Az Aranylabda-szavazásra mindenki úgy tekint, mint egy szakmai díj odaítélésére, annak ellenére, hogy az előző évtizedek, és különösen a 2010-től kezdődő időszak, ennek permanens cáfolata. Nehezen tagadható, hogy a Messi–Ronaldo dualista rendszer illogikus agyhomályosításának klasszisok sora esett áldozatául, aminek oka a szavazási rendszerbe beemelt szövetségi és csapatkapitányok jelentős részének érzelmi alapú döntéshozatala lehetett.
A mostani díjazottak legalább a 2023/24-es szezonban mutatott teljesítményük alapján is képbe kerülhettek, és nem csak a sikerük érdekében indított kampány ereje vagy az amúgy is rendelkezésükre álló PR-gépezet repítette őket a csúcsra, vagy annak közelébe.
Ha csak azt vesszük, hogy klubcsapatában kik játszanak mellette, akik az előző években megkaphatták volna, és nem jött össze nekik, vagy ha azt, hogy a spanyol válogatott középpályások előző generációjában kik maradtak le a díjról, meglepődhetünk. De Bruyne, Haaland, Bernardo Silva, Xavi, Iniesta, Busquets nem maradnak, maradtak el tőle képességekben, és volt is hasonlóan jó szezonjuk, mégsem részesültek a kegyben.
Rodri nevét, némiképp váratlanul, közvetlenül az Eb előtt kezdte el harsogni a média, mint a díjra esélyesét, miközben akkor ennek semmilyen szakmai alapja nem volt. Ezt bizonyítja, hogy a Premier League Év játékosa-díj 8 jelöltje közé sem került be, de a Guardian listáján sem szerepelt, és a Goal.com-nál is csak a 8. helyre tették.
Miközben manchesteri csapattársai közül Haaland és Foden közül jelölt, utóbbi pedig a díjazott volt. Hogy ez hogyan fordult át oda, hogy a szakértők az Eb alatt és után már úgy beszéltek Rodriról, mint a City egyértelmű és kétségtelen kulcsjátékosáról, aki a játék alfája és ómegája, azt minden ilyen megszólalónak saját magában kell kikutatnia.
Ekkor a zászló Vinícius Júniornak állt. De ez sem olyan egyszerű, mint leírni az iménti megállapítást, mert, ha valaki figyelt, akkor érzékelhette, hogy milyen „jelölési kísérletek” zajlottak a szezon közben a Real Madrid berkein belül. Eleve a szezont Bellingham kezdte csúcsformában, és termelte a gólokat mérhetetlen mennyiségben.
