Miközben az RTL a 2000-es évek elején még magyar bajnokikat és Forma-1-et sugárzott, ökölvívógálákat közvetített, az elmúlt két évtizedben úgy tűnt, a csatorna jól elvan élő sportesemények, sőt sporthírek nélkül is. Miért vált hirtelen fontossá a sport, azon belül a Bajnokok Ligája?
Szabó Balázs: Azért 2021-től már rendelkeztünk az Európa Liga B-csomaggal, ami azóta is nálunk van. 2022 novemberében indítottuk el az RTL+-t, ami egy rendkívül fiatal, befektetési fázisban lévő termék. Erre a platformra azóta folyamatosan gyártunk saját, exkluzív tartalmakat. De ezek önmagukban nem elegendőek. Mert aki erre a mezsgyére lép, az a globális világ streamingszolgáltatóival, a Netflixszel, az Amazonnal, a Disney+-szal, a Discoveryvel versenyzik. E globális szereplők ismeretében minden felhasználó számára jól érzékelhető folyamat, hogy az élő sportesemények a streaming szempontjából kifejezetten keresettek, és meg is élnek ezeken a felületeken. Egy olyan, teljesen újonnan induló szolgáltatás számára, mint az RTL+ a BL óriási lehetőségeket rejt magában. Ezért szereztük meg az Európa Liga mellé 2023-ban az UEFA Bajnokok Ligája A-csomagot az A- és a B-csomag digitális jogaival együtt.
Mik az első tapasztalatok, hogyan hatott a csúcsfoci az RTL+ előfizetői bázisára?
Szabó Balázs: Mielőtt 2023-ban megpályáztuk a jogot, elég sok kutatást elvégeztünk, és prognosztizáltunk egy várható előfizetői számot az üzleti tervben. Számos információ mellett három meghatározó adatra fókuszáltunk: a korábbi években hány lineáris nézője volt egy-egy BL-meccsnek, egy teljes szezont mennyien néztek végig, továbbá milyen korú, összetételű közönséget vonzott. Látványosan kiderült számunkra, hogy az adott lineáris csatorna BL-közvetítéseire olyan fiatalabb nézők is bekapcsolódtak, akik egyébként már rég elfordultak a hagyományos televíziózástól. Azzal a várakozással indultunk neki a folyamatnak, hogy biztosan lesz egyfajta ellenállás, de már az elején el tudunk érni egy megfelelő előfizetői számot, ami a későbbiekben organikusan emelkedni fog.
És lesznek olyan mérföldkövek – mint amilyen például november végén a Liverpool-Real Madrid rangadó volt az alapszakaszban, vagy a Manchester City-Real Madrid egyenes kieséses párharc lett –, amikor hirtelen megugrik majd az előfizetők száma.
Ezek a várakozásaink maradéktalanul teljesültek, aminek nagyon örülünk. Egyébként a Szoboszlai Dominik plusz Liverpool-hatás miatt a prognózisunknál jobb eredmények születtek. Vannak bizonyos csapatok, amelyeknek a rajongói még az átlagosnál is nagyobb hajlandóságot mutatnak a streaming-előfizetésre.
Melyek ezek?
Szabó Balázs: Például a Real Madrid, a Manchester City, a Barcelona, a Bayern München és a Liverpool.
Hány új előfizetőt hozott a BL?
Szabó Balázs: Azt lehet biztosan állítani, hogy egy-egy mérkőzésnap nézőszáma közel megegyezik a korábbi lineáris nézőszámmal.
Ez mit jelent pontosan?
Szabó Balázs: A kutatásaink alapján az derült ki, hogy az MTVA-nál az egyenes kieséses szakaszban átlagosan több mint 200 ezren néztek egy-egy meccset. Nem kommunikálhatunk pontos előfizetői számot, de azt megerősíthetem, hogy azokat az elvárásokat, amelyeket a lineáris nézőszámok kutatása alapján fogalmaztunk meg, már a nyolcaddöntők előtt teljesítettük, és az egyenes kieséses szakaszban további emelkedést tapasztalunk.
Említette a Szoboszlai Dominik-hatást. Az RB Leipzig – ami egy szintén magyar érdekeltségű csapat – gyengébb szereplése, korai kiesése mennyit rontott, illetve mondjuk jövőre egy sikeresebb évad mennyit emelhet az előfizetői számon?
Zelenyánszky Balázs: Próbálok úgy fogalmazni, hogy ne sértsek meg senkit. Gulácsi Péter és Willi Orban természetesen vonzza a magyar nézőket, de abban a pillanatban, amint kiestek – és idén az ötödik forduló után már nem maradt esélyük a folytatásra –, a Lipcse meccsei már szinte alig vonzottak nézőt.
Azt kell mondjam, a két magyar válogatott labdarúgó együtt sem akkora nézőmágnes, mint Szoboszlai Dominik és a Liverpool. E kettő együtt ellenállhatatlan kombót alkot.
Az ezek szerint a várakozást meghaladó előfizetői számok örömébe vegyült némi üröm is. A Media 1 január végén arról számolt be, hogy többen félreérthetőnek tartják az RTL+ kommunikációját, amely alapján azt gondolták, hogy az összes BL-meccs élőben lesz nézhető a havi 2990 forintos streaming-előfizetéssel. Ennek okán vizsgálatot indított a Gazdasági Versenyhivatal. Mi történt pontosan, kik és mely meccsek kapcsán reklamáltak?
Zelenyánszky Balázs: Az UEFA Bajnokok Ligája közvetítési jogainak elnyerése óta konzekvensen kommunikáltuk a 192-es meccsszámot. Ez a meccsszám azt is jelenti, hogy ilyen mennyiségben a magyar szurkolók soha nem követhették még a Bajnokok Ligáját. Minimális azon mérkőzések száma, amik kimaradnak a közvetítésből, amíg korábban ez az arány pont fordítva volt. Vagyis a meccskínálat szempontjából a focikedvelő nézők a nyertesei az RTL közvetítéseinek és a streamingtechnológiának. A ligaszakasz utolsó meccsnapján tizennyolc meccset bonyolítottak egyszerre, egy időben. Ebből adtunk hét meccset élőben, nemsokkal később hármat felvételről, majd a további nyolcat is elérhetővé tettük. Valójában két szurkolói csoport, a Milané (Dinamo Zagreb-AC Milan 2-1) és az Interé (Inter-Monaco 3-0) nehezményezte, hogy a kezdési időponthoz képest csak néhány órával később, felvételről láthatták a mérkőzést. Tőlük érkezett visszajelzés az RTL+ ügyfélszolgálatára, mindössze néhány tucat. Ez a szám az RTL általános ügyfélszolgálati statisztikájához képest nem kiugró adat.
Miért nem lehetett mind a 18 meccset élőben megnézni, pontosabban, mint a korábbi fordulókban és azóta is, nézői szimpátia alapján választani közülük?
