Nemzetközi foci

Nagy pénz, nagy foci: az európai topklubok még gazdagabbak lettek

Marco Bertorello / AFP
Marco Bertorello / AFP
Az európai topligák bajnokai számára nem csak szakmailag, hanem pénzügyileg is sikeres volt a tavalyi szezon egy jelentés szerint.

A 2022/23-as szezonra vonatkozó pénzügyi jelentést tett közzé a Football Benchmark. A jelentésben a nyolc legerősebb európai liga – Anglia, Spanyolország, Németország, Olaszország, Franciaország, Hollandia, Portugália, Törökország – bajnokait vizsgálták gazdasági szempontok alapján.

A Manchester City gazdaságilag is a toppon

A Manchester City 2022-23-as szezonja nem alakulhatott volna jobban. A csapat története során először megnyerte a Bajnokok Ligáját, a nemzetközi kupasiker mellett pedig otthon is remekelt a Premier League és az FA Kupa megnyerésével, mindezek mellett pedig pénzügyileg is történelme legsikeresebb szezonját zárta a klub.

A pályán és pályán kívüli sikeresség kétségkívül korrelál egymással, de nem törvényszerű, hogy pénzügyileg annyira sikeres évet zárjon egy klub, mint a City: az európai topligák bajnokai közül a legjobb adózás előtti eredményt a manchesteriek érték el 826 millió eurós bevétellel, ez 13 százalékos növekedést jelent az eggyel korábbi szezonhoz képest, aminek a legnagyobb hányadát (42%) a közvetítésekből befolyt bevételek teszik ki.

Ennél jobb eredményt csak a spanyol ezüstérmes Real Madrid ért el a világfutballban, amely 830,6 millió eurós adózás előtti eredményt produkálta 2022-23-as szezonban.

A manchesteriek kereskedelmi bevételei is 7 százalékkal nőttek a korábbihoz viszonyítva. A Citynek mára már több mint 160 millió követője van közösségi médiás platformokon, a videóik pedig elérték a több mint 6,9 milliárdos megtekintési számot az előző szezon végére. De nemcsak a videóikat, hanem a meccseiket is rengetegen nézték: klubrekordot jelentő 786 millió tv-nézőt ültetett a képernyő elé Guardiolaék triplázása.

A City bértömege 16 százalékkal, 486 millió euróra növekedett ugyan, de ez az adózás előtti eredményének ez csupán az 59%-át teszi ki, amivel nincsenek a bevételükhöz képest arányaiban legtöbbet bérre költő csapatok között.

Nagy ára van a profitnak

A Barcelona ugyan simán megnyerte a spanyol bajnokságot, azonban a Bajnokok Ligájában és a Király Kupában sem sikerült a kívánt eredményt elérni – előbbiből már a csoportkörben búcsúztak, utóbbiban pedig az elődöntő jelentette a végállomást –, a hírek pedig leginkább a csapat pénzügyi gondjairól és az új igazolások regisztrálásának nehézségeiről szóltak tavaly.

A Barcelona adózás előtti eredménye 26 százalékkal, 636 milló euróról 800 millió euróra nőtt a 2021-22-es szezonról a 2022-23-asra. A katalánok jelentős, 303,7 millió eurós profittal zárták a tavalyi szezont, azonban

ha jobban megvizsgáljuk a klub pénzügyeit, akkor azt láthatjuk, hogy ennek az eredménynek nagy ára volt.

Urbanandsport / NurPhoto / NurPhoto via AFP A Barcelona elnöke, Joan Laporta.

A Barcelona a jövőbeli bevételeinek egy jelentős részéről lemondva a tavalyi szezonban 793 millió euróhoz jutott. A klub miután korábban már eladta a Sixth Street nevű befektetési vállalatnak a hazai közvetítési jogaiból származó bevételeinek 10 százalékát 25 évre, újabb 15 százalékot értékesített a vállalat részére 315 millió euró körüli összegért cserébe. A Barça továbbá túladott a Barça Studios nevet viselő audiovizuális részlegének 49 százalékán a Socios.com-nak és az Orpheus Medianak.

Ezek a tranzakciók ugyan szükségesek voltak ahhoz, hogy a Barcelona regisztrálni tudja újonnan megszerzett játékosait, azonban ezzel korántsem került a csapat a víz fölé, ráadásul a jövőbeli bevételek egy jelentős részéről való lemondással nagy kockázatot vállalt a klub. Elég ugyanis egy-két sportszakmailag gyengébb szezon, és rögtön könnyen mínuszos lehet a költségvetés. Ugyanis a katalánoknak elképesztő a bértömege, 639 millió eurót költöttek tavaly bérezésre, ami a működési bevételeik 80 százalékát jelenti, ezzel pedig a Paris Saint-Germain mellett – akiknél ez a mutató 79% – magasan a legtöbbet költik bérekre az európai topfutballban.

Párisz dalol

A Paris Saint-Germainnél a pályán mutatott teljesítménynek nem igazán (a csapatnak csalódást keltően csak a bajnokságot sikerült behúznia), a kockás füzet lapjain szereplő számoknak már annál inkább örülhettek.

A klub története során először lépte át a 800 millió eurós határt az adózás előtti eredményt tekintve, ami 20 százalékos növekedést jelent az eggyel korábbi szezonhoz viszonyítva. Ez leginkább a tv-s közvetítési jogdíjakból származó, valamint a meccsnapi bevételek jelentős növekedésének köszönhető.

A párizsiak közvetítési jogokból befolyó bevételei 79 százalékkal növekedtek, 249 millió eurót juttatva a kasszába. A meccsnapi bevételek pedig plusz 153 millió eurót jelentettek, ami nagyban annak köszönhető, hogy a Parc des Princes átlagban 96 százalékos kihasználtsággal üzemelt a bajnokikon a 2022-23-as szezonban. A kereskedelmi bevételek továbbra is szignifikáns részét képezik a francia klub költségvetésének. Az ilyen címen befolyó 399 millió a működési bevételeik közel felét teszi ki.

A párizsiaknak bár kifejezetten magas a bértömege – 79 százalék a működési bevételek arányában, aminél csak a Barcelonáé magasabb –, a 2021-22-es szezonhoz képest 13 százalékkal, 729-ről 634 millió euróra sikerült ezt csökkenteniük köszönhetően annak, hogy túladtak olyan sokat kereső játékosokon, mint Mauro Icardi, Leandro Paredes vagy Ángel Di Maria – ez az arány pedig tovább javulhat a jelenlegi szezonra vonatkozóan Messi és Neymar távozásával. A Paris Saint-Germainnek erre szüksége is volt, mivel korábban a bérek rendezésére fordított kiadások meghaladták a működési bevételeiket – a 79 százalékos arány egy szezonnal korábban még 109 százalék volt.

Német felelős gazdálkodás, kiugró olasz eredmény

A Bayern München nemcsak a pályán, hanem a felelős gazdálkodás területén is bajnok:

a 2022-23-as szezon volt sorozatban a 31., amit a bajorok profittal zártak.

A német rekordbajnok 13 százalékkal 707 millióra sikerült növelnie a működési bevételét, ami a kereskedelmi, valamint a meccsnapi bevételek növekedésének köszönhető – ez utóbbi 131 százalékkal növekedett –, de a közvetítési jogdíjból befolyó összegekből sem érkezett a klubkasszába jelentősen kevesebb a korábbi évekhez viszonyítva. A bértömeg pedig bár 19 százalékkal növekedett, de még így is csak az 55 százalékát teszi ki a működési bevételeknek, ami még bőven alul van a küszöbértéknek számító 70 százalékos határhoz képest.

Anke Waelischmiller / Sven Simon / SVEN SIMON / dpa Picture-Alliance via AFP

A Napoli tavaly története egyik legsikeresebb szezonját zárta, miután 33 év után sikerült megnyernie az olasz bajnokságot, emellett pedig a Bajnokok Ligája negyeddöntőjébe is bejutottak. Ez a remek teljesítmény visszaköszön a bevételeik terén is. A 2022-23-as szezonban a klub először lépte át a 200 millió eurós adózás előtti eredményt, a 278 millió eurós bevétel 79 százalékos növekedést jelent a korábbi szezonhoz képest. A közvetítési jogdíjakból, kereskedelemből és meccsnapi értékesítésekből befolyó bevételek jelentős növekedése mellett a bérköltsége csökkent a nápolyi csapatnak, és játékoseladásból is sikerült profitot realizálnia. Mindez együtt pedig azt jelenti, hogy dél-olaszok 80 millió eurós adózás utáni eredményt értek el, amivel nemcsak a klub történetének pénzügyileg legsikeresebb évadját zárták, hanem olasz rekordot is felállítottak.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik