Hiába borította ki a drukkereket a Klopp–Red Bull frigy, ettől még mindenkinek jó lehet

„A szív fölött elhelyezett klubcímer energikus megcsapkodása – ez Klopp egyik védjegye – mostantól, legalábbis a dortmundi szurkolók előtt, udvarias középső ujjas bemutatásnak számít.

Jürgen Klopp sosem szerette a futballt. Jürgen Klopp egyszerűen egy remek szövegű ember, egy marketingprofi, aki tudja, hogyan adja el magát.

Most megmutatta az igazi arcát – azt az arcot, melyet remélhetőleg nem látunk Dortmundban a közeljövőben.”

Ha a fenti idézetből – mely a Borussia Dortmund szurkolói oldalának és fanzine-jának, a Schwatzgelb.de-nek a jegyzetéből származik – indulunk ki, akkor levonhatjuk azt a következtetést, hogy a BVB drukkereinek egy részét igen érzékenyen érintette a tény: „Kloppo” fogta magát, és aláírt egy hosszú távú szerződést a Red Bull futballrészlegével, 2025. január elsejétől az egész klubhálózat főnöke, globális stratégiai és szakmai vezetője lesz. De a tréner egy másik korábbi csapata, a Mainz szurkolói is üzentek a Lipcse elleni bajnokin:

Elfelejtettél mindent, amit adtunk neked? Megőrültél?

A kinevezés ugyanakkor több szempontból is logikus – erre részletesebben is kitérünk majd –, hiszen Klopp saját bevallása szerint kiégett az edzősködésben, elfogyott az energiája (erre jó megoldás egy energiaital, mondhatnák a cinikusok), és kész hátrébb lépni. A Red Bull-csoport csapatainak játékfilozófiája – a Ralf Rangnick által elképzelt agresszív támadófutball – nagyon közel áll a gegenpressing zászlóvivőjéhez. Ettől még (lásd a fenti példákat) német szurkolók sorát akasztotta ki az egyezség, mert a közöttük levő futballromantikusok úgy hitték: Klopp személyes értékrendje nem passzol a német drukkerkörökben a gonosz birodalmának tekintett Red Bullhoz. Erre persze lehet azt mondani: a futballromantika halott, az efféle gondolkodás igen naiv, és a Red Bull-ördög sem olyan fekete, mint amilyennek lefestik. Meg egyébként is: Jürgen Klopp azt csinál, amit akar, és nem feltétlenül kell szurkolói elvárások szerint cselekednie, sőt.

A lépés talán okozhat valamennyi kárt Kloppnak, mert a gondosan ápolt, ezer fokon égő szívember imázsa nehezen fér össze azzal, hogy a megalapításának körülményei és machinációi miatt országszerte utált Red Bull-konszernnel bútorozik össze.

„Jürgen Klopp egy csodálatosan romantikus, rendkívül sikeres edzői karriert épített fel. De az örökségét valószínűleg súlyosan érinti, hogy aláírt a Red Bullhoz” – írja a 11Freunde futballkulturális magazin jegyzetében (melynek címe: A csalódás) Stephan Reich.

Egész biztosan sok német futballszurkoló érez így, de az is valószínű, hogy ez egy kisebbségi vélemény. A Red Bull-utálat a német futballkultúra hagyománytiszteletéből ered, mely szerint egy klub történelmi érték, közösségi összetartó és szervező erő, sokkal több egy tetszés szerint adható-vehető entitásnál – de más országokban közel sem ennyire szigorúak a drukkerek. Ez csak egy újabb munka.

Miért volt szüksége a Red Bullnak Kloppra?

Akármilyen profin megszervezett is egy futballvállalkozás – márpedig a Red Bull klubhálózatáról ezt még a kritikusai is elismerik – kellenek hozzá nevek, arcok, olyan markáns figurák, akik személyükben megjelenítik a filozófiát, amit a klubok képviselnek. Márpedig ezekből hiány van: a szakmai hierarchia kulcsfigurája, Ralf Rangnick 2020 nyarán távozott, a karizmatikus Red Bull-társalapító és tulajdonos Dietrich Mateschitz pedig 2022 őszén elhunyt. Az ügyvezető Oliver Mintzlaff képviseli az állandóságot – még az első globális Red Bull-sportigazgató, Gérard Houllier mellett kezdett, 2014 óta folyamatosan vezető vagy az RB Leipzignél, vagy a cégcsoportnál –, de Rangnickhoz hasonló agya (és arca) nincs a futballkluboknak.

Ráadásul a hálózat klubjai nem halmoznak sikert sikerre.

