Szerdán temetik Olaszország korábbi kormányfőjét, a 86 éves korában elhunyt Silvio Berlusconit, aki naggyá tette az AC Milant.
Ariano Braida általános igazgatóként, valamint sportigazgatóként dolgozott a Berlusconi-féle Milanban, és most arról beszélt, kik voltak a nagyfőnök kedvenc futballistái.
„Szerette a stílusos játékosokat. Nehéz a legnagyobb kedvencet kiemelni, de talán Marco van Bastent kedvelte a legjobban. De minden játékosát szerette, nem csak a nagynevű igazolásokat, hanem azokat is, akik a klub utánpótlásából kerültek ki, mint Paolo Maldini, Alessandro Costacurta vagy Mauro Tassotti. Roberto Donadoniért is rajongott, és kiadta a feladatot, hogy lopjam el a Juventus elől” – nyilatkozta Braida, aki sikerrel járt, és Donadoni évekig a Milan motorja volt a középpályán.
Braida elárulta, amikor 1996 nyarán a Milant az UEFA Kupából kétgólos hátrányből kiejtő Bordeaux sztárjai közül nem Zinédine Zidane-t hozta el, hanem Christophe Dugarryt, akkor azért alaposan kiosztotta őt Berlusconi.
Dugarry egyébként két gólt lőtt a 3-0-ra végződő visszavágón:
A dörzsölt Adriano Gallianival karöltve Braida rengeteg nagy spílert szerzett meg a Milannak, Andrij Sevcsenkót például azzal csábította, hogy az olasz klub játékosaként biztosan aranylabdás lesz. Most elárulta, ez inkább csak egy jól hangzó megérzés volt, de bevált, mert az ukrán csatár 2004-ben valóban elnyerte a legrangosabb egyéni elismerést.
És hogy melyik két igazolásra a legbüszkébb? Kakára, aki szintén aranylabdás lett, és mindössze 10 millió eurót fizetett érte a klub a brazil Sao Paulónak, valamint George Weah megszerzésére (jé, még egy aranylabdás), ő ugyanis annyira vonzónak találta a Milan invitálását, hogy még abba is belement, hogy kevesebbet keressen, mint a PSG-nél.
„Ilyet más játékostól nem láttam” – mondta Braida.
