Nemzetközi foci

Visszavonult az amerikai futball-legenda, aki beszólt a pasik zacsimarkolós gólöröme miatt

Meg Oliphant / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / Getty Images via AFP
Alex Morgan és kislánya, Charlie
Meg Oliphant / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / Getty Images via AFP
Alex Morgan és kislánya, Charlie
Bár az utolsó mérkőzésére talán kevésbé, ám a karrierje egészére feltétlenül büszke lehet Alex Morgan, az amerikai női labdarúgó-válogatott legendás csatára, aki egy hete jelentette be a visszavonulását, vasárnap pedig lejátszotta utolsó mérkőzését a San Diego Wave csapatában. Egy legenda, aki nyert olimpiát és vébét, aki a válogatottal megjárta a csúcsot és a mélypontot egyaránt, és aki büszke arra, hogy olyan korszakban él, amelynek hatása visszafordíthatatlan a következő generációkra.

A 35 éves játékos múlt csütörtökön egy érzelmes négyperces videóban jelentette be, hogy második gyermekét várja, visszavonul a profi labdarúgástól, és a hétvégén a North Carolina Courage ellen lép utoljára pályára.

A futball harminc éve a részem, ez volt az egyik első dolog, amit megszerettem. Mindent beleadtam, és amit cserébe kaptam, az több mint amiről valaha is álmodhattam volna

– jelentette ki a világ egyik legtermékenyebb góllövője, legismertebb női futballsztárja.

A támadó 2010-től összesen 224 alkalommal lépett pályára az Egyesült Államok válogatottjában, 123 góljával minden idők nyolcadik legeredményesebb játékosa a világon. 2012-ben olimpiai bajnok, 2021-ben olimpiai bronzérmes volt, de nyert két vb-aranyat (2015, 2019) és egy világbajnoki ezüstöt (2011) is.

A búcsúra vasárnap este a San Diegó-i Snapdragon Stadionban került sor, ahol Morgan a Wave kezdőcsapatában kapott helyet, és a 13. percben – ezt a mezszámot viselte pályafutása nagy részében – cserélte le edzője.

Meg Oliphant / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / Getty Images via AFP Alex Morgan vasárnap játszotta utolsó profi mérkőzését.

A játékos a pálya közepén levette a cipőjét, majd a közönség ovációja közepette könnyek között távozott. A lefújást követően aztán visszatért, hogy beszédet intézzen a több ezer szurkolóhoz.

Szeretnék köszönetet mondani a csapattársaimnak, akik folyamatosan kihívások elé állítottak és jobbá tettek. Szeretnék köszönetet mondani a családomnak, akik támogattak és sokat áldoztak rám. Annyi hihetetlen pillanat volt a pályafutásom során, de ezt az utolsó pillanatot, amit megosztok veletek a pályán, örökre megőrzöm. Köszönöm, tiszta szívemből, köszönöm

– mondta.

A búcsúja csak azért nem lehetett tökéletes, mert egyrészt a 13 perc alatt kihagyott egy tizenegyest, csapata pedig végül 4-1-re kikapott North Carolina Courage-tól, így 19 forduló után a 14 csapatos bajnokság 12. helyén szerénykedik.

Későn csatlakozott klubhoz

Alexandra Morgan 1989. július 2-án született a kaliforniai San Dimasban. Két nővérével, Jenivel és Jerivel a közeli Diamond Bar kisvárosban nevelkedett, és ugyan sok sportot kipróbált, végül a labdarúgás mellett döntött – ebben minden bizonnyal közrejátszott az is, hogy édesapja edzőként dolgozott.

Klubszinten 14 évesen csatlakozott a Cypress Elite csapatához, középiskolás évei alatt rendkívüli gyorsaságáról vált híressé. Játszott az Olimpiai Fejlesztési Program (Olympic Development Program, ODP) égisze alatt, amelynek célja a legtehetségesebb utánpótlás-játékosok felkutatása és fejlesztése volt. Később úgy vélte, ez a fejlődése szerves részét jelentette, hiszen egy olyan játékosnak, aki később lépett be egy klubba, nagyon fontos volt, hogy annyit játsszon.

A legjobb játékosokkal futballozhattam és a legjobb edzőktől tanulhattam. Ez számomra kulcsfontosságú volt a fejlődésem szempontjából

– nyilatkozta.

2006-ban, 17 évesen behívták az U20-as válogatottba, ám a férfi juniorválogatott elleni felkészülési mérkőzésen elülső keresztszalag-szakadást szenvedett, ami miatt 2008 áprilisáig nem léphetett pályára.

Profi bajnoki címet és BL-t is nyert

Miután felvették a Berkeley-re, 2010-ig a California Golden Bears csapatában játszott, ahol politikai közgazdaságtanból diplomázott. A pályán is remekelt, a csapat történetét tekintve minden idők harmadik legtöbb gólját (45) szerezte.

Ő lett az első Golden Bears-játékos, akit a női profi labdarúgás (akkor még WPS, azaz Women’s Professional Soccer) első körében draftoltak.

A 2011-es szezon során 14 mérkőzésen négy gólt szerzett a Western New York Flash színeiben, klubja pedig megnyerte az alapszakaszt, majd a bajnoki címet is.

Ezt követően a Seattle Sounders (2012), a Portland Thorns (2013–2015), amellyel 2013-ban ismét bajnok lett) és az Orlando Pride (2016) következett, majd 2017. január 5-én aláírt a francia bajnok Olympique Lyonhoz – a hírek szerint havi 33 ezer dollárért.

JEFF PACHOUD / AFP Alex Morgan (jobbra) a Lyon csapatával triplázni tudott.

Összesen 16 tétmérkőzésen lépett pályára, 12 gólt szerzett, a Lyon pedig tarolt: megnyerte a bajnokságot, a Francia Kupát és a Bajnokok Ligáját. Üröm az örömben, hogy Morgan combizomsérülés miatt nem játszhatott a hazai kupadöntőn, a BL-fináléban pedig 23 perc után hasonló probléma miatt le kellett cserélni.

Visszatért az Orlando Pride-hoz (2020 szeptembere és decembere között tett egy kis kitérőt az angol Tottenhamnél), végül 2022-ben választotta a San Diego Wave csapatát.

Válogatott szinten minden

A felnőtt válogatottban 2010 márciusában egy Mexikó elleni mérkőzésen mutatkozott be csereként, októberben, Kína ellen megszerezte első gólját. Hírnevet akkor szerzett magának, amikor egy hónappal később, a világbajnoki playoff-mérkőzés odavágóján a 94. percben győztes találatot szerzett Padovában. Miután az amerikaiak a visszavágót is megnyerték 1-0-ra Olaszország ellen, a csapat kijutott a világbajnokságra.

A vébén ismét a legjobbkor villant, első gólját a franciák elleni elődöntőben szerezte, ezzel biztosítva be a 3-1-es győzelmet, majd gólt szerzett a Japán elleni fináléban is. De ami a legfontosabb, ő adta azt a gólpasszt, amivel Amy Wambach a 104. percben döntetlenre mentette a mérkőzést (ő lett az első női labdarúgó, aki gólt és asszisztot jegyzett vb-döntőben), más kérdés, hogy az Egyesült Államok elbukta a tizenegyespárbajt.

Az olimpián már összejött az aranyérem, Morgan három gólig jutott, a legfontosabbat ismét az elődöntőben szerezte, amikor a 123. percben a fináléba fejelte csapatát. A pályán nyújtott teljesítményéért a szövetség 2012-ben az év női sportolójának választotta, míg a FIFA Aranylabda-választásán a harmadik lett.

2015-ben tagja volt a világbajnokságot nyert válogatottnak, és ugyan csak egy gólig jutott, bekerült a torna All Star-csapatába.

Teakortyolgatás vs. zacsimarkolás

Négy évvel később a válogatott megvédte címét, Morgan úgy lett ezüstcipős, hogy ugyan hárman is hat gólig jutottak, de csapattársa, Megan Rapinoe 428 perc, ő pedig 490 perc alatt érte el mindezt (mindketten három gólpasszt is jegyeztek), míg az angol Ellen White hat találatához 514 játékperc társult.

Maja Hitij / Getty Images Alex Morgan teakortyolgatós gólöröme a 2019-es világbajnokság elődöntőjében.

A vébéhez kisebb botrány is társult, az Anglia elleni elődöntős gólját követően ugyanis egy csésze teát kortyolgató gólörömmel ünnepelt, amit a brit sajtó tiszteletlenségnek vett. Morgan ugyanakkor azt állította, hogy ezzel tisztelegni akart kedvenc angol színésznője, a Trónok harca sztárja, Sophie Turner előtt, aki a teakortyolási rutint védjegyévé tette a közösségi médiában.

Úgy érzem, van valamiféle kettős mérce abban, hogy a nőknek alázatosnak kellene lenniük a sportban, miközben egy férfi bármikor megmarkolhatja a zacsiját ünneplés gyanánt, ha nagy meccseken gólt szerez

jegyezte meg.

A 2016-os olimpia nem jött össze, az Egyesült Államok ugyan megnyerte a csoportját, de a negyeddöntőben tizenegyesekkel alulmaradt Svédország ellen – Morgan ráadásul el is hibázta a lövését.

Öt évvel később, Tokióban szerezte utolsó érmét, egy bronzot, mert ugyan a 2023-as vébén még pályára lépett, de az amerikaiak ismét elbuktak a svédek ellen, ezúttal már a nyolcaddöntőben. Ez volt az első világbajnokság, ahol a válogatottal nem jutott elődöntőbe.