A koronaékszer RB Leipzig állandósította helyét a német futball elitjében – ez önmagában is nagy tett, még az energiaital-konszern hathatós támogatása mellett is –, de a végső áttörés várat magára. A lipcseiek kétszer megnyerték már a Német Kupát, de a bajnoki salátástálat még nem tudták elhódítani (az eredetileg megfogalmazott cél az volt, hogy a Bayern Münchennel kell versenyezni), a nemzetközi kupákban pedig az elődöntő volt a végállomás (a BL-ben 2019/20-ban, az EL-ben 2021/22-ben). A Leipzig az első nyolc élvonalbeli idénye mindegyikében top hatos csapat volt, várhatóan most is a dobogóért fog harcolni, ám a fejlődés fenntartásához az kell(ene), hogy a csapat végig egyenlő partner tudjon lenni egy aranycsatában. Ez még nem történt meg.

Az eredeti cél az volt, hogy legyünk sikeresek. Ehhez először be kell kerülni a Bundesligába, aztán megpróbálni betörni az első négybe, aztán bekerülni egy páros bajnoki versenybe, aztán egy napon – remélhetőleg – már a miénk lesz az első hely. A kupát már megnyertük kétszer, és ettől csak sikeréhesebbek lettünk

– magyarázta a nyáron a The Athleticnek Mario Gomez, a Red Bull Soccer technikai igazgatója.

Az osztrák Red Bull Salzburg az előző évben elveszítette a 2013/14 és 2022/23 között végig őrzött koronáját, és a Sturm Graz mögé szorult; az új idényben egyelőre szintén csak ötödik, hat ponttal a graziak mögött. Az észak-amerikai MLS-ben szereplő New York Red Bulls állandó résztvevője ugyan a rájátszásnak, de zsinórban ötször esett ki a playoff első körében (idén megint megpróbálhatja átvinni ezt az akadályt); és még sosem tudta megnyerni a bajnokságot. A már említett Mintzlaff arra célzott, hogy a franchise alulteljesít a vezetői várakozásokhoz képest. A brazil Red Bull Bragantino stabilizálta helyét a Série A-ban, a Copa Sudamericánában döntőt játszott, a Libertadores-kupában is részt vett, de igazán nagy dobása még nem volt.

• A klubhálózatnak további terjeszkedési tervei vannak – a Red Bull nemcsak mezszponzor, de résztulajdonos is az angol Leeds Unitedben, és a L’Équipe szerint a Paris FC megvásárlása is szóba került –, a bejáratott rendszer jól működik.
• Viszont kellett valami nagy durranás, és Klopp érkezése kétségtelenül ilyen.
• Személyében egy olyan szakember érkezik, aki megnyerte a klubfutball legnagyobb trófeái közül a Bajnokok Ligáját, valamint az angol és német bajnokságot, sikerességben messze felülmúlja a nagy hatású, ámde nem túlzsúfolt vitrinű Ralf Rangnickot.
• A futballról alkotott elképzelése egybevág azzal, amelyet a Red Bull megvalósítani szándékozik a klubjainál: gyors tempójú, agresszív, látványos, közönségszórakoztató támadófutball. Ez természetes is, hiszen Klopp is a Ralf Rangnick (valamint a sokkal kevesebbet emlegetett Helmut Groß és Wolfgang Frank) képviselte irányzat követője, a gegenpressing „apostola”.
• Presztízse kiemelkedő, vonzereje rendkívüli, ezt a presztízst és vonzerőt pedig stratégiai vonalon is fel lehet használni.
• Új arca lehet a Red Bull-futballprojektnek.

Miért érdekelhette Kloppot a Red Bull ajánlata?

Megfordítva a kérdést, Jürgen Kloppnak is jó okai voltak elfogadni az ajánlatot. Liverpooli elköszönésekor egyértelműen látszott, hogy az ezer fokon égő német szakember magát is kiégette az évek alatt, 57 évesen pedig nem feltétlenül akar már a frontvonalban, a kispadnál dirigálni. A Milan-legenda és futballmegújító Arrigo Sacchi hasonló korban lépett át a közvetlen irányító szerepből a közvetettbe, és kezdte meg klubvezetői pályafutását. Klopp ugyan a világ szinte bármelyik kispadjára leülhetne, de nem úgy tűnt, mint akinek hiányzik az ezzel járó irdatlan stressz. A reflektorfény, a hangulat, a meccsről meccsre felkészítés ettől persze még hiányozhat neki.

Klopp karizmáját, vezetői képességeit többen sikeres cégvezérekéhez hasonlították.

