Nem kell messzire menni, a szomszédban is követendő példát mutatnak az NB I-nek

Az UEFA 2021-ben kimondottan azzal a céllal indította el a Konferencia Ligát, hogy a Bajnokok Ligájából teljesen, de az Európa Liga legjobb 16 csapata közül is egyre inkább kiszoruló, így a klubfutball hierarchiájában lecsúszó országok szereplői is játéklehetőséghez jussanak Európában, illetve a – három sorozatot egybevéve – milliárdos televíziós közvetítési jogdíjakból friss forráshoz jussanak.

A 2024–25-ös kiírásban Közép- és Kelet-Európából tizenegy klub:

• a moldovai Petrocub Hincesti,
• a fehérorosz Dinamo Minszk,
• az örmény Noah,
• a kazah Asztana,
• a cseh Mlada Boleslav,
• a szerb Topolya,
• a szlovén Celje és Ljubljana,
• a bosnyák Banja Luka
• és a lengyel Legia Warszava, illetve a Jagellonia

jutott be a KL ligaszakaszába, vagyis a legjobb 36 csapat közé. A Celje és a két lengyel klub nem elégedett meg ennyivel: egészen a negyeddöntőig meneteltek, bár a négy közé jutás már földöntúli bravúr lenne részükről.

Tavaly a cseh Plzen került be a nyolc közé, a lengyel Lech Poznan 2023-ban járt ebben a magasságban, míg a cseh Slavia Praha az első kiírás végén, 2022 áprilisában kapott ki nagy csatában a negyeddöntőben a holland Feyenoordtól.

Miközben a Konferencia Ligában alanyi jogon érintett NB I-es csapatok az elmúlt négy kiírás mindegyikén már a selejtezők során elvéreztek (a Ferencváros másfél éve a BL-selejtezőből liftezett le a Konferencia Ligába), a térség és a kelet-európai régió csapatai szabad szemmel is jól láthatóan igyekeznek kihasználni a harmadik számú európai sorozat adta lehetőséget.

Kevesebb működési bevételből hoznak ki többet

A futballklubok eredményességi rangsorában meghatározó tényező az elkölthető pénz nagysága. Minél több euród van, annál többet fordíthatsz az eredményességedet meghatározó keretminőségre és -mélységre, de többet fordíthatsz saját nevelésű játékosok képzésére is. Az adott nemzeti bajnokságba áramló forrás összege pedig általában – egy-két kirívó kivételtől eltekintve – kézen fogva jár az ország méretével, annak gazdasági erejével.

Ezeket a futballgazdasági alapvetéseket támasztja alá részben az MLSZ tavaly ősszel kiadott Professzionális futballkörkép című összegzése, amelyben az olvasható, hogy a 2022-es pénzügyi évben Európa 55 futballbajnokságának éves működési bevételi ranglistáját Anglia vezette, a Premier League-et a top5 bajnokság további nemzetei követték, míg Magyarország a 18.,  Lengyelország a 19., Csehország a 22., és Szlovénia a 36. volt.