Majdnem botránymentesen

Futballkarrierje mellett több mindent kipróbált, egy felkérésre 2011-ben belevágott egy fiatal lányoknak szóló könyvsorozatba, amely a futballt hivatott népszerűsíteni. A The Kicks című, négy részből álló mű négy fiatal lány barátságáról és kalandjairól szólt, a könyv ajánlójában Morgan azt írta: szeretné, ha könyvei arra inspirálnák a fiatal lányokat, hogy szeressék a futballt. A könyv sikerét később az Amazon Prime is meglovagolta, és hasonló címmel egy gyerekvígjáték-sorozatot is forgatott belőle.

2018 júniusában színészként debütált az Alex & Me című filmben, amelyben saját magát alakította, de népszerűségére jellemző, hogy olyan neves magazinokban szerepelt, mint a Vogue, az Elle, a Time vagy a Fortune, és többször felkérték modellnek fürdőruhákat bemutató kiadványokhoz.

Jacob Andrzejczak / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / Getty Images via AFP Kezében a Sports Illustrated Swimsuit-kiadványával 2012-ben.

Dolgozott az UNICEF Kid Power nevű projektjén, amely a globális alultápláltság elleni küzdelmet tűzte ki céljának, de 2017-ben férjével, a szintén profi labdarúgó Servando Carrascóval az Egyesült Államok külügyminisztériumának megbízásából sportdiplomáciai küldetésen Tanzániában járt, hogy a sporton keresztül előmozdítsa a nemek közötti egyenlőséget és a társadalmi elfogadást.

2023-ban elindította az Alex Morgan Alapítványt, amelynek célja, hogy különböző lehetőségeket teremtsen a lányok és a nők számára a pályán és azon kívül.

Életét elkerülték a botrányok, egy esetet kivéve: 2017. október 1-jén a floridai Disney World vidámparkból – több orlandói csapattársával együtt – minősíthetetlen viselkedés miatt kidobták. Vádat ugyan nem emeltek ellene, de napokkal később elismerte a hibáját, és azt mondta, tanult a történtekből, egyúttal gondoskodik arról, hogy ez többé ne fordulhasson elő.

Férjével 2014 szilvesztere óta élnek példás házasságban, első gyermekük, Charlie Elena 2020. május 7-én született meg.

Legendás statisztikák

Az amerikai szövetség azt írta róla, „hatása a pályán és azon kívül is még évekig érezhető lesz.”

Morgan a válogatottal kapcsolatosan úgy fogalmazott: ebben a csapatban nőtt fel, és ez számára sokkal többet jelentett egyszerű focinál.

Barátságok, megingathatatlan tisztelet és támogatás, valamint a siker pillanatai a pályán és azon kívül egyaránt. Hihetetlen megtiszteltetés számomra, hogy több mint 15 évig viselhettem a válogatott mezét, nagyon sokat tanultam magamról is ezalatt. Mindig is a siker iránti vágy hajtott, de amit cserébe kaptam, az több mint amit valaha is kérhettem és reméltem volna

– fogalmazott.

Válogatott karrierjét 123 góllal fejezte be, ami minden idők ötödik helyéhez elég az Egyesült Államokban, 53 gólpasszával a kilencedik legjobb a hazájában. 224 mérkőzéséből 177-et megnyert (32 döntetlen és 15 vereség mellett), ám, ami még hihetetlenebb,

amikor 86 alkalommal gólt szerzett, az Egyesült Államok sohasem veszített (a mérlege 76 győzelem és 10 döntetlen).

Összesen 176 gólt és gólpasszt jegyzett, ezzel ötödik a hazai örökranglistán, csupán Mia Hamm, Abby Wambach, Kristine Lilly és Carli Lloyd előzi meg.

32 különböző ország ellen talált be, a leginkább Japánban utálhatják, amely ellen 12-szer volt eredményes, de Kanada (10), Mexikó (9), Új-Zéland (8), Franciaország, Thaiföld (7-7) valamint Costa Rica, Svédország és Trinidad és Tobago sem szeretett ellene játszani (6-6 találat).

„A következő generációra gyakorolt hatásunk visszafordíthatatlan, büszke vagyok arra, hogy részese lehettem a labdarúgás fejlődésének és előremozdításának. A lányom, Charlie odajött hozzám a minap, és azt mondta, hogyha felnő, focista akar lenni. Ez engem nagyon büszkévé tett. Nem azért, mert azt szeretném, ha futballista lenne, hanem mert létezik egy út, amelyet még egy négyéves is láthat” – mondta.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Alex Morgan (@alexmorgan13) által megosztott bejegyzés

Olvasói sztorik