A német szakember most kap egy olyan munkakört, melyben nem kell a napi munkába belefolynia, ám tőle várják a stratégiai irányítást, a klubcsoporton belüli koordinációt a sportigazgatók között, és ráadásul mentorálhatja is a vezetőedzőket. Márpedig a Red Bull-klubok nemcsak játékoskeltetők, de edzőkeltetők is. Egy olyan helyre szerződött, amelynél a már kialakított játékfilozófia passzol az övéhez; egyben egy olyan helyre, ahol – bármennyire is vannak nagy nevű játékosok, edzők a klubhálózatban – magasan ő lesz a legnagyobb sztár.

Pár hónapja azt mondtam, hogy nem látom magamat a kispadnál, és ezt továbbra is tartom. De a futballt, a munkát még mindig imádom, és a Red Bull tökéletes platformot biztosít számomra. Szeretném átadni a tapasztalataimat. (…) Szeretnék ismét tanulni. Amikor háromnaponta meccs van, akkor sokkal kevesebb lehetőség van erre; most viszont itt a lehetőség magamat is fejleszteni. Szeretném megérezni, kitapasztalni, hogy mi az, ami hasznos a labdarúgásnak – mivel itt egy kicsit a futballfejlesztésről is szó van

– indokolta Klopp a szerepvállalását.

Klopp a Red Bull hivatalos oldalának adott nyilatkozatában mentorként határozta meg az elsődleges feladatát – egyformán feladata lesz az edzők és a vezetők mentorálása. Ez minden bizonnyal testhezálló feladat, és persze a honorárium sem másodlagos: a pletykák szerint a szakember évi 12 millió eurós fizetést kap. Ezekkel persze érdemes óvatosan bánni, mert Oliver Mintzlaff már két ilyet cáfolt a dpa hírügynökségnek:

állítása szerint Klopp szerződésében nincs kiugrási záradék a német válogatott kispadjára, és az sem igaz, hogy Dietrich Mateschitz már 2022-ben előkészítette volna Klopp megszerzését.

„Jürgen Klopp szerződésében nincs elengedési klauzula, és hosszú távú együttműködést tervezünk vele. (…) Az a híresztelés, hogy Dietrich Mateschitz 2022-ben meggyőzte arról, hogy a Red Bullhoz szerződjön, minden alapot nélkülöző tündérmese. Amennyire tudom, pont akkor hosszabbított szerződést Liverpoolban. (Tényleg így történt, áprilisban 2026. június 30-ig szóló szerződéshosszabbítást írt alá – a szerk.) A szerződtetésére remek visszajelzések érkeztek, és meg vagyunk győződve arról, hogy Jürgennel minden sportszakmai területen előrelépést tudunk felmutatni” – mondta Mintzlaff.

Hogy mi lenne ez az előrelépés? Nem lenne a realitás talajától messze elrugaszkodott célkitűzés, ha az RB Leipzignek öt éven belül német bajnokságot kellene nyernie (ha a Leverkusennek sikerült, nekik is sikerülhet – gondolhatják), vagy egy európai kupában döntőt kellene játszania. Salzburgban nyilvánvaló cél az osztrák trón visszaszerzése és a stabil BL-szereplés, de ott van feladat bőven, hiszen látványosan rossz irányt vett a csapat, melyet a nyártól Klopp volt másodedzője, Pep Lijnders irányít. A cégvezetés a New York Red Bullstól egyértelműen jobb szereplést vár, a Bragantino esetében pedig reális célkitűzés lehet egy minden évben a Libertadores-kupaszereplésért küzdő együttes kialakítása (tegyük hozzá, a külföldi befektetői pénzek megjelenésével egyre keményebb lehet a brazil konkurencia). Ha valóra válik a további Red Bull-terjeszkedés, akkor a globális futballfőnök munkája lesz az új klub(ok) integrációja és átállítása a konszernnél megkövetelt futballstílusra.

Jürgen Klopp markáns nyomot hagyott és rengeteg rajongót szerzett tevékenységével Dortmundban és Liverpoolban egyaránt. Lehet, hogy ezek közül párat elveszített azzal, hogy rábólintott a Red Bull ajánlatára, de szakmailag nyerhet a megállapodáson: kipróbálhatja, hogy fekszik-e neki a stratégiai vezetői munka, és, ha összejön a nagy áttörés (elsősorban Lipcsében), akkor az majd az ő nevéhez (is) fűződik.

Arra azért nagy tételben nem érdemes fogadni, hogy nem ragadja el a harci hév, és nem ül vissza még egyszer egy kispadra.