehézsúlyúnak számított a – bevallottan nem túl erős – szövetségi kapitányi mezőnyben, de látványosan nem illettek az elképzelései a válogatott futball realitásához. Az oslói zakó után senki sem csodálkozott a menesztésén, de az rendkívül suta időpontban jött. Az edzőkeringő ugyanis az idényzárást követő hetekben csúcsfokozaton pörög, így potenciális célpontok sora tűnt el az olaszok szeme elől.
Az Internazionale kispadjáról a vesztes BL-döntő után távozó Simone Inzaghi aláírt a szaúdi al-Hilalhoz, Carlo Ancelotti a brazilokhoz, Massimiliano Allegri a Milanhoz, Gian Piero Gasperini az AS Romához, Stefano Pioli meg a Fiorentinához. Az olasz futball egyik legnagyobb tűzoltója, az AS Románál 2024/25-ben remeklő Claudio Ranieri 73 esztendősen már nem akart újra a kispadra ülni, hiába volt Gravina fő jelöltje.
„Köszönettel tartozom Gravina elnök úrnak, hogy felajánlotta ezt a lehetőséget. Nagy megtiszteltetés, de gondolkodtam, és inkább maradok a Románál az új feladatkörömben” – kommentált Ranieri, aki igazgatóként folytatja szeretett klubcsapatánál.
