„Igen, több agyrázkódásom is volt. Ha visszatekintünk pályafutásom három legrosszabb meccsére, akkor legalább kettő olyan akadt, amely előtt néhány nappal agyrázkódást szenvedtem” – nyilatkozta.
Ilyen volt a Németország ellen 1-0-ra elveszített 2014-es világbajnoki negyeddöntő vagy a Real Madriddal a Manchester City ellen elbukott 2020-as Bajnokok Ligája-nyolcaddöntő, ismerte el.
„A 2014-es vébén történtekről tíz év alatt soha nem akartam beszélni. Akkor a Nigéria elleni nyolcaddöntőt robotpilóta-üzemmódban fejeztem be. Ha valaki beszélt volna velem abban a pillanatban, lehet, nem is tudok válaszolni. Alig emlékszem a meccsre. Visszatekintve azon tűnődöm: ha tudtam volna, hogy agyrázkódásról van szó, akkor mit teszek. De azért nem beszélni erről soha, mert bocsánatkérésnek hangzana, pedig nem szeretném, hogy annak tűnjön. A németek ellen végül egész jól játszottam, bár pont a Mats Hummels elleni párharcot veszítettem el, hiszen ő szerezte a gólt.”
A City elleni négy évvel ezelőtti párharcról azt mondta, akkor a Getafe elleni bajnokin le kellett cserélni, és utána úgy érezte, nincs energiája a Bajnokok Ligája-mérkőzés visszavágójára készülve.
„A bemelegítéstől kezdve azt mondogattam magamnak: »Ébredj fel!« Már majdnem fel akartam pofozni magam. Nem tudtam koncentrálni a játékra, olyan voltam, mint egy néző. Rosszul ment a játék, mindkét gólt miattam kaptunk. Végül rájöttem, hogy ezek a szokatlan hibák nem az égből pottyantak le.”
Szerinte egyértelműen felismerhetően az agyrázkódás jelei, egy-egy meccs utáni napon a fáradtság is adódhat ebből. De játékosként nem értik, ezért nem is mennek orvoshoz, pedig az agyrázkódás felismerése és kezelése fontos lenne.
A 30 éves francia a fokozott odafigyelésre és megelőzésre szólított fel és aggodalmát fejezte ki a fejet érő ismétlődő, mikrorázkódást okozó veszély miatt.
A Manchester Unitednél azt ajánlották, hogy edzésenként tíznél többet ne fejeljünk. A hétéves fiam is focizik, neki ugyanezt tanácsolom.
Amikor tudod, hogy az ismétlődő agyrázkódásnak halálos következményei lehetnek, azt mondod magadnak, hogy a dolgok gyorsan végzetessé válhatnak. Akkoriban még nem voltam családapa, de ma, 30 évesen és három gyerekkel már másképp gondolom.”