„Amikor kijövök a börtönből, a folyó mentén sétálok, és nézem, ahogy az emberek etetik a madarakat. Úgy érzem, azokat látom, akiknek rossz a lelkiismeretük. Hogy ki az, aki megverte előző nap a barátnőjét, és most a madarak etetésével vezekel. Én magam is ilyen vagyok. Gyakran viszek kenyeret a börtöncellámba, hogy az ablakpárkányon etessem a madarakat.
Aztán megkérdezem magamtól, hogy ezt azért csinálom, hogy kedveskedjek a madaraknak, vagy azért, mert rossz a lelkiismeretem
– nyilatkozta néhány éve a The Athleticnek.
Enger 1967. március 26-án született Oslóban. Fiatalon rossz társaságba keveredett, 16 évesen már börtönbüntetésre ítélték, de közben a futballban is próbálkozott, állítólag nem is volt tehetségtelen.
A Valerenga játékosaként 19 évesen két élvonalbeli találkozón és egy Beveren elleni UEFA-kupa mérkőzésen is szerepelt. Azonban ha megkérdezték tőle, ki a példaképe, sohasem futballistát mondott. Azt állította, hogy őt a Keresztapa-film és a Corleone család inspirálja, ebben annyira belelovalta magát, hogy 15 évesen egy barátjával New Yorkba repült, hogy megnézze, hol forgatták Marlon Brandóval a legendás maffiafilmet.
A csapattársai nehezen tudták megérteni, hogy egy velük egyidős fiú hogyan engedhet meg magának egy ilyen utazást, de azt látták, Engernek valahogy mindig van pénze.
Oslóban csak egy Porsche volt: az enyém. Vasárnaponként a város gazdagabb, nyugati részéről azért jöttek errefelé az emberek, hogy megnézzék, ahogy mosom az autót
– dicsekedett.
Imádott drága kocsikat lopni
„Emlékszem, egyszer felbukkant egy BMW 735i-vel. 18 éves volt, és mindannyian tudtuk, hogy ez egy lopott autó. Szeretett drága autókat lopni” – nyilatkozta egykori csapattársa, Vidar Davidsen.
„Volt, hogy direkt az autóban hagytuk a kulcsot, mintha véletlenül bezártuk volna. Kiabáltunk neki, hogy segítsen, majd fogadásokat kötöttünk arra, hogy hány másodpercbe telik, mire kinyitja az ajtót.”
Aztán amikor a rendőrség razziát tartott otthonában, bizonyítékokat találtak arra, hogy részese volt egy oslói ékszerrablásnak. Ráadásul a szobája falán Edvard Munch 1893-as remekműve, a Szerelem és fájdalom (vagy másik nevén A vámpír) című kép lógott, amelyet néhány hónappal korábban loptak el.
És ez még csak a kezdete volt Enger tolvajkarrierjének.
Mit neki lillehammeri olimpia?!
„Sok futballista csinál őrült dolgokat. De ez… ez olyan, mint ha egy Rózsaszín párduc-filmbe csöppentünk volna” – nyilatkozta egyik korábbi csapattársa.
1994. február 12-én, szombaton a sportvilág Lillehammerre, egy 22 ezer lakosú norvég kisvárosra figyelt, ahol a téli olimpia nyitóünnepségét tartották. Miközben a lakosság nemzeti ünnepként tekintett a ceremóniára, két férfi az oslói Nemzeti Galéria külső falához létrát támasztva felmászott, betörte az ablakot, majd ellopta Munch leghíresebb festményét, a Sikolyt.
Miután hagytak egy cetlit „Ezer köszönet a rossz biztonságért” üzenettel, betették a képet a vezetőülés mögé és elmenekültek. Az akció mindössze 50 másodpercet vett igénybe.
Akkor már nem volt a Valerenga játékosa, de fiatalemberként még mindig lehetett volna lehetősége profiként folytatni. De úgy döntött, hogy könnyebb neki a bűnözőélet.
2007-ben egy börtönben kezdett festeni, először állatokat és járműveket, majd absztrakt motívumokat. 2011 márciusában saját kiállítást nyitott.
2024. június 29-én halt meg, 57 éves korában